Kaltenbach és Lomnici a cigány önkormányzati választásról

2003.02. 2. MTI

A kisebbségi ombudsmannak nincs a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésével kapcsolatos hatásköre, ezért nem is kommentálhatja a legmagasabb bírói fórum egyetlen döntését sem.

Kaltenbach Jenő az MTI-nek mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Népszabadság szombati számában neki tulajdonítottak ugyan kelthetik azt a benyomást: bírálta az országos cigány önkormányzati választással kapcsolatos LB-határozatot.

Hangsúlyozta: erre azonban az ombudsmanokról szóló törvény szerint nincs lehetősége, és ezért nem is nyilvánít véleményt legfelsőbb bírósági döntésekről.

Megjegyezte: az utóbbi időben nagy vitát váltottak ki a LB országos cigány önkormányzati választással kapcsolatos 1995. évi - az akkori szavazás érvényességét kimondó -, valamint az idén januári - a szavazás érvénytelenségéről és a választás megismétléséről rendelkező - végzései, melyek egyes vélemények szerint ellentmondóak.

Ugyanakkor az ombudsman kiemelte: az országos kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogi szabályozás meglehetősen rossz, nehezen alkalmazható, végrehajtható és értelmezhető.

- A törvényalkotót e téren mulasztások terhelik, már régen közbe kellett volna avatkozni - fogalmazott Kaltenbach Jenő.

Lomnici Zoltán, az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Kaltenbach Jenő nyilatkozatára reagálva az MTI-nek úgy fogalmazott: bár a bíróságok működése feletti társadalmi ellenőrzés szempontjából alapvetően fontos, hogy az ítéletek bírálhatóak legyenek, de csak megalapozott kritikának van helye. Ez vonatkozik kiváltképp az állami szervek képviselőire, az alkotmányos tényezőkre, akiknek e téren különös gondossággal kell eljárniuk.

- A jogállam szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az alkotmányos intézményekbe vetett bizalmat ok nélkül senki se ingassa meg. Megengedhetetlen a torzítás, hiszen ez az állami szervek együttműködését is megzavarhatja. Ezért is tartom fontosnak a kisebbségi ombudsman MTI-nek adott tisztázó nyilatkozatát - hangsúlyozta Lomnici Zoltán.

Hozzátette: így a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.

A főbíró az eset kapcsán ismételten kiemelte: minden ellenkező vélekedés dacára az OCKÖ-választással kapcsolatos 1995. évi, illetve idei legfelsőbb bírósági döntések között nincs ellentmondás, érvelésük is koherens.

- Minderről az olvasók is meggyőződhettek, hiszen a legfelsőbb bírósági döntés lényegét tartalmazó közlemény csaknem minden országos napilapban torzításmentesen látott napvilágot - tette hozzá Lomnici Zoltán.

Az MTI-nek jogi szakértők az eset kapcsán úgy nyilatkoztak: az LB és az országgyűlési biztos közötti alkotmányos hatásköri összeütközés nyomán az LB elnöke akár a parlamenthez is fordulhat azzal, hogy utasítsa rendre az ombudsmant.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
OMBUDSMAN
VÁLASZTÁS
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG