Plágium - avagy megtévesztett olvasók - Fogalomkör, határok, következmények és az elkerülés lehetőségei

2020.02. 3. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Talán sokan emlékeznek még a múlt évtized elejének nagy „plágium botrányára”, amely az akkori köztársasági elnök lemondásához vezetett. De mit is jelent pontosan a plágium, a parafrazeálás és a bérírás? Milyen következményei vannak a szerzői jog megsértésének? Hogyan kerülhető el a plagizálás?

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) szerint a „szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző)”. Az Szjt. általános jelleggel védelemben részesíti az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotásokat, továbbá az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül más szerző művének átdolgozását, feldolgozását vagy fordítását, ha annak egyéni, eredeti jellege van. E jogok „a szerző életében és a halálától számított 70 éven átrészesülnek védelemben”. A törvény meghatározza, hogy mi nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek, többek között a jogszabályok, valamely ötlet, matematikai művelet, stb..

A plágium szó - amely kifejezés a jogszabályokban nem található meg - a szerzői jog megsértését vagy pontosabban a szerzői jogvédelem alatt álló mű jogosulatlan felhasználását jelenti (Jobbágyi Gábor). Legeza Dénes tálalásában „a plágium elkövetési magatartása egyszerű: adott tartalmi egység nem megfelelő hivatkozása”.Véleménye szerint „a plágium önmagában a szerzőséget kérdőjelezi meg, hiszen az olvasó a pontatlan hivatkozás vagy a hivatkozás elmaradása révén abban a téves feltevésben van, hogy az olvasott tartalmi egységek szerzője maga az író”.

A plagizálásnak súlyos következményei vannak, ahogy Stipta Zsuzsa fogalmaz, „nem csak szakmailag és morálisan, hanem polgári és büntetőjogi szempontból egyaránt érintik a plágiumot elkövető személyt”.

Mikor történik meg a plagizálás, hol vannak a határai?

A plágiumnak is különböző fokozatai lehetnek, egy-egy mondat vagy gondolat hivatkozás nélküli lemásolásától a legsúlyosabb formájáig, például egy teljes szakdolgozatnak, vagy más műnek az átvételéig is terjedhet. Így a plágium körébe vonható a más szerzőtől átvett gondolat, megállapítás, következtetés, vélemény, levezetés, megfigyelés, képlet, modell, adat, szám vagy adatsor, statisztika, megoldás, ábra, grafika, kép vagy fénykép. A plágium megvalósul egy-egy rész szó szerinti vagy valamely gondolat nem feltétlenül szó szerinti, de hivatkozás nélküli átvételével. A parafrazeálás, vagyis más ötlete, megállapítása, következtetése vagy tényközlése átfogalmazva, összefoglalva, rövidítve, idegen nyelvből lefordítva történő megjelenítése is jogellenes, az elkövetőnek vállalnia kell plagizálásért a felelősséget.

A szakdolgozat esetében az ún. szellemírótól (Legeza) rendelt mű sajátkénti feltüntetése a fenti meghatározások alapján - főszabály szerint - plágiumnak ugyan nem minősül, azonban a bérírás az egyetemek által megalkotott plágium definíciót kimeríti (Ziegler Dezső László), ahogyan pl. az ELTE BTK plágiummal kapcsolatos tájékoztatójából is kitűnik. Ez esetben a más által írt szakdolgozatot leadó, - Ziegler szerint - magánokirat-hamisítást követ el.

Mit kell tennünk a plagizálás elkerülése érdekében?

Fontos a pontos idézés, amennyiben szó szerint idézünk, a kiválasztott szöveget betűhíven kell átvenni, az átvett szövegrészt idézőjelbe tenni, a forrás adatait közvetlenül az idézet befejezése után a saját szövegben vagy a lábjegyzetben, illetve a mű végén elhelyezni. A szerzőnek gondosan el kell választania a saját gondolatait az idézettektől, valamint az írásához felhasznált - csak a felhasznált - irodalmat meg kell jelenítenie. Ez utóbbiak nemcsak a klasszikus forrásokra vonatkozik, ilyenek lehetnek az internetes források, személyes interjúk vagy akár a saját tapasztalatok is.

Milyen következményei vannak a szerzői jog megsértésének?

A szerző – jogainak megsértése esetén – az Szjt. 94. (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeken túl – mint a jogsértés tényének bírósági megállapítása kártérítést is követelhet. Az Szjt.-ben meghatározott személyhez fűződő joga (pl. neve feltüntetéséhez való joga) megsértése esetén sérelemdíjra is igényt tarthat. A polgári jogi következményeken túl büntetőjogi következményekkel is számolnia kell a jogsértőnek, amennyiben azt állítja vagy arra utaló magatartást fejt ki, hogy az adott szellemi alkotás a sajátja, és ezzel a jogosultnak (szerzőnek) vagyoni hátrányt okoz; továbbá annak is, aki másnak az Szjt. alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva sérti meg. Előbbi esetet a bitorlás, míg utóbbi esetet a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállás keretében kerültek szabályozásra.

  • kapcsolódó anyagok
SZERZŐI JOG