Beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás az emberi jogok védelmében - Általános érvényű uniós szankciórendszert fogadtak el

2020.12. 9. Jogi Fórum / MTI

Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli egyeztetésükön általános érvényű szankciórendszer létrehozásáról fogadtak el határozatot az emberi jogok megsértésének esetére. A rendelet lehetővé teszi, hogy az Európai Unió beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtson az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős állami és nem-állami szereplőket és szervezeteket.

A szankciórendszer, az 2012-ben életbe lépett amerikai Magnyitszkij-törvény mintáján alapul, amely orosz tisztségviselőkkel szembeni ilyen jellegű szankciókról rendelkezett, majd később az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét.

Josep Borrell az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy emberi jogi szempontból a határozatnak óriási jelentősége van, valamint jelzést küld a világnak arról is, hogy az EU elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A rendelet értelmében az uniós tagállami miniszterekből álló Tanács feladata lesz - egy tagország vagy a kül és biztonságpolitikai főképviselő kezdeményezése alapján - létrehozni, felülvizsgálni, továbbá módosítani a szankciók listáját.

A főképviselő kitért a venezuelai helyzetre is. Ismertette, hogy az uniós külügyminiszterek szerint, a Venezuelában vasárnap tartott nemzetgyűlési választások nem feletek meg még a minimális nemzetközi standardoknak sem, továbbá nem mozgósították a venezuelai népet a választásokon való részvételre.

"A politikai pluralizmus tiszteletben tartásának hiánya, valamint az ellenzéki vezetők kizárása és üldözése nem teszi lehetővé az EU számára, hogy ezt a választási folyamatot hitelesnek ismerje el" - húzta alá.

Felszólította a venezuelai vezetést, hogy sürgősen találjon megoldást az országban régóta tartó politikai válság megszüntetésére, és tegye lehetővé a nemzetközi humanitárius segítségnyújtást a nélkülöző venezuelai nép számára. Továbbá az ellenzéket is bevonó átmeneti folyamat megkezdésére szólította fel a Maduro kormányt, annak érdekében, hogy hiteles, békés, és fenntartható megoldást találjanak a politikai zsákutca felszámolására. "Az EU kész támogatni egy ilyen folyamatot, és továbbra is együtt fog működni az összes érintett szereplővel" -tette hozzá.

Törökországgal és a Földközi-tenger keleti medencéjével kapcsolatos fejleményekkel összefüggésben Borrell megemlítette, hogy a török vezetés "viselkedése" nem mutatott pozitív változást az utóbbi időben, sőt a helyzet bizonyos szempontból rosszabbodott. Hozzátette: az csütörtökön kezdődő uniós csúcs meghatározó lesz, az EU Törökországgal folytatott kapcsolatainak felülvizsgálatában.

Az EU-Egyesült Államok közötti kapcsolatról Borrell úgy nyilatkozott, hogy erős, a kölcsönösségen alapuló és előrelátó partnerségét kell létrehozni az új washingtoni vezetéssel, egy megújult transzatlanti szövetség keretében.

Josep Borrell sajtótájékoztatója végén arról is tájékoztatott, hogy újabb, immáron a harmadik szankciócsomag is elkészült, a fehéroroszországi tüntetések résztvevőivel szembeni elnyomás felelősei ellen. Reményét fejezte ki, hogy a korlátozási intézkedések "amilyen hamar csak lehet" elfogadásra kerülnek a Tanács által.

Erdogan: az esetleges uniós szankciók nem rengetik meg a török gazdaságot

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában úgy nyilatkozott, hogy hazája gazdaságát "nem rengeti meg nagyon", ha az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődő találkozójukon Törökországgal szemben szankciókról állapodnak meg.

Erdogan az Esenboga repülőtéren tartott sajtótájékoztatót azelőtt, hogy Azerbajdzsánba indult hivatalos látogatásra. A török államfő úgy vélte, hogy az unió őszinte vezető politikusai nem hajlanak a büntetőintézkedésekre.

Törökország hajói energiahordozók után kutatnak a Földközi-tenger keleti medencéjében. Brüsszel szerint ez illegális, mert a tevékenység olyan vizeken zajlik, amelyeket az EU-tag Görögország és Ciprus saját különleges gazdasági övezetének tart.

Erdogan a tenger alatti földgázkészlet felfedezése nyomán kiújult török-görög-ciprusi tengerjogi vitát illetően leszögezte: "továbbra is megvédjük jogainkat a Földközi-tengeren".

A török vezető hétfőn felszólította a nemzetközi vitába érintett, térségbeli országokat, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a témáról. Szerdán szintén jelezte: "Amennyiben Görögország őszinte szomszédként viselkedik, Törökország is ott lesz a tárgyalóasztalnál".

Az államfő úgy vélte, hogy az Európai Unió 1963 óta (akkor még mint Európai Gazdasági Közösség) folyamatosan szankciókat vet ki Törökországra, amellyel soha nem volt őszinte, és Ankarának tett ígéreteit sem tartotta be soha.

Törökország 1963-ban társulási megállapodást írt alá az Európai Gazdasági Közösséggel. A kis-ázsiai ország az Európai Uniónak 1999-től hivatalos tagjelöltje, a teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások pedig 2005-ben kezdődtek meg. A folyamat az utóbbi években holtpontra jutott, a 35 megvitatandó fejezet közül eddig mindössze egyet tudtak lezárni.

Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozását követően a tengerjogi vitával összefüggésben azt mondta, hogy a török vezetés "viselkedése" nem mutatott pozitív változást az utóbbi időben, sőt a helyzet bizonyos szempontból rosszabbodott. Hozzátette: a csütörtökön kezdődő uniós csúcs meghatározó lesz az EU Törökországgal folytatott kapcsolatainak felülvizsgálatában.

A török líra az éve eleje óta értékének csaknem 46 százalékát veszítette el az euróval szemben.

Múlt hét elején az egyik török földtani kutatóhajó, az Oruc Reis visszatért a Földközi-tengerről Antalya város kikötőjébe. Két másik török hajó ugyanakkor továbbra is a térségben van, a Yavuz fúróhajó és a Barbaros Hayreddin Pasa földtani kutatóhajó.

Erdogan szerdán a közelmúltban bejelentett török igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos újságírói kérdésre is válaszolt. Selahattin Demirtasnak, a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) terrorvádakkal több mint négy éve előzetes letartóztatásban tartott volt társelnökének szabadon bocsátására vonatkozó szóbeszéddel kapcsolatban a török elnök közölte: nem fogják megvédeni külön egy olyan terrorista állítólagos jogait, mint Demirtas. Úgy vélte, hogy a török igazságszolgáltatás a kurd politikusnak nem ad ilyen lehetőséget.

  • kapcsolódó anyagok
EMBERI JOGOK
EURÓPAI UNIÓ