Cyberbullying - avagy zaklatás az interneten - A megvalósulás feltételei és a jelenség jogi lefedettsége

2020.02.12. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Az internethasználat mára szinte minden korosztály számára korlátozás nélkül elérhetővé vált, egyfajta biztonságot nyújt - hiszen bármikor bármilyen információhoz könnyedén hozzáférhetünk, ez pedig megkönnyíti a mindennapjainkat. De valóban biztonságban érezhetjük magunkat egy globális számítógépes hálózat övezte világban?

Bár az internet fejlődése közel 40 éves múltra tekint vissza, a world wide web megjelenése 1992-re datálható. Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt az emberiség számára, hogy egy globális számítógépes hálózat használata határozza meg mindennapjainkat, amely segítségével bárhol bármikor bármihez könnyedén hozzáférhetünk, ma már az az elképzelhetetlen, hogy enélkül egyáltalán bárki boldogulni tudna napi teendői során. Kétségtelen, hogy az internet okozta előnyök széles spektrumon mozognak, azonban számos káros hatása is igazolt - főként a social media elterjedésével – a globális tér jelenségének.

Mikor beszélünk internetes zaklatásról? Miképpen válhatunk internetes zaklatás áldozatává?

Közel 2 évvel ezelőtt gyűrűzött be az online világba és terjedt el az öngyilkosságra buzdító „Kék Bálna” játék, valamint a „Momo”-ként elhíresült, gyermekek megfélemlítését célzó rémfigura, amelyek online zaklató tevékenysége több kiskorú áldozatot is követelt. Bár az internetes zaklatásnak nincs kifejezett célkorosztálya, a gyermekek érdekeinek védelme e körben is kiemelten kezelendő. Február 5-e a „Biztonságos Internet Napja”, melynek keretében több mint 100 országban hívták fel a figyelmet különböző fórumokon a biztonságos internethasználatra és az online tér használatával felmerülő veszélyforrásokra.

Mi is az a cyberbullying?

Az cyberbullying, vagy köznapi értelemben internetes zaklatás olyan zaklatást jelent, amely digitális eszközökön - mobiltelefonon, számítógépen és egyéb internethasználatra alkalmas eszközön - megvalósuló folyamat eredményeként jelentkezik a felhasználó életében. A cyberbullying megvalósulásának nem gyakorlati feltétele az internet használata, az szöveges üzenetben, sms-ben is létrejöhet. Az internetes zaklatás legkézenfekvőbb platformjai azonban mégis az online közösségi oldalak, melynek leggyakoribb színterei a széles körben használt Facebook, az Instagram, a Snapchat és a Twitter.

A cyberbullying mindenképpen egy folyamatot (huzamosabb ideig tartó, ismétlődő) feltételez, mely magában foglalja a negatív, káros, hamis vagy megtévesztő tartalmak küldését, feladását vagy megosztását a felhasználó, mint célszemély vonatkozásában. Az internetes zaklatás közvetett módon is megvalósulhat, pl. másra vonatkozó személyes vagy magánjellegű információk megosztása útján, ami zavart vagy megalázást kelt a sértettben - mely egy sor egyéb bűncselekmény törvényi tényállását is kimerítheti. Egyes online zaklatások, mint jogellenes tevékenységek így válnak bűncselekményekké, az online világban rendkívül elterjedtek a szexuális töltetű zaklatási folyamatok is.

Az internet mára a befolyásolásra a legoptimálisabb felület, használata során kiszolgáltatottá, zaklatás sértettjévé gyakorlatilag bárki válhat.

De miként valósul meg az internetes zaklatás?

A cyberbullying fogalom az angol terminológiából indul ki, megvalósulásához 3 konjunktív feltétel együttes megléte szükséges:

  • folyamatos, ismétlődő és visszatérő jellegű bántalmazó, nyomásgyakorló tevékenység
  • a zaklató erőfölénnyel bír a sértett fölött - gyakran mindvégig megőrizve anonimitását
  • a pszichikai / fizikai támadás, megfélemlítés célja a félelemkeltés a sértettben, a sértett komfortzónájából való kizökkentése, stressz vagy egyéb ártalom okozása.

A cyberbullying jelenség még nem jutott el a kriminalizáció szakaszába, az nem része az európai országok büntető törvénykönyveinek. Hazánkban a bullying elkövetője a Büntető Törvénykönyv „Zaklatás” törvényi tényállását valósítja meg, miszerint:

„Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”[Btk. 222. §(1)-(2)]

Bár az internetes zaklatás önmagában nehezen kivédhető jelenség, az adatvédelmi és adatbiztonsági tudatosság erősítésének eszközeként létrehozott szabályzatok és beállítások javarészt hozzájárulnak ahhoz, hogy biztonságosabbá tehessük internethasználatunkat. A dublini székhelyű Facebook például akként kívánja védelem alá helyezni a kiskorú felhasználókat, hogy annak felhasználói szabályzata alapján a közösségi médiaplatformra a 13. életév betöltésével lehet regisztrálni.

Kapcsolódó cikk:

Fel kell készíteni a gyerekeket a biztonságos internet használatra! - Szakértői jótanácsok a Biztonságos Internet Napja alkalmából

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÜNTETŐJOG
INTERNET
BŰNMEGELŐZÉS
GYERMEKVÉDELEM
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
KIBERBŰNÖZÉS