Címke: büntetőjog

Szalay László – A reformkor kodifikátora

Szalay László – A reformkor kodifikátora

A reformkor egyik legfelkészültebb jogásza az 1840-es években részt vett az új büntető törvénykönyv, valamint az eljárásjogi tervezetek kidolgozásában. Nem rajta múlt, hogy mégsem törölték el a halálbüntetést, vagy nem vezették be az esküdtszéki bíráskodást.

Elvárhatóság kérdései a közlekedési büntetőjogban (lassulás és reakcióidő)

A közlekedési büntetőjogban a közlekedési balesetek jogi megítélése számos esetben nehéz. Ennek hátterében az is áll, hogy egy-egy közúti baleset elemzése, rekonstruálása során számos körülményt kell vizsgálni. Ide sorolható a közlekedési balesetben részesektől a közlekedési szituációkban elvárható magatartások, mint például a jármű sebességének megválasztása, a fékezés, lassítás, mely utóbbit a lassulás fejez ki, valamint a felmerült ingerre adott válaszreakció és ennek ideje, melyet a felismerési reakcióidő jellemez. De hogyan is határozhatjuk meg a lassulás és a reakcióidő fogalmát, létezik-e ennek számszerűen meghatározott egysége? Erre és az ezzel kapcsolatos kérdésre tér ki a cikk. A Szerző bíró. Letöltés

Gyorsított migráns-ügyek – Menekültkérdés a Be. módosítás tükrében

Gyorsított migráns-ügyek

Menekültkérdés a büntetőeljárásról szóló törvény-módosítás tükrében - A migrációs csomagról

A Btk. szankciórendszere

A publikáció elkészítésének az volt a célja, hogy áttekintést adjon a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szankciórendszeréről. Szerencsére a jogalkotó a büntetőjog dogmatikáját illetően már nem tudott újat mondani, hiszen az 1978. évi IV. törvény kellően kidolgozott volt. Mégis, az időközben bekövetkezett változtatások indokolttá tették egy olyan új kódex elkészítését, amely reflektál a körülöttünk végbement változásokra. Azt a kérdéskört vizsgálta a szerző, hogy a szankciórendszer miben és mennyit változott az idők folyamán. A dolgozat elkészítéséhez leíró, elemző és összehasonlító módszereket választott, valamint az egyes jogintézményeknél a bírói gyakorlatból is egy-egy jól ismert példát hozott. Szerkezeti felépítését tekintve a...

Jogszabályváltozás okai és annak hatásai a közlekedési bűncselekmény körében, különös tekintettel az ittas járművezetésre

A cikk az első részben az új Büntető Törvény megalkotásának általános, valamint a közlekedési bűncselekmények körében történt változtatások különös indokaival foglalkozik. Ezt követően taglalásra kerül az egyes közlekedési bűncselekmények kapcsán történt törvényi módosítások és ezek okai. Részletesen kifejtésre kerül az ittas járművezetés körében történt változások és ennek a jogalkalmazó gyakorlatra (bizonyítás, büntetéskiszabás) kifejtett hatásai. Ezután az ittas vezetés szabálysértése – kitérve a kerékpározókra vonatkozó szabályokra- is vizsgálat alá kerül. A cikk egy összegzéssel és további problémafelvetéssel zárul. A Szerző bíró. Letöltés