"Fedeles" nyomozók - Amit a fedett nyomozásról tudni érdemes!

2021.04.30. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Az egyre professzionálisabb módszereket alkalmazó bűnszervezetekkel szemben a hagyományos bűnüldözési eszközök gyakorlatilag hatástalanok - így ellenük fedett és gyakran kényszerítő jellegű módszereket is alkalmazniuk kell a hatóságoknak. De milyen esetben, milyen engedéllyel vethető be fedett nyomozó? Mit tehet egy "fedeles" és mit nem? Elkövethet-e bűnüldözési érdekből bűncselekményt?

„(Aki) az ellenség helyzetének megismerésével nem törődik,… az nem lehet a győzelem ura. Ezért a bölcs fejedelem és a kiváló hadvezér úgy indít háborút és úgy arat győzelmet az ellenség felett, … , hogy mindent igyekszik előre tudni … , az ellenség helyzetének ismeretét mindig emberektől kell megszereznünk”. Szun-ce, A háború művészete című klasszikus művében ekként vélekedett az információszerzés fontosságáról. A hírszerzés jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk, ma is kiemelt szerepe van egy állam ellenségei ellen vívott háborújában. "Míg a klasszikus, katonai felderítés több ezer éves múltra tekint vissza, addig a bűnüldöző hatóságok proaktív bűnüldözési célú hírszerző és nyomozástámogató tevékenységének kialakulása a XVIII. századra tehető." (Nyeste Péter) Ekkor alakult ki az a nézet, hogy az eredményes bűnüldözés elképzelhetetlen a „hagyományostól” eltérő módszerek alkalmazása nélkül.

Az elmélet a mai napig tartja magát,  gondoljunk az elmúlt évtizedekben egyre kifinomultabb és professzionális módszereket alkalmazó bűnszervezetekre, amelyek ellen a hagyományos eszközök hatástalannak bizonyulhatnak, ezért ellenük fedett és gyakran kényszerítő jellegű nyomozási módszereket is alkalmazniuk kell a bűnüldöző hatóságoknak. Vannak olyan bűncselekmények, pl. korrupció, vesztegetés, ahogyan azt az Európai Unió Tanácsa megállapította, amelyek esetében nincs is más lehetősége a felderítésnek, mint a speciális, fedett nyomozási módszerek bevetése. A hatóságok kreatívitásának csak a jogszabályok szabhatnak határt.  A leleményességére remek példa az ún. „Mr. Big módszer”, amelyet a tengerentúli bűnüldöző szervek fejlesztettek ki megoldhatatlannak tűnő bűnügyek felgöngyölítésére. Úgy próbálnak meg új bizonyítékokat szerezni egy régóta húzódó ügyben, hogy létrehoznak egy fiktív bűnszervezetet, amelybe beszervezik a lehetséges gyanúsítottat, hogy aztán a későbbiekben vallomásra bírják őket.

A legklasszikusabb eszköz a nyomozó hatóságok repertoárjában a fedett nyomozó, amely intézményt Mészáros Bence, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense "a bűnüldöző szervezetek által az alvilág ellen bevetett mélyre ható kémtevékenységként" jellemzett.

Milyen esetben, milyen engedéllyel lehet fedett nyomozót alkalmazni? Mit tehet meg egy "fedeles"? Elkövethet-e nyomozási érdekből bűncselekményt?

A fedett nyomozó, mint bűnüldözési eszköz megjelenése a központi bűnüldöző szervek megalakulásához köthető. A szakirodalom a fedett nyomozó fogalmát a francia F. E. Vidocqhoz köti. A bűnözőből lett – világhírnévre szert tevő – rendőr volt az, aki először mondta azt ki, hogy a rendőröknek a hatékony felderítés érdekében néha úgy kell tenniük, mintha bűnözők lennének. Az álcázás és a megtévesztés mesterének tartott Vidocq által kidolgozott módszert sorra vették át a bűnüldöző hatóságok Európában és a tengerentúlon is egyaránt.  Ma egy magára valamit is adó nyomozó hatóság repertoárjáól nem hiányozhatnak a fedett nyomozati eszközök, így a fedett nyomozó sem. Hazánkban ’99 óta tevékenykednek hivatalosan fedett nyomozók, „igaz, már előtte is dolgoztak, csak akkor kicsit inkább fű alatt” - ahogyan Dezső András újságíró fogalmazott.

A fedett nyomozó fogalmát a jogszabályok nem határozzák meg. A büntetőeljárásról szóló törvény alapján, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a szervhez tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott tagját (a fedett nyomozót) a büntetőeljárásban az ügyészség engedélyével alkalmazhatja. „Fedelest”, ahogyan a szakzsargon hívja őket, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az ügyészség vethet be a bűnőzökkel szemben. A fedett  nyomozó esetében kiemelt jelentősége van a legendának, ami egy kitalált fedőtörténet, a fedett ügynök valódi személyazonosságának megváltoztatásával jön létre. Többek között kreálni kell egy fiktív élettörténetet, amely alkalmas a bűnőzök megtévesztésére. A legenda kidolgozása egy hosszú folyamat, a sablonos kidolgozás a fedett ügynök lelepleződéséhez vezethet, ami akár az életébe is kerülhet. Egy pszichológus szerint „az ideális fedett nyomozó kicsit paranoid, kicsit szociopátiás, mániákusan felhangolt, empatikus, jó kommunikációjú, hiszteroid karaktervonásokkal rendelkező személy”. Továbbá a szakirodalom kiemeli még a lazaságot, a remek memóriát, a színészi tehetséget és a rögtönzési képességet.

A fedett nyomozó alkalmazását, ahogyan azt Mészáros a témában írt monográfiájában is hangsúlyozza, rendszerint a szervezett bűnözés elleni küzdelem fontosságával indokolják. Ugyanis a hagyományos nyomozási módszerekkel általában a bűnszervezeti hierarchia legalsó fokán elhelyezkedő végrehajtókat lehet kézre keríteni, mivel a bűncselekmények nagy részét – fegyveres rablást, lopást, kábítószer terjesztését, stb. – ők követik el, azonban a kiiktatásukkal a bűnszervezet működése még nem lehetetlenül el. Az egyik lehetséges megoldás a szervezet felszámolására, hogy egy fedett nyomozót juttatnak a soraikba, aki fel tudja térképezni az egész szervezet működését, azonosítani tudja valamennyi tagját, és nem utolsósorban bizonyítékokat tud gyűjteni a bűnös tevékenységükről, amelyek segítségével ideális esetben a vezetőket is felelősségre lehet vonni. Ez történt Joe Pistone, fedőneve: Donnie Brasco esetében is, aki a New York-i Bonanno maffia-családba beépülve 6 éven keresztül segítette az FBI-t a maffia tagok leleplezésében.

Az ún. áldozat nélküli bűncselekmények (kábítószerrel kapcsolatos és a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények) esetében pedig nem a szervezett elkövetés okozza a nyílt rendőri eszközök hatástalanágát, hanem az, hogy nincs konkrét személy sértettje az elkövetésnek, ezért nincs, aki feljelentést tehetne a nyomozó hatóságnál. Ilyen esetekben is aranyat ér(het) a fedett nyomozó, aki vagy részese egy ilyen ügyletnek pl. kábítószert vásárol egy dealertől, vagy „csupán” jelen van egy vásárlás megvalósulásakor, ezáltal lehetővé téve az elkövető(k) felelősségre vonását.

A Be. a fentieken túl meghatároz további eseteket, amikor fedett nyomozót vehet igénybe a nyomozó hatóság, így többek között rejtett figyelés végrehajtására, dezinformáció továbbítására, valamint bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése érdekében is bevethető. Fedett nyomozót az igénybevétel céljának eléréséhez szükséges időtartamra, legfeljebb 6 hónapra lehet alkalmazni. Amennyiben az elrendelés feltételei továbbra is fennállnak a fedett nyomozó alkalmazás az ügyészség engedélyével, alkalmanként legfeljebb 6 hónappal ismételten meghosszabbítható.

A fedett nyomozó tevékenysége során előfordul(hat), hogy bűncselekményt követ el, például kábítószert vagy lőfegyvert vásárol. A Be. meghatározza azokat az esetköröket, amikor a fedett nyomozó nem büntethető az általa elkövetett bűncselekményért, szabálysértésért vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésért. Ilyen esetkör, ha a bűncselekményt más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében követi el, azonban csak akkor nem büntethető, ha a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.

Ugyanakkor más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt nem követhet el a nyomozó. Továbbá mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

Látható, hogy a szabályozás nem ad „bianco  felhatalmazást” (135/B/2006. AB határozat) a fedett nyomozónak bűncselekmények elkövetésére,  ugyanis csak akkor élvez büntetlenséget, ha  a  cselekményt  a  fedett  nyomozó  feladat teljesítése közben, bűnüldözési érdekből követte el,  és  akkor is  csak  abban  az  esetben, ha a bűnüldözéshez  fűződő  érdek jelentősebb,  mint  a  büntető  igény  érvényesítéséhez  fűződő érdek.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BŰNÜLDÖZÉS