Kik a felelősök a győri kettős gyermekgyilkosság ügyében? - Az Igazságügyi Szakértői Kamara is vizsgálatot indított

2019.12.19. Jogi Fórum / MTI / Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

Jogosult volt kapcsolatot tartani gyermekeivel az a férfi, aki vasárnap megölte fiát és nevelt lányát Győrben, majd öngyilkos lett, bár a Szombathelyi Járásbíróság idén szeptember 5-én jogerőre emelkedett határozatában megszüntette két kiskorú gyermeke fölötti szülői felügyeleti jogát - közölte a Szombathelyi Törvényszék szerdán. A bűntény után Varga Judit igazságügyi miniszter kormányzati vizsgálatot rendelt el. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara - a miniszter megkeresésére - szerdán szintén vizsgálatot indított az ügyben.

A férfit az ügyész módosított kereseti kérelme alapján jogosította fel a bíróság a gyermekeivel való kapcsolattartásra - írták.

Hozzátették: a bíróság figyelembe vette a peradatokat, a pszichológiai szakértői véleményt, az anya és az apa nyilatkozatát, valamint az ügyész módosított kereseti kérelmét, ezután szüntette meg a férfi szülői felügyeleti jogát azzal a megkötéssel, hogy a gyermekeivel való kapcsolattartásra jogosult.

A férfi 2016 májusában kalapáccsal és egy papírvágó szikével életveszélyes sérüléseket okozott a feleségének, ezért 2017 decemberében emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 5 év fegyházra ítélték. Szeptember 11-én helyezték pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadlábra; a másodfokú bíróság helybenhagyta a döntést.

A Szombathelyi Törvényszék szerdai közleményében azt írta: a Szombathelyi Járási és Nyomozó Ügyészség 2018. augusztus 2-án keresetet nyújtott be a férfi szülői felügyeleti jogának megszüntetésre.

A polgári perben a bíróság figyelmeztette beavatkozási jogára az anyát, aki a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a férfi jó apa, maximálisan kivette részét két vér szerinti és nevelt gyereke neveléséből: fürdette, etette, öltöztette, segített bölcsődébe, óvodába, iskolába vinni őket. A nő szerint az a trauma, amelyet a férfi korábbi erőszakos cselekménye okozott, a gyermekekben nem élt már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni.

"Az együttélésük alatt a férfi alkoholfogyasztása és féltékenysége okozott problémát, de olyankor kizárólag a nővel szemben volt agresszív, a gyermekekkel nem" - áll a közleményben.

Az anya írásbeli nyilatkozata szerint a férfi 2019. szeptember 12-én feltételes szabadlábra helyezhető, "ezt mind a három gyerek borzasztóan várja. Hiányzik nekik az apjuk!".

A perben tanúként hallgatták meg az anya testvérét is, aki azt mondta, a férfinak jó volt a kapcsolata gyerekeivel, foglalkozott velük. A gyerekek rendszeresen látogatták apjukat a büntetés-végrehajtási intézetben, és hazavárták.

A bíróság pedagógiai jellemzést is beszerzett a gyermekekről, ezekből az derült ki: sem az iskolában, sem az óvodában nem észlelték, hogy pszichológus vagy más egyéb szakorvosi segítségre lenne szükségük.

A férfi idén nyáron vált el a feleségétől, a három gyermek a múlt vasárnap nála volt Győrben. A délután folyamán megölte fiát és nevelt lányát, azután öngyilkos lett. A 10 éves fiú, a 13 éves lány és a 35 éves férfi holttestét azután találták meg, hogy az anya értesítette a rendőrséget. A lakásban tartózkodott a harmadik testvér, egy hatéves kislány is.

A rendőrség több ember sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indított büntetőeljárás keretében vizsgálja a gyerekgyilkosság körülményeit.

A bűntény után Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálatot rendelt el.

Vizsgálatot indított az igazságügyi szakértői kamara is

Varga Judit igazságügyi miniszter 2019. december 17-én, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökéhez, Agárdi Tamáshoz intézett levelében a 2019. december 15-én, Győrben történt kettős gyermekgyilkosság ügyében soron kívüli kivizsgálást, és a Kamara rendelkezésére álló szükséges intézkedések megtételét kérte, hivatkozva a szakértői törvényre, mely szerint a Kamarát képviselő elnök irányítja az elnökség és a bizottságok működését, valamint fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

A miniszter kiemelte, hogy "sajtócikkek alapján korai azt állítani, hogy az eljáró igazságügyi szakértők mindenképpen hibáztak volna, viszont ez az ügy alkalmas arra, hogy az igazságügyi szakértésbe, és ezáltal az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat megingassa. Mindezek kapcsán szükséges, hogy a felelősségi kérdések haladéktalanul tisztázásra kerüljenek."

Bár a Kamarának nincsen lehetősége arra, hogy az egyes konkrét ügyekben adott igazságügyi szakértői véleményeket érdemben felülbírálja, azonban a jogszabálysértés vagy a szakmai szabályok, kamarai szabályzatok vagy határozatok szándékos vagy gondatlan megszegése fegyelmi vétséget valósít meg.

Fontos rendelkezése még a szakértői törvénynek, hogy a fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a bíróság jogerős határozatának meghozatala során elfogadott.

"Mindezekkel együtt a Kamara súlyt helyez arra – és a rendelkezésére álló eszközök segítségével mindent megtesz annak érdekében - hogy az igazságszolgáltatást segítő igazságügyi szakértők a jogszabályok, szakmai szabályok betartásával, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készítsék el a szakvéleményüket." - hangsúlyozza közleményében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke.

Agárdi Tamás hozzátette: "A jelen ügyben a mai nappal megindított vizsgálat ezeknek a szempontoknak az érvényesítésével kívánja majd a konzekvenciákat levonni."

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
CSALÁDJOG
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ