Rexor
2011.03.24. 14:17
Nem, csak a tőled származó örökrésze erejéig.
98 % különadó a végkielégítésre
- 1
- 2
sun!
#
2011.03.24. 14:34
Természetesen a különadóval kapcsolatos kötelezettségre gondoltam.
sun!
#
2011.03.24. 14:35
Jaj, kössz, most látom, hogy már van válasz.
Krujnek Attila
#
2011.03.27. 19:34
A cél szentesítette - a magánszemély különadójának új szabályai
kulonado98
#
2011.03.31. 11:57
mivel közeledik (illetve néhányunknak már el is múlt) a különadó fizetési kötelezettség, lassan el lehet kezdeni gondolkodni, hogy milyen jogorvoslattal élhetünk. persze tisztában vagyok azzal hogy az AB határozatát még meg kell várni, de addig is készítettem egy Facebook-os zárt körű csoportot, amihez bárki csatlakozhat aki érintve érzi magát az ügyben.
A csoport neve: 98 százalékos különadó és jogbiztonság, jogorvoslás
Csatlakozni úgy lehet, hogy a Külön Adó nevű felhasználót kell bejelölni ismerősként. És ezt követően kerülhetsz hozzáadásra a csoporthoz.
„... A közalkalmazotti törvény alapján adott végkielégítések brutális adója ütközik inkább a jó erkölcsbe ...”
Nos én is egyike vagyok az érintetteknek. Mivel egyáltalán nem érzem hogy így öt évre visszamenőleg pofátlanul megsarcoljanak azért amiért megdolgoztam, az kiverte a biztosítékot nálam. Félreértés ne essék nem tízmilliós nagyságrendről beszélünk, de még ötről sem. A határba azért valószínűleg bele fogok esni így fizetnem is kell. Ezt a zárt körű fórumot azért hoztam létre, hogy közösen léphessünk fel későbbi jogorvoslattal élve. Már jó néhány információt is sikerült innen-onnan összeszedni, melyet szintén itt tudok megosztani veletek. Mivel a téma kényes témát érint és a közvélemény hangulata is megosztott ezért a zárt fórum mellett döntöttem, mely azt jelenti hogy mind a tagok mind a bejegyzések csak ránk tartoznak.
Grád András
#
2011.03.31. 19:08
Kedves Érintettek!
Mostanában egyre többen hívogatnak a különadóval kapcsolatban, ezért saját eléggé szűkös időmet is kímélendő a lényeget leírnám.
Senkit nem szívesen ábrándítok ki, de sajnos még ha feltételezzük is, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt (ami azért biztosra nem vehető), akkor sincs semmiféle garancia arra, hogy az érintettek a pénzt visszakapják, sőt igazából a nagyobb valószínűsége annak van, hogy egy fillért se fognak kapni. (Talán még emlékszünk a közszférából elbocsátottakra vonatkozó jogszabály jövőre nézve történt közelmúltbeli megsemmisítésére.)
A legtöbb eséllyel még a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtti eljárás kecseget, minthogy a visszaható hatály tilalmának megszegését általában szankcionálják. Az Egyezmény 6. cikke szól a tisztességes eljárással kapcsolatos garanciákról, az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke pedig a tulajdon védelméről. Ezek megsértésére eséllyel hivatkozhatnak az érintettek. Az eljárásnak vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Hátránya, hogy nagyjából 4 évbe telik, mire az Emberi Jogi Bíróság kiizzad magából egy ítéletet, előnye viszont, hogy sem eljárási illeték, sem perköltség nincs, vagyis igazából nincs tétje a kérelem benyújtásának. Ha ne adj isten elutasítják, nem került egy fillérbe sem, ha viszont nyerünk, igaz, hogy csak kb. 4 év múlva, de kamataival együtt visszakapjuk a teljes elvont pénzösszeget.
Üdvözlettel:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Grád András
#
2011.04.01. 17:46
Megint többeknek:
A Strasbourghoz fordulás előfeltétele, hogy valakit ténylegesen kár érjen, tehát legalább valamennyit ténylegesen vissza is fizessen a korábbi végkielégítésből/stb.-ből. További lényeges szabály, hogy a visszafizetés napjával indul az a 6 hónapos határidő, amelyen belül Strasbourghoz lehet fordulni, és amelynek elmulasztása jogvesztő.
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
- 1
- 2
