A magyar külképviseletek személyi állományának jogállása, valamint a sui generis külügyi szolgálati jogviszony létjogosultsága, különös tekintettel a külpolitikáért felelős minisztérium kormánytisztviselőire

2020. december 28. Megyeri Tamás

A dolgozat a magyar külképviseletek személyi állománya szolgálati jogviszonyának alavető kérdéseit tárgyalja. Bemutatja a külügyi igazgatás kialakulásának főbb állomásait a XIX. század közepétől egészen a hatályos külügyi törvény magalkotásáig, emelett a külügyérek jogviszonyának alapját képező kormánytisztviselői jogállásának főbb sajátosságait ismerteti. Végül a tartós külszolgálat szabályozásának, vagyis a külügyérek jogállásának legfontosabb jellemzőit veszi górcső alá, az államigazgatáson belüli jogviszony-differenciálódás különböző okainak ismertetése mellett.

A mű két fő célkitűzése a tartós külszolgálat általános bemutatásával további kutatások alapjául szolgálni, valamint arra választ adni, hogy milyen indokok alapján dönt a jogalkotó önálló jogállás létrehozása mellett, és indokolt lehet-e a kormányzati szolgálati jogviszonytól elkülönült tartós külszolgálati jogviszony létrehozása.

A Szerző Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.

letöltés
  • kapcsolódó anyagok
DIPLOMÁCIA
KÖZTISZTVISELŐ