Az igazságügyi tárca egy olyan átfogó törvényjavaslat-csomagot nyújtott be az Országgyűléshez, amely racionalizálni kívánja a TEÁOR számok használatát, illetve megoldást nyújt azok módosításakor. A törvényjavaslat egyik fő célja az, hogy a TEÁOR számok megváltozásakor vállalkozói oldalon ne keletkezzen felesleges teher, míg állami oldalon a lehető legegyszerűbb, leghatékonyabb rendszer kerüljön kialakításra.
hír
Eltörölné az EP a vállalatok közzétételi és fordítási kötelezettségeit
Az EP-képviselők egyes vállalatok esetében megszüntetnék a közzétételi és fordítási kötelezettségeket, mivel azok sok esetben csak felesleges többletköltségeket jelentenek a társaságok számára.
Székhely másik tagállamban?
Főtanácsnoki álláspont szerint az egyik tagállamban bejegyzett társaság áthelyezheti székhelyét egy másik tagállamba. A Szegedi Ítélőtábláról érkezett Cartesio ügyben 2008. december 16-án ítéletet hirdet az Európai Bíróság.
hír
Az Országgyűlés módosította a “lex Mol”-t
Az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezések hatályon kívül helyezésével a parlament hétfőn – 364 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül – módosította a “lex Mol”-t; a változtatás elősegítheti a bizottság által Magyarország ellen 2007. november 13-án indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését.
hír
Lex Mol: teljes támogatás a törvénymódosításnak
Valamennyi párt támogatta a kormány által beterjesztett, a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő, valamint az azzal összefüggő egyes törvények, ismertebb nevén a “lex Mol” módosítását tartalmazó előterjesztést kedden a parlamentben.
hír
Késik, de lesz TEÁOR-os törvény
Ha az ígértnél később is, de még az idén hatályba léphet az a törvénycsomag, amelynek értelmében a TEÁOR-számok kikerülnek a cégjegyzékből – írta a keddi Világgazdaság az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól (IRM) kapott tájékoztatás alapján.
hír
Újratárgyalja a Ház a “lex Molt”
Az Európai Bizottság kifogásai alapján az Országgyűlés mai ülésnapján a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő, valamint az azzal összefüggő egyes törvények – ismertebb nevén a “lex Mol” – módosítását tárgyalja.
publikáció
Társasági jogi érvénytelenség
Deilinger Viktória dolgozatának célja a társasági jogi érvénytelenség, konkrétabban a társasági szerződés érvénytelenségének tanulmányozása a cégbejegyzést megelőzően és a cégbejegyzést követően, annak érdekében, hogy a törvényi szabályozást és a hozzá kapcsolódó legkülönbözőbb bírósági döntéseket (Bírósági Határozatok, Legfels bb Bírósági Elvi Határozatok, Jogegységi Határozatok, Közigazgatási- és Gazdasági Döntések, stb.), Kommentárokat és a témában megjelent (sajnálatosan kevés számú) jogirodalmi munkákat egységben, jól áttekinthetően összefoglalja. A téma különlegességét a szerző szerint az adja, hogy a társasági jogi érvénytelenség esetében egyedülállóan fonódnak össze a polgári jogi és a társasági jogi sajátosságok. A cégbejegyzés előtti érvénytelenség inkább polgári jogi jellegű, társasági jogi specifikumokkal, míg a...
hír
Újabb eljárások Magyarország ellen
A Bizottság csütörtökön számos tagállam ellen indított szabálysértési eljárást, Magyarországot ezúttal három ügyben marasztalta el: a szakképesítések elismerése, a jegyzett társaságokra vonatkozó átláthatósági követelmények, valamint a biodiverzitásra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának elmulasztása miatt.
Uniós könnyítések a kisvállalkozások számára
A francia elnökség határozott célja, hogy a tagállamok a decemberi csúcstalálkozón elfogadják az európai kkv-k működését segítő Európai Kisvállalkozói Törvényt (EKT), amely így már jövő tavasszal az EP elé kerülhet jóváhagyásra.