A tanulmány jogesetek bemutatásán keresztül ismerteti a kivitelezési szerződés teljesítése során bekövetkezett szerződésszegést, azon belül is a hibás teljesítést, valamint az abból eredő kártérítési felelősséget. Az elején – kivitelezési szerződés fogalmának jobb megértése érdekében – röviden bemutatja, hogy a XX. században miként vélekedtek a jogtudósok a vállalkozási szerződésről. Ezt követően kitér a kivitelezési szerződés új Ptk. szerinti meghatározására, valamint a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre, a hibás teljesítés általános és speciális szabályaira és a kártérítési igényre. Végül áttekinti, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt, az orosz-ukrán háború és a robotjog pedig várhatóan milyen hatással lesz a kivitelezési szerződés hibás teljesítése...
A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesülés általános szabályai a bírói gyakorlatra figyelemmel
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésével a kártérítési felelősségi rendszer gyökeresen megváltozott, tekintettel arra, hogy a korábbi egységes szabályozás helyett a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség (kontraktuális) és a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősség (deliktuális) különvált egymástól. A Ptk. ennek eredményeképpen már különböző szabályokat állapít meg e két felelősségi alakzatra vonatkozóan. Az eltérés egyik leghangsúlyosabb pontja a felelősség alóli kimentés körében mutatkozik meg, ugyanis a kontraktuális felelősség esetén szigorúbb, objektív alapú feltételek kerültek meghatározása, míg a korábbi szubjektív, felróhatóságon alapuló mentesülés a deliktuális felelősség tekintetében továbbra is megmaradt. A bíróságoknak ezen megváltozott jogszabályi környezetben kell...
Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége, különös tekintettel a tájékoztatási kötelezettség elmulasztására
A tanulmány témájának kivételes jelentőségét a Szerző számára az orvos és a beteg közötti információs asszimmetria, a beteg kiszolgáltatott helyzete, szakmai szempontból pedig a jogi környezet elmúlt évtizedekben végbement folyamatos változása, a széleskörű bírói gyakorlat és az orvos–beteg jogviszony sajátossága, a kártérítési perek interdiszciplináris jellege adta. A tanulmányban bemutatja, miként változott az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségének megítélése, hogyan igyekezett igazodni a jogalkotó a bírói gyakorlathoz, és a bíróság miként töltötte és tölti meg tartalommal a jogszabályi keretet. Rámutat az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi kártérítési felelősségének megítélése szempontjából a betegellátó és a beteg közötti jogviszony – gondossági kötelem – jelentőségének mikéntjére,...
A szerződéses jogviszonyon alapuló közreműködőért való felelősség a kártérítési jogban
A magyar polgári jogi szakirodalomban és a bírói gyakorlatban felmerülő legfontosabb kérdések és problémák.
A szerződéses jogviszonyon alapuló közreműködőért való felelősség a kártérítési jogban
A magyar polgári jogi szakirodalomban és a bírói gyakorlatban felmerülő legfontosabb kérdések és problémák.
A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősség
A régi, illetve az új Ptk. szabályainak összehasonlítása és a bírói gyakorlat.
A szerződésen kívül okozott kárért fennálló (deliktuális) felelősség
A tanulmány egyrészről a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség körét térképezi fel, illetve az így okozott károkért való felelősséget vizsgálja. A felelősség intézményének alakulása révén bemutatja a felelősség történeti gyökereit, ezzel is rávilágítva, hogy a fejlődési szakaszok ismerete milyen lényeges a felelősségi rendszer megértésében. A Szerző célja elsősorban a deliktuális (szerződésen kívüli károkozásért való) felelősség kialakulásának, fejlődésének főbb állomásaira történő rávilágítás. A deliktuális felelősség hazai tárgyi szabályait a régi, illetve az új Ptk. szabályainak összehasonlításával járja körül. A kutatás során vizsgálja, hogy a régi Ptk-hoz képest az új Ptk. jelentett-e szabályozásbeli változást, továbbá azt, hogy a bírói gyakorlatban milyen...
Eltérő kárfelelősségi mércék a szerződési jogban
A 2014. március 15. napján hatályban lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a magyar kártérítési felelősség rendszerét alapjaiban megváltoztatta, ugyanis a kártérítési felelősség korábbi, egységes szerkezetét megbontva, szétválasztotta a két felelősségi rendszert: a szerződésen kívül okozott károkért és szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget. A szétválasztás egyik döntő pontja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség objektív jogalapra helyezésével a kimentés megszigorítása volt. A tanulmány a kontraktuális felelősségi terület speciális kimentési rendszerét mutatja be. Ennek során mindenekelőtt röviden betekintést nyújt a kártérítési felelősség rendszerébe, majd kitér a magyar kártérítési felelősség korábbi és hatályos szabályozására, valamint a két felelősségi rendszer...
Vulkánkitörés? Bozóttűz? De mi lesz az utazásunkkal?!
Az utazó és az utazási iroda jogai és kötelezettségei vis major esetén.
A közúti közlekedési balesetek károsultjainak kártérítése és sérelemdíja
Az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapján közzétett statisztikai adatokból kiolvashatóan 2022. január 1. és 2022. december 31. napja között – országosan- mindösszesen 14.646 személysérüléses közúti közlekedési baleset következett be, melyből 429 halálos kimenetelű, míg 3877 súlyos sérüléses közlekedési baleset volt. Az idei évben (2023. január 01. és február 28. napja között) ez idáig 1773 személysérüléses baleset következett be, amelyből 62 halálos kimenetelű, míg 468 súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset volt. Ezen időszakot összevetve a tavalyi év azonos időszakával összességében elmondható, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma idén csekély, mindössze 0,12%-os mértékben csökkent....