PP-ből voltam, volt már korábban ez a jogeset ebben a témában, ráadásul rossz megoldással, igaz a hozzászóló megjegyezte, hogy nem ment el vizsgázni az írásbeli után.
Feladat:
A városi bíróság jogerős ítéletével kötelezte alperest, hogy 15 napon belül adjon birtokba a felperes
részére egy meghatározott ingatlanrészt.
Mivel alperes nem teljesített, felperes Vh lap kibocsátását kérte. A kötelezett ismételten teljesített,
ezért a bíróság jogerősen 80.000 Ft összegű pénzbírságot szabott ki rá a felek meghallgatását követően.
Tekintettel arra, hogy kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzés után sem teljesített, a bíróság a felek meghallgatása után másodízben, 150.000,- Ft összegű pénzbírságot szabott ki a kötelezettel szemben, mert a kötelezett kijelentette, hogy a pénzbírság ellenére sem teljesít.
A végzés ellen a kötelezett fellebbezett, kérte a végzés hatályon kívül helyezését arra hivatkozva, hogy a korábbi pénzbírságot sem hajtották be rajta, és a végzés jogszabálysértő.
Hozzon másodfokú ítéletet.
A korábbi 2013-as posztban a fórumozó hatályon kívül helyezést írt, ezt nem javasolom, a megoldás ugyanis egy helybenhagyó végzés.
Alapvetően az alábbiakat kell mérlegelni:
A fellebbezési kérelemében a kötelezett azért tartotta jogsértőnek az ismételt büntetést, mert a korábbit nem hajtották végre rajta. A büntetés ismételt kiszabását cselekmény végrehajtása esetén lehetővé teszi a Vht. Szerintem a kötelező hatályon kívül helyezés esete nem áll fenn, a mérlegelési jogkörbe tartozó felülvizsgálatra pedig a felülvizsgálati kérelemben foglaltak az irányadóak (felülvizsgálati jogkör korlátai), ezért más, a kérelemben nem szereplő körülmény vizsgálatára nem kerülhet sor mérlegelési jogkörben. Megváltoztatásra irányuló kérelem pedig egyáltalán nem is volt, ezért az szóba sem jöhet.
A 2013-as kommentelő egyébként azért helyezte egyébként hatályon kívül, mert véleménye szerint a bíróság a Vht. 177. §-a alapján nem mérlegelte megfelelően, hogy a leghatékonyabb módját választotta-e a cselekmény végrehajtásának, és a karhatalom hatékonyabb lett volna, de ezt csak az első fok tudja megfelelően mérlegelni. Felhozta a BH1992.35; BH1992.182 és a BH1992.532 eseti döntéseket is. Ezek az érvek egyébként csak a mérlegelési jogkörben alapozhatnák meg a hatályon kívül helyezést, erre irányuló kérelem pedig nem volt.
A vizsgabizottság is úgy látta, hogy amennyiben a második esetben is kiszabják a pénzbírságot, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bíróság nem mérlegelt megfelelően.
