Leplezett eszközök - Alkalmazás az új Be. alapján

2019.12. 2. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

A titkos felderítés elengedhetetlenül szükséges a hatékony bűnüldözői tevékenységhez, azonban erre egy alkotmányos jogállamban csak szigorú eljárási garanciák biztosításával kerülhet sor. A leplezett eszközök fogalmát az új Be. vezette be a magyar jogrendbe. De mik is ezek pontosan?

A mások élete című filmben egy Stasi-tiszt a padláson ülve végezte a „bepoloskázott” lakás megfigyelését. A lehallgató eszközök elhelyezése kapcsán a lakásba történő bemenetel a szomszéd figyelmét felkeltette ugyan, azonban ez nem befolyásolta az akció sikerét, elég volt a kíváncsiskodót lánya továbbtanulási lehetőségének elvételével riogatni, és máris garantált lett a „titkosság”. A célszemély ellenőrzésére a korszaknak megfelelően a „legnagyobb” titoktartás közepette – legalább a megfigyelt nem tudott róla − került sor. Ma milyen eszközöket alkalmazhatnak bűnüldözés során a hatóságok, hogy tevékenységük titokban maradjon?

A titkos felderítés elengedhetetlenül szükséges a hatékony bűnüldözői tevékenység végzéséhez − az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság egyaránt elismeri a szükségességét −, azonban titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására, mivel az érintett tudtán kívül történik beavatkozás a magánszférájába, egy alkotmányos jogállamban csak szigorú eljárási garanciák biztosításával kerülhet sor.

A leplezett eszközök fogalmát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) vezette be. Szakítva a régi büntetőeljárási és rendészeti ágazati törvények titkos eszközökre vonatkozó szabályozásával, a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályai egy kódexbe kerültek elhelyezésre. Nyeste Péter szerint az új törvénnyel bevezetett eljárási rend és szóhasználat nagyon hasonlít a bűnvádi perrendtartásban és egy 1899-es nyomozási utasításban foglaltakra, ilyennek tekinti a leplezett eszközöknek megfelelő korabeli puhatoló eljárásokat.

A büntetőeljárás a büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló folyamat, melynek közvetlen célja a bűncselekmények és elkövetőik felderítése, bíróság elé állítása, felelősségének megállapítása és megbüntetése. A Be. lehetővé teszi a nyomozást megelőzően, az ún. előkészítő eljárásban – de már a büntetőeljárás keretein belül – a bűncselekmény gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében olyan felderítés végzését, amely során nem csupán nyílt, hanem leplezett eszközök alkalmazására is lehetőség nyílik. Ezen rendelkezéseket kemény kritikák illették. Magyar György szerint „így bármilyen forrásból származó, szakmai tevékenysége során a hatóságok tudomására jutott információ elégséges lehet a gyanú gyanújának fennállásához”. Azonban a törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint „ezen eljárási szakasz (az előkészítő eljárás) sorsát az eljövendő időszak ellenérveinek meggyőző ereje, vagy más jogállami kontroll eredménye döntheti el”, azaz a jogalkotó nem zárja ki a jövőbeni elhagyásának a lehetőségét, amennyiben nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

A leplezett eszközök igénybevételére – jellemzően − a nyomozás két szakaszában: a felderítés és vizsgálat során kerül sor.

A leplezett eszközök fogalmának meghatározásával – amely a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárás során végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek − a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés egységesen került szabályozásra és törvényi szinten lett biztosítva a szükségesség-arányosság követelményéhez igazodó kivételes alkalmazás feltételrendszere.

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésre feljogosított szervek a rendőrség, az ügyészség és az adóhatóság.

Mikor alkalmazhatóak a leplezett eszközök?

Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg. Továbbá amennyiben a leplezett eszközök alkalmazása nem jár az érintett vagy más személy alapvető jogának − az elérendő bűnüldözési célhoz képest − aránytalan korlátozásával, valamint a bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerzése valószínűsíthető.

Milyen leplezett eszközöket vehetnek igénybe a hatóságok a bűnüldözői tevékenységük során?

A leplezett eszközök rendszerét illetően a Be. hármas felosztást alkalmaz, amely alapján bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött, ügyészi engedélyhez kötött és bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatóak.

A bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött eszköznek minősül a rejtett figyelés, amikor a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet, vagy tárgyi bizonyítási eszközt képező dolgot titokban megfigyelnek, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítik. Új eszközként jelenik meg a megtévesztő információk (dezinformációk) közlése, mely szigorú tilalmak keretei között – melyek egyrészt a tisztességes eljárást biztosítják, másrészt, hogy a leplezett eszköz a bizonyítást ne torzítsa – alkalmazhatóak. Ennek keretében az eszköz alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében az információ forrásának leplezésével, a leplezett eszköz alkalmazásával érintett személlyel valótlan vagy megtévesztő információt közölhet. Az eszköz a terhelt vagy a tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során nem alkalmazható, nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett. A Be. lehetővé teszi titkosan együttműködő személy igénybe vételét, valamint a hatóságok a bűncselekményekre vonatkozó információk megszerzése érdekében, valamint a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát is alkalmazhatnak.

Az ügyészi engedélyhez kötött eszköz a fizetési műveletek megfigyelése, amellyel a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezetet arra lehet kötelezni, hogy meghatározott időszakban rögzítsen, őrizzen meg és továbbítson fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat. A passzív megfigyelés mellett az eszköz alkalmazása az adatok kiértékelése és a bűnüldözési érdekből történő beavatkozás céljából adott fizetési művelet teljesítésének felfüggesztésére is kiterjedhet. A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése alapján a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény elkövetőjével megállapodhat, számára kilátásba helyezve, hogy vele szemben büntetőeljárás nem indul, illetve a folyamatban lévő eljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve a más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre. Erre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek. Az ügyészség engedélyével, a sértett hozzájárulásával, meghatározott bűncselekmény-kategóriák esetén – például uzsora-bűncselekményeknél – olyan megfigyelés alkalmazható, amely más esetben csak bírói engedély alapján lenne folytatható. Ilyen lehet a sértett beleegyezésével az általa használt lakás megfigyelése és az ott történtek rögzítése. További ügyészi engedélyhez kötött eszközök: az álvásárlás; fedett nyomozó alkalmazása és a fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása. Az álvásárlás nem „önálló” leplezett eszköz, azt fedett nyomozó vagy kivételes esetben a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv vagy titkosan együttműködő személy végezheti.

A Be. vagy tételesen vagy a büntetési tételkeretre hivatkozással meghatározza azon bűncselekményeket, amelyek felderítése és bizonyítása érdekében bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatóak. A felsorolt bűncselekményi kör meghatározását a bűncselekmények nagy tárgyi súlya vagy felderítésük, illetve bizonyításuk gyakorlati nehézségei alapozzák meg. A Be. a bírói engedélyhez kötött eszközök 5 típusát különbözteti meg. Az információs rendszer titkos megfigyelése során a feljogosított szerv az információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Ennek érdekében az ehhez szükséges elektronikus adat az információs rendszerben, illetve a Be. 232. § (1) bekezdésben meghatározott helyen elhelyezhető. A titkos kutatás és a hely titkos megfigyelése eszközök lehetőséget biztosítanak a hatóságok részére nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakás, egyéb helyiség, bekerített hely, továbbá a közösségi közlekedési eszköz kivételével jármű, illetve az érintett személy használatában lévő tárgy titkos átkutatására, valamint technikai eszközzel történő megfigyelésére és az ott történtek rögzítésére. A küldemény titkos megismerése során a feljogosított szerv postai küldeményt, illetve zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalma megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti. Lehallgatás során hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalma ismerhető meg és rögzíthető.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BŰNÜLDÖZÉS