Hétvégére eső ünnepnapok - Elveszik-e a pihenőnap? - Hazánk a munkaszüneti napok számát tekintve elmarad a világ élvonalától

2020.02.13. Jogi Fórum / Taylor Wessing Budapest

Magyarországon 2020-ban három munkaszüneti nap (március 15., november 1. és december 26.) is hétvégére esik, így ezeken a napokon a munkavállalóknak nem lesz lehetőségük extra pihenésre. A szombatra vagy vasárnapra eső ünnepnapok „elvesztése” nem egyedi szokás Európában, számos országban azonban mégis kompenzálják az ilyen munkaszüneti napokat. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői a szabadnapok számát hasonlították össze európai és világ viszonylatban.

Hol van a legtöbb munkaszüneti nap?

A fizetett munkaszüneti napok számának tekintetében Magyarország messze elmarad a világ „élvonalától” Iránban és Kambodzsában 27 napnak örülhetnek éves szinten a munkavállalók –, és még európai viszonylatban is valamivel kevesebbet pihenhetünk, mint szomszédaink. Szlovákia Európában pl. 15 nappal vezet. 14 munkaszüneti napot több országban is adnak (Andorra, Málta, Spanyolország, Ciprus, Litvánia). A legtöbb közép-európai ország (Ausztria, Románia, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia) 13 ünnepnap után fizet a munkavállalóknak. Magyarországon (csakúgy mint Franciaországban, ahol azonban regionális munkaszüneti napok is vannak) mindössze 11 munkaszüneti nap van. Németország egyedi eset, ahol csak egyetlen államilag szabályozott munkaszüneti nap van - a többi ünnepnapot az egyes tartományok szabályozzák. Van, ahol csak 10 napot ünnepelnek az évben, de Bajorországban például 13-at, sőt Augsburg városában egy egyedi ünnepnek köszönhetően 14-et. Ausztriában egyébként a 13 munkaszüneti napon túl még összesen 9 tartományi ünnepnap is van (a legtöbb – 5 – Karintiában és Stájerországban), melyek közül némelyiken az iskolák és a hivatalok zárva tartanak. Európában a legkevesebb munkaszüneti napot egyébként Svájcban  tartják számon - itt Appenzell és Graubünden kantonokban csak 7 munkaszüneti nap van, míg Solothun kantonban 17, átlagban pedig kb. 13.

Európában több olyan ország is van, ahol automatikusan nem jár fizetés a munkaszüneti napok után – például Moldova, Svédország és az Egyesült Királyság, igaz az utóbbi kettőben számos munkáltató mégis kifizeti az évi 9, illetve 8 munkaszüneti napot.

Miközben a legtöbb országban, például Magyarországon, Csehországban és Ausztriában elvesznek a hétvégére eső munkaszüneti napok, bizonyos helyeken nagylelkűen kompenzálják ezeket. Ha pl. az Egyesült Királyságban egy munkaszüneti nap hétvégére esik, adnak helyette egy másikat - általában a következő hétfőt. Montenegróban pedig, ahol minden nem vallási ünnep alapból két napos (a munka ünnepe például május 1-2. tart), a szombaton kezdődő két napos ünnepeket egy (hétfő), a vasárnap kezdődőket két (hétfő-kedd) pótnappal kompenzáljak.

A keddre vagy csütörtökre eső munkaszüneti napok esetében viszont a Magyarországon természetesnek számító hosszú hétvége érdekében másutt a munkavállalóknak szabadságot kell kivenni, azaz a hosszú hétvégére nincs garancia. A szabadsághoz ugyanis általában a munkáltató hozzájárulása szükséges, s azt munkaszervezési okokból gyakran csak egy-egy munkavállaló részére engedélyezi. A központilag elrendelt hétfői vagy pénteki pihenőnap tehát hungarikumnak tekinthető.

És a legtöbb szabadnap?

A legtöbb közép-európai országban minimum 20 szabadnap (4 hét) jár a munkavállalóknak, ami egyébként az uniós minimum (28 nap, a hétvégéket is számolva). Bár olyan komplex rendszer, mint a magyar – 25 éves kortól kezdve 2-3 évente plusz 1 szabadnap jár egészen a 45 éves kor és az öszesen 30 szabadnap eléréséig – kevés van, számos másik régiós országban is a dolgozó életkorával növekszik a szabadnapok száma. Szlovákiában 33 év felett legalább 5 hét jár, Szlovéniában az idősebb munkavállalók plusz 5 napot kapnak, Lengyelországban pedig 10 év munkaviszony után (ebbe részben a tanulmányokkal töltött évek is beleszámítanak) 26 napra nő a szabadnapok száma. Itthon bizonyos személyi és munkakörülmények esetén (pl. 16 év alatti gyermek, fogyatékosság, veszélyes munkakör) 2 és 7 nap közötti pótszabadság is jár. Magyarországhoz hasonlóan Romániában is járnak extra szabadnapok bizonyos élethelyzetek esetén (pl. házasság, születés, halál a családban), sőt keleti szomszédunknál még a véradást és a munkahelyváltást is extra szabadnappal támogatják.

Európában a nem EU-tag Andorrában a legnagyvonalúbb a szabályozás, ott a legalább 1 éve dolgozóknak 31 szabadnap jár éves szinten minden munkahelyen. A törpeállamot globális szinten csak Kuvait előzi meg, ahol 35 szabadnapot adnak. Érdemes még megemlíteni Oroszországot, ahol bár csak 28 naptári nap a minimum szabadnapok száma – ebből azonban 14-et összefüggően kell kivenni, így a 2 hétvégét levonva csak 24 szabadnap marad –, bizonyos északi és távol-keleti területeken további 5-24 naptári nap jár a dolgozóknak. Mivel a hétvégére eső munkaszüneti napokat általában a következő munkanap kiadásával kompenzáljak, bizonyos észak-oroszországi területeken az évi 56 napot is elérheti a hétvégéken felül automatikusan járó munkamentes napok száma.

Visszatérve Európába, Andorrát az Egyesült Királyság követi 28 nappal, bár bizonyos munkahelyeken ebbe a 8 alapból fizetetlen munkaszüneti nap is beleszámít. A szigetországban elterjedt gyakorlat az is, hogy a munkáltatók ezen felül a szabadnapok eladását és megvásárlását is engedélyezik, évi maximum 5 nap vonatkozásában.

Az alapszabadnapok száma az uniós minimumnál magasabb ezen kívül Máltán (26 nap), Ausztriában, Dániában, Finnországban, Franciaországban és Svédországban (25 nap), valamint Spanyolországban és Portugáliában (22 nap).

Egyedi szabályok és szokások számos országban tovább növelik a munkamentes napok számát, Németországban például a 20 szabadnapot a legtöbb munkáltató további 10 nappal egészíti ki. Finnországban számos cég összesen 30-38 nap szabadsággal jutalmazza a cégnél sokáig kitartó dolgozókat, Ausztriában pedig a legalább 25 éve egy helyen dolgozók 30 szabadnapot kapnak. Franciaországban a heti 35 óránál többet dolgozók az alapból járó 25-ön felül további 22 napot kapnak, ráadásul azok, akik nyáron kívül veszik ki a szabadságukat, további 1-2 ajándék szabadnapot kapnak. Ezeknek a kedvezményeknek köszönhetően néhány állami cégnél és nagyvállalatnál így a szabadnapok száma összesen elérheti a 47-et is.

Különleges még az olasz szabályozás, ahol a 20 napon felül a munkavállalók legfeljebb 104 szabadon felhasználható órát kapnak. Ezeket az órákat teljes szabadnapokként is kivehetik vagy néhány órát kihasználva ügyet intézhetnek munkanapokon, bizonyos cégeknél pedig a pénteki munkaidőt rövidítik vele. Szintén egyedinek számít európai szinten, hogy Olaszországban gyakran 15 napnyi fizetett szabadság jár a munkavállalónak, amikor megházasodnak.

Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere szerint összességében elmondható, hogy európai viszonylatban a munkaszüneti napok száma és az alapszabadság mértéke Magyarországon nem túl magas. Ugyanakkor a pótszabadságok és különösen a gyermekvállalást támogató intézmények (egyrészt a 24 hét szülési szabadság, amelyre a bér 70%-a jár, illetve a gyemek 3. életévéig igénybe vehető fizetési nélküli szabadság, amelyre legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70%-a, azaz 2020-ban bruttó 225.400,- Ft jár) rendkívül munkavállalóbarát intézmények. "Szintén különleges a keddre vagy csütörtökre eső munkaszüneti nap esetén egységesen elrendelt pihenőnapok rendszere. Ráadásul egyre gyakoribb, hogy ilyen esetben a munkáltatók a hosszú hétvégéért cserébe ledolgozandó munkanapot elengedik, vagy legalábbis rövidített munkanapként kezelik" – tette hozzá az ügyvéd.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG