A javaslat az érdekegyeztetés és az ügyvédi kamarák mellőzésével született
Jogosulatlanul készített perbeli bizonyíték?
Precedensértékű döntés született a Pécsi Ítélőtáblán
Módosult a Gt. és a Cégtörvény
A cégjegyzékben szereplő magánszemélyek lakóhelye nem nyilvános adat
Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás
A Pp. tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályainak alkalmazásáról
Az elektronikus kézbesítés szabályairól
2010. január 1-től lehetővé válik a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése
Pécsi Ítélőtábla – Plasztikai műtétnél a paciensnek nagyobb kockázatot kell vállalnia
Nagyobb kockázatot kell vállalnia a betegeknek a kozmetikai, plasztikai, szépészeti orvosi beavatkozások körében, mint amekkorát az egészséget védő, gyógyító tevékenység során a Pécsi Ítélőtábla szerint, amely e fő indokkal utasította el egy mellműtétével elégedetlen nő kártérítési keresetét a közelmúltban hozott jogerős határozatában.
Precedens-ügy – A Budapest Airportnak adott igazat a bíróság a “zajperben”
Elutasította a bíróság annak a XVIII. kerületi lakosnak a kártérítési igényét, aki zaj- és környezeti terhelés miatt perelte a Budapest Airportot (BA). A jogerős döntésről csütörtökön tájékoztatott a BA.
Gyorsabb adósságbehajtás? – Törvényjavaslat a fizetési meghagyásos eljárásról
Gyorsabb lehet az adósságbehajtás, ha a bíróságtól a közjegyzőkhöz kerül a fizetési meghagyásos eljárás – mondta Avarkeszi Dezső államtitkár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat expozéjában kedden a parlamentben.
Százmillió forint kártérítést kell fizetnie az E.ON-nak egy pécsi trafóállomás miatt
Kamatokkal együtt összesen 103 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Baranya Megyei Bíróság az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t egy pécsi transzformátor-állomás felépítése miatt szerdán hozott nem jogerős ítéletében.
publikáció
Az állítási kötelezettség és az állítási teher a polgári eljárásjogban
Az állítási kötelezettség és állítási teher mibenléte a bizonyítási teher tanának legmellőzöttebb, s ebből kifolyólag leginkább sűrű homályba burkolózó pontja. Az állítási teherről folytatott polémia abból a felismerésből táplálkozik, hogy az állítások időben és logikailag rendszerint megelőzik a bizonyítékok felsorakoztatását és szolgáltatását, de a bizonyítás során a peres fél által tett tényállítások nem feltétlenül szorulnak bizonyításra (pl. egyező előadás). Ugyanakkor ennek ellentettje sem állja meg a helyét, miszerint a bizonyításra rendelt tényeket a felek valamelyikének a per során feltétlenül állítani kell (pl. köztudomású tény forog fenn). Kell-e egyáltalán bizonyítani? – Dr. Simon Károly László bírósági fogalmazó tanulmányában többek között erre...