Beleszólhat-e az állam a bírósági ítéletek végrehajtásába? - A gyöngyöspatai roma családok kártérítési ügyének EU-visszhangja

2020.02.10. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A gyöngyöspatai roma gyermekek több mint másfél évtizede tartó iskolai szegregációja okán a Kúria határozata szerint a 62 érintett gyermek családja részére a helyi önkormányzatnak több mint 80 millió, a tankerületnek pedig további 20 millió forint kártérítést kell megfizetnie. A Kormány ellenzi a kifizetést, az ügyben az Európai Bizottság is állást foglalt.

Jogerős a Kúria tavaly decemberben hozott döntése, miszerint az iskolában 2004 óta folyamatos kirekesztésben lévő roma gyermekek családjai összesen 100 millió forintos kártérítésre jogosultak. A kúriai döntés szerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták a roma tanulókat. Már 2011-ben - a perindítást megelőzően - az akkori kisebbségi jogokért felelős ombudsman kifejtette jelentésében a szóban forgó roma gyermekek kirekesztésének tényét és körülményeit.

Az alperes részéről a határozat felfüggesztésére irányuló beadványt a Kúria elutasította, így a határozat gyakorlatilag végrehajtható, melyet részben a helyi önkormányzatnak, részben pedig a tankerületnek kellene kártérítés jogcímén az érintett családoknak megfizetnie. Az ügy jelentős médiafigyelmet kapott, mely politikai berkekben is eltérő véleményeket és feszültségeket generált.

A Kormány ellenzi a kártérítési összeg kifizetését, megoldásként az összeg természetbeni megtérítését ajánlotta fel, mely a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy az érintett 62 gyermek családjai részére különböző szakképzési lehetőségeket biztosítanának.

A roma gyermekeket érintő perrel kapcsolatban különböző jogvédő szervezetek, valamint az Országos Roma Önkormányzat is állást foglalt. Az önkormányzat figyelemmel kísérte az elmúlt hetekben történt nyilatkozatokat a kormány részéről. Az önkormányzat álláspontja, hogy mindenki tartsa kötelező érvényűnek a független magyar bíróságok döntését. „A gyöngyöspatai perben érintett családok magyar állampolgárok, ezért kérjük a magyar kormányt a magyar bíróság által hozott végzést hajtsa végre. Arra kérünk minden vitában résztvevő felet, hogy az ügyből ne kovácsoljanak politikai előnyöket.” – olvasható a nyilatkozatban.

Bele szólhat az állam a bírósági ítéletek végrehajtásába?

A hazai bírósági döntés végrehajtása körüli viszályok EU színtéren is előkerültek: az Európai Bizottság igazságügyet érintő kérdésekben illetékes EU-s szóvivője kifejtette, hogy az európai konvenciókban lefektetett emberi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania, mely a tagállamok nemzeti hatóságainak eljárása során tanúsítandó kötelezettsége is egyben, továbbá a független nemzeti bíróságok döntését az európai unió minden tagállamában be kell tartani.

Az érintett térség kormánypárti képviselője szerint: „A miniszterelnök úr álláspontja világos és egyértelmű: a felzárkózás útja a cigányság számára is a tanuláson és a munkán keresztül vezet, és minden olyan megoldást támogat, ami nem bántja az igazságérzetet, és nem rúgja fel a társadalmi békét.”

Az ügyben a Kormány által felajánlott oktatás, képzés, és egyéb beilleszkedést elősegítő szolgáltatás tárgyában egyeztetések zajlanak az érintettekkel - amennyiben az önkormányzat és a tankerület nem tud konszenzusos megoldásra jutni a kártérítésre jogosult családokkal, a jogosultak várhatóan végrehajtást indítanak a magyar állam ellen. 

Kapcsolódó cikk:

100 milliós kártérítés a gyöngyöspatai oktatási szegregáció miatt - Az önkormányzat természetben fizetne, az ombudsman vizsgálódik

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ESÉLYEGYENLŐSÉG
KÁRTÉRÍTÉS
KÚRIA
OKTATÁSÜGY