Címke: büntetőjog

A terhelti együttműködés formái az új büntetőeljárási törvényben, különös tekintettel az előkészítő ülés szabályaira

A tanulmány a terhelti együttműködés három típusát mutatja be a hatályos jogi szabályozásra helyezve a hangsúlyt. Elsőként a tágabb értelemben vett terhelti együttműködés szabályait veszi górcső alá, kitérve az ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésével kapcsolatos jogalkotói célkitűzésre, a jogintézmény alkalmazásának formai és tartalmi követelményeire, a terhelti jogok érvényesülését, illetve a tisztességes eljárást garantáló szabályokra. Ezt követően a szűkebb értelemben vett terhelti együttműködés formái közül az „egyezség a bűnösség beismeréséről” elnevezésű jogintézmény vizsgálatára tér ki, mely során felvázolja az egyezség fogalmát, rendszertani elhelyezését, az egyezség megkötésének folyamatát, az egyezség tartalmi követelményeit, továbbá a vádemelés és a bírósági eljárás szabályait egyezség...

A bennfentes kereskedelem büntetőjogi elhatárolása a tőkepiaci szabályoktól

A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények nem éppen számítanak közkedvelt területnek a büntetőjog művelői körében, figyelemmel arra, hogy már az elkövetési magatartás(ok) megfelelő átlátása sem nélkülöz bizonyos háttérjogszabályi ismeretet. Nincs ez máshogy a bennfenntes kereskedelem esetében sem, ahol a bűncselekmény „valódi” meghatározását nem is a büntetőjogi, hanem a közösségi normában – az 596/2014/EU Rendeletben – találjuk meg. A tanulmány a bennfentes kereskedelem büntetőjogi és közösségi jogi vizsgálatával a gyakorló jogászok számára ad támpontot arra az esetre, ha a „jó szerencséjük” összehozza őket ezzel a – büntetőjogilag is tilalmazott – magatartással. A Szerző bírósági titkár a Budapest Környéki Törvényszéken. Letöltés

A magánvádas eljárás elsőfokú bírósági eljárást megelőző részének sajátosságai

A magánvádas eljárás lehetőségét az Alkotmánybíróság szerint az a felismerés indokolja, hogy „a magánszférába történő büntetőjogi beavatkozás egyes esetekben nem a leghatékonyabb módja a sértett és a terhelt közötti konfliktus megoldásának”. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek esetén – bár a magyar büntetőjog az eljárásjogi legalitás elvét követi – lehetőséget kell teremteni a sértett számára, hogy eldönthesse, kívánja-e a tettes megbüntetését. A tanulmány a hatályos Be. huszadik részében szabályozott magánvádas eljárás úgymond elsőfokú bírósági eljárást megelőző részének speciális szabályait veszi górcső alá, kitérve ezen külön eljárás sajátosságaira, így arra, hogy hogyan is indul meg ezen eljárás, a sértett ezen eljárásban betöltött szerepére,...