rendkívüli felmondás jogszerűsége


Dr.Attika # 2009.12.22. 18:03

"A renkívüli felmondás átvételét követő 30. napig lehet a keresetlevelet benyújtani. A pert annak kell indítani, aki a r.fem. jogosságát vitatja."

Egyébként paradicsomlevet. Anyosom csinálta. Küldjek?

Kovács_Béla_Sándor # 2009.12.22. 17:56

Az 1 hét szerintem határeset, ha egy héten belül nyilatkoznak, még simán beadható a kereset 30 napon belül, ha nem csúsztál ki a határidőből, én ezt javaslom.
Ha kicsúsztál, mindenképpen hivatkozz arra, hogy a 30 napot azért nem tudtad betartani, mert a munkáltató egy hétig nem nyilatkozott, a munkaügyi bíróságok munkavállalópárti hozzáállását ismerve nagy valószínűséggel el fogják fogadni, de ha nem muszály, azért ne kísérletezz…

Ezt például Egyjogász írta. Tőled viszont nem találok ilyesmit.
Nem tudom, mit ittál, de én is kérek.

Egyjogász # 2009.12.22. 17:54

Kedves Dr. Attika,

Szerintem kbs elolvasta a válaszaimat, 12.21. 18:37-kor válaszoltam rayallen kérdésére...

Arról, hogy ilyen esetben a munkavállalónak kell a pert megindítania, csak azért írtam, hogy megerősítsem véleményeddel szemben a kérdezőt, az ugyanis a kérdező számára is egyértelmű volt, hogy
"Ebben az esetben a munkavállalónak kellene rendkívüli felmondás jogszerűségének megállapítása és a járandóságainak érvényesítése iránt keresetet indítani."

Ő valóban csak a 30 nap számításának kezdő időpontjára kérdezett rá...

Ne haragudj, de úgy gondolom Téged zavart meg, hogy adtál egy, a munkaügyi joggyakorlattal ellentétes jogi véleményt, csak nem akarod elismerni a tévedésedet.

Részemről ennyi, befejeztem az ezzel kapcsolatos vitát.

Dr.Attika # 2009.12.22. 15:19

Béla! Olvasd már el egy jogász válaszait. Meg sem említi a 30 napot. Én válaszoltam a készhezvételt követő 30 napot. Egyjogász végig az LB döntést feszegetve, hogy a munkavállalónak kell pert indítani.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.12.22. 14:51

Baromira nem az volt a kérdés. Az volt a kérdés, hogy a 30 napot honnan kell számítani. Erre a kérdésre Egyjogász korrektül válaszolt is. Akit megzavart valami, az nem ő volt.

Dr.Attika # 2009.12.22. 14:46

Egyjogász! Most már értem mi zavart meg téged.

A kérdés arra vonatkozott, hogy a rkv.fem. hatályosulását befolyásolja-e a munkáltató vitatása.

Az általad citált LB döntés arra vonatkozik, hogy a munkavállaló rkv. felmondásakor csak akkor kapja meg a rendes felmondás szerinti juttatást, ha a munkáltató nem vitatja az indokot, ill. jogszerűséget. Ha vitatja, akkor azt a munkavállaló perben érvényesítheti csak. Itt erről szó sem volt. A leírtak alapján a munkavállalónak elege lett a folyamatos késve fizetésből és rkiv. felmondással megszüntette a munkaviszonyt. Mindenki boldoguljon a másik nélkül. A munkaviszony megszünt és nyilván nem is akarta a rendes felmondás szerinti járandóságát megfizetni. Mivel a munkáltató vitatta a jogszerűséget és nyilván a munkavállaló nem indított pert, így a munkaviszony megszünt jogosan, minden további jutattás nélkül.

Egyjogász # 2009.12.22. 12:46

BH1998.556. (de a BH1994.512-ben is van erre utalás)

Dr.Attika # 2009.12.22. 08:44

Engem nem győzött meg. A rk. fem. bármelyik fél részéről érkezik ,azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyt. Nyilvánvalóan az perel, aki azt jogellenesnek találja. Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a munkáltató vitatása esetén annak jogkövetkezményét perrel kellene kikényszeríteni. Ha esetleg beidéznéd a citált LB döntés számát, akkor a maga teljességében látva hátha "megvilágosodom".

Egyjogász # 2009.12.21. 21:18

Az LB döntését az Mt. 96. §-ára, illetve a Pp. 164. §-ára (bizonyítási teher) alapította.

További jogszabályt erre nem is fogsz találni, mint azt egy neves munkajogász professzor kifejtette, a rk. felmondás törvényi szabálya (az a 10-12 sor) a magyar jog talán leginkább olyan szabályozása, amit a bírói "precedensjog" (ami persze a magyar jogban nam létezik...) töltött ki tényleges tartalommal,pl. a nagy Radnay kommentár erről a néhány bekezdésről ír vagy 50 oldalt....

Egyébként az LB határozat részleteseb indokolása szerint:

"Az Mt. 96. §-ának (6) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények akkor terhelik a munkáltatót, ha elfogadja a munkavállaló rendkívüli felmondását, ideértve az indok megalapozottságát.
Ha a munkáltató a közölt indokot nem tartja olyannak, amely megfelel az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak, illetőleg annak jogszerűségét más okból - például a jogvesztő határidő megszegésére hivatkozással - tagadja, a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik, de a megszűnés jogcíme csak akkor az Mt. 96. §-a, ha a rendkívüli felmondás jogszerűségét a bíróság a munkavállaló által indított perben megállapította.
Téves az az álláspont, hogy a munkáltatónak vitatnia kell a munkavállaló rendkívüli felmondásának jogszerűségét, különben minden további vizsgálat nélkül terhelik a munkavállaló rendkívüli felmondásának jogkövetkezményei."

Dr.Attika # 2009.12.21. 18:09

Egyjogász! Én sehol nem találtam az általad citált LB döntés jogszabályi alapját. Te tudod?

Egyjogász # 2009.12.21. 17:53

"Ha a munkáltató a rendkívüli felmondás indokát nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét más okból vitatja."

Azaz a rk. felm. jogszerűtlen lehet "más okból" (formai okokból, pl. nem az arra jogosult írta alá) és jogszerűtlen lehet az indokolás megalapozatlansága miatti tartalmi okból. (pl. a munkáltató mindíg határidőben fizette a bért, így az indokolás nem valós, ezáltal jogszerűtlen.)

De tök mindegy, ha a munkáltató bármely okból jogellenesnek minősíti a munkavállalói rk. felmondást, a munkavállalónak kell perelnie a következetes joggyakorlat szerint.

De úgy látom, nem is ez volt a kérdés, ez rayallennek is egyértelmű volt...

Dr.Attika # 2009.12.21. 17:40

LB azt mondja, ha az indokát nem fogadja el. A jelen esetben a r.fem. jogszerűségét vitatja amunkáltató. A kettő nem ugyanaz.

Egyjogász # 2009.12.21. 17:37

rayallen,

Az Mt. 202. § (1) bek. c) pontja szerint a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a rendkívüli felmondással kapcsolatban.

Ugyanakkor a munkaügyi jogviszonyban a feleknek jogaikat rendeltetésszerűen, jóhiszeműen kell gyakorolnia, azaz jogait senki nem gyakorolhatja visszaélésszerűen.

Így ha a munkáltató nem nyilatkozik a rk. felm. átvételekor azonnal, hogy azt jogszerűnek tekinti-e és kifizeti-e a munkavállalói rk. felmondás esetén járó járandóságokat, azt véleményem szerint olyan határidőben kell megtennie, hogy a munkavállaló a pert az Mt. 202. §-a szerint megindíthassa.

Így azt biztosnak tartom, hogyha pl. a munkáltató 25-30 nap múlva, vagy netán a harminc napon túl nyilatkozik erről, a bíróság a perindítási határidő elmulasztása miatt nem fogja a munkavállalói keresetet elutasítani.

Az 1 hét szerintem határeset, ha egy héten belül nyilatkoznak, még simán beadható a kereset 30 napon belül, ha nem csúsztál ki a határidőből, én ezt javaslom.

Ha kicsúsztál, mindenképpen hivatkozz arra, hogy a 30 napot azért nem tudtad betartani, mert a munkáltató egy hétig nem nyilatkozott, a munkaügyi bíróságok munkavállalópárti hozzáállását ismerve nagy valószínűséggel el fogják fogadni, de ha nem muszály, azért ne kísérletezz...

Egyjogász # 2009.12.21. 17:24

Az LB-nek erről az alábbi a véleménye:

A munkavállaló rendkívüli felmondása a munkaviszonyt a munkáltató hozzájárulása nélkül megszünteti.
Ha a munkáltató a rendkívüli felmondás indokát nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét más okból vitatja, a rendkívüli felmondáshoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazása iránt a munkavállalónak kell keresetet indítania. A rendkívüli felmondás jogszerűségének bizonyítása a munkavállalót terheli.

Dr.Attika # 2009.12.21. 17:03

És ha perel mi van? Munkabér nem fizetés rendkívüli felmondási ok. Bizonyítási teher a munkáltatón van. Ha tényleg nem fizetet, akkor bukja a pert.

_Wasp_ # 2009.12.21. 16:56

legjobb lenne a munkavállalónak az égvilágon semmit nem csinálni addig, amíg a 30 nap le nem telik :)

(hátha nem perel a munkáltató)


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

_Wasp_ # 2009.12.21. 16:56

legjobb lenne a munkavállalónak az égvilágon semmit nem csinálni addig, amíg a 30 nap le nem telik :)

(hátha nem perel a munkáltató)


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Dr.Attika # 2009.12.21. 16:49

A renkívüli felmondás átvételét követő 30. napig lehet a keresetlevelet benyújtani. A pert annak kell indítani, aki a r.fem. jogosságát vitatja. Miért indítana a munkavállaló. A perben csak a jogellenességre lehet hivatkozni. A munkavállaló meg nyilván nem gondolja hogy a felmondása jogellenes, meg főleg nem fogja kérni a bíróságtól a jogellenesség kimondását. Mivel a r.fem. az átvételkor azonnal hatályosul, ezért annak levélbeni vitatása felesleges. A miunkavállaló az esetleges elmaradt bér tekintetében FMH-t nyújthat be, ellentmondás esetén az perré alakul, de az a per nem ugyanaz a jogellenes r. fem. megállapítása iránti perrel.

rayallen # 2009.12.21. 16:40

Tisztelt Fórumozók!
kérdésem a következő lenne: adott egy munkavállaló aki rendkívüli felmondással megszüntette a jogviszonyát, mert a munkáltató minden hónapban 3-8 napos csúszással utalta a bérét. Ezt átvette a munkáltató, majd 1 héttel később írásban vitatta a jogosságát.
Ebben az esetben a munkavállalónak kellene rendkívüli felmondás jogszerűségének megállapítása és a járandóságainak érvényesítése iránt keresetet indítani.
Kérdés az az, hogy a 30 napos keresetindítási határidő a rendkívüli felmondás hatályosulásától indul-e vagy pedig a munkáltatói vitatástól.
Elvileg ugye a rendkívüli felmondás átadásakor még egyáltalán nem biztos, hogy per lesz a dologból, véleményem szerint ezért nem lenne indokolt az, hogy innentől induljon a határidő, hanem csak a perre okot adó mozzanat, a munkáltatói vitatástól.
Kíváncsi vagyok mi az álláspontja a fórumozóknak.
köszönettel