Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli, hogy a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.
Lomnici: a gyűlöletbeszéd ma szinte büntetlen
Lomnici Zoltán szerint a bíróságok által megítélt kártérítési összegek nem alkalmasak az elrettentésre a gyűlöletbeszéd kapcsán. A Legfelsőbb Bíróság elnöke erről vasárnap Budapesten, a Zsidó Tudományok Szabadegyetemén beszélt.
Ma már teljes ülés előtt a gyűlöletbeszéd
Ma kerül először az Alkotmánybíróság teljes ülése elé a gyűlöletbeszédről szóló, nagy vitákat kavart Btk. módosítás. A jogszabály előzetes normakontrollját a köztársasági elnök kérte. Mádl Ferenc szerint ugyanis a módosítás komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, ráadásul alkalmatlan a céljára.
Csak az erőszakkal közvetlenül fenyegető felhívás marasztalható el büntetőjogilag Strasbourg szerint
A strasbourgi bíróság szerint az állam csak akkor tilthatja be az erőszakra felhívő közbeszédet, ha az közvetlen, azonnali veszélyt jelent; ez irányadó a Hegedűs-ügy megítélésében csakúgy, mint a Tilos Rádióban elhangzottak, vagy az Alkotmánybíróság előtt fekvő gyűlöletbeszéd elleni törvény megítélésében – mondta el az MTI érdeklődésére egy magyar bíró kedden.
Bárándy Péter a népirtás megelőzéséről szóló nemzetközi konferencián, Stockholmban
Magyarország támogat minden olyan elképzelést, amely hatékonyabbá és sikeresebbé teheti a népirtás megelőzését – hangsúlyozta Bárándy Péter igazságügy-miniszter, aki Magyarországot képviseli a népirtás megelőzésének lehetőségével foglalkozó nemzetközi konferencián Stockholmban.
Bárándy Péter: tudatosan felépített cselekvés volt a zászlóégetés
Tudatosan felépítettnek nevezte a Tilos Rádió elleni január 11-i tüntetésen a zászlóégetéskor történteket Bárándy Péter igazságügy-miniszter hétfőn reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című adásában. Az ügyet nem lehet kiragadni abból a miliőből, melyben megtörtént – hangsúlyozta a zászló elégetése kapcsán a miniszter.
Az Alkotmánybíróság foglalkozik majd a gyűlölettörvénnyel
A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet levélben kérte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól az úgynevezett gyűlölettörvény miatt.
Gyűlöletbeszéd: módosították a Btk.-t
A képviselők többsége hétfőn megszavazta a büntető törvénykönyv gyűlöletbeszédről szóló részének módosítását. E szerint büntetendő, ha valaki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel.
Gyűlöletbeszéd: az MDF nemmel szavaz a Btk.-módosításra
Az MDF-frakció egységesen nemmel szavaz “a gyűlöletbeszéd néven elhíresült, a Btk. 269. paragrafusát” megváltoztató törvényjavaslat szavazásakor. A demokrata fórum másként értelmezi a szólásszabadság és a személyiségi jogok viszonyát, mint a törvényjavaslatot beterjesztő MSZP” – jelentette ki a frakcióvezető.
Dávid Ibolya: a btk. módosításának szövege nem fogadható el
A Magyar Demokrata Fórumtól és személy szerint tőlem is rendkívül távol áll a gyűlöletbeszéd és minden fajta kulturálatlan, a jó ízlést sértő beszéd – nyilatkozta Dávid Ibolya az MTI-nek vasárnap. Az MDF elnöke hozzáfűzte: a büntető törvénykönyv kormány által beterjesztett módosításának szövege nem fogadható el számára.