Megbízási szerződés - mivel jár?

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Karika # 2005.04.20. 21:11

Artist!

Döntsd el, hogy melyik maghatározás csoport illik jobban a te jogviszonyodra.

1. A megbízásos jogviszony főbb jellemzői:

  • a feladatot a megbízott önállóan szervezve látja el,
  • a foglalkoztató (megbízó) a munkaidő beosztást és – általában – a munkavégzés helyét nem határozhatja meg,
  • a foglalkoztató (megbízó) nem rendelkezik a megbízott felé utasítási joggal,

2. A munkaviszony alapján történő foglalkoztatást pedig az alábbiak jellemzik:

  • a munkáltató széleskörű, a munkavégzés minden fázisára kiterjedő utasítási joggal rendelkezik,
  • az elvégzendő feladatot a munkáltató által megjelölt helyen és időben, szervezett keretek között kell ellátni,
  • a munkaidőt munkavégzéssel kell eltölteni, illetőleg ez alatt, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni,
  • a munkát személyesen kell ellátni,

A szerződésedből azt olvasom ki, hogy a te esetedre a 2. verzió illik. Ezért a megbízási szerződés jogszabályellenes. Téged a munkajog előírásai alapján kellene foglalkoztatni.
Szerintem az 5. pont nem lenne meghatározó egy per esetében.

Artist # 2005.04.20. 20:48

Uhhh! Na, ez elég súlyos kijelentés volt, ezért most pontról pontra beírom a szerződést:
„Megbízási szerződés, mely egyrészről a fent megnevezett (szerv) mint megbízó, másrészről ÉN, mint megbízott között a mai napon a következő feltételekkel jön létre:

  1. Megbízó megbízza a megnevezettet ... munka elvégzésével, amelyért a felek havi ... Ft díjazásban állapodnak meg.
  2. A megbízott a megbízást XY utasításai szerint a megbízó érdekeinek megfelelően köteles teljesíteni. A kapott utasításoktól nem térhet el. Amennyiben feladatát nm tudja teljesíteni, bármely okból akadályoztatva van, haladéktalanul köteles a megbízót értesíteni.
  3. A megbízás x év y hó z nap kezdődik, és x év y hó z napig érvényes, a következő időbeosztással naponta 8 órában köteles a feladatot ellátni.
  4. A megbízott a megbízást személyesen köteles teljesíteni.
  5. E szerződés megkötéséhez engedély szükséges (vagy megkötéséhez szükséges engedélyt......... év ............. hó ... napján, .......... szám alatt megadta). A létrejött jogviszonynak a 3. pontban foglaltaktól eltérő megszűntetése, továbbá a szerződés által nem érintett egyéb kérdésekben a mindenkori rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv az irányadó.
  6. A megbízott tudomásul veszi, hogy jelen szerződéssel társadalombiztosítási jogviszony jön létre, a megbízott nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.
  7. A késedelmes bejelentésből származó, esetleges jogalap nélkül felvett díjazást a megbízott köteles visszafizetni.
  8. Megbízott a tudomására jutott bizalmas információkat, valamint az állam- és szolgálatit titkot megőrzi.

Keltezés, aláírás, ennyi.”
A kérdésem, hogy a szerződés alapján tényleg jogomban állna-e feljelenteni őket, illetve az, hogy mi lehet az 5. pontban. (Ugyanis az nem lett kitöltve!) Mégegyszer kösz!

Bogie # 2005.04.20. 20:35

Karika, azért létezik olyan, hogy valaki megbízási szerződéssel lát el bizonyos feladatokat. Önmagában ez még nem ütközik az MT-be, mármint ha a szerződés valóban egy megbízási szerződés és nem egy tényleges munkaviszonyt takar ezen a címen (mert ugye a tartalom a lényeg).

Karika # 2005.04.20. 20:24

Artist!

Felejtsd el a munkajogi fogalmakat. Az a szerződés amit te kötöttél, feltehetően jogszabályellenes. Jogod van dolgozni, és érte a kialkudott összeget felvenni. Semmi más. Ha feljelented a foglalkoztatódat, a véleményem szerint meg fogják büntetni.

Artist # 2005.04.20. 19:54

Karika! Köszönöm a gyors választ. Tudnál adni egy linket, ahol megnézhetném, hogy akkor mégis mi jár? (Gondolok itt a fizetés nélküli szabadságra...)

Karika # 2005.04.20. 18:32

Artist!

A megbízási szerződésben foglalkoztatottra nem a munkajog szabályai vonatkoznak. Ennek megfelelően sem szabadságra, sem táppénzre nem vagy jogosult.

Artist # 2005.04.20. 18:09

Tiszteletem az uraknak!
Nagyon egyszerű kérdéseim lennének. A megbízásos szerződéssel foglaltoztatott munkavállalóra a szabadság és táppénz tekintetében milyen rendelkezések mérvadóak? Magyarul: hány nap szabadság jár, mennyi időre kötött szerződés szerint? Ha hosszabbítanak szerződést, akkor lehet a hosszabítás előtt ki nem vett szabadságo(ka)t később felhasználni? A válaszokat előre is köszönöm!

just a question # 2004.05.14. 09:49

Arról lenne szó, hogy a jelenlegi munkaszerződéses munkám mellett(ügyvezető asszisztens) egy másik cégnél (pénzügyi terület) tanácsadói munkát végeznék, megbízási szerződéssel.
Lehetséges?
Ki fizeti a járulékokat?

Szakbarbár # 2004.05.13. 15:09

A megbízás is munkavégzésre irányuló jogviszony és az Mt. 108. § (1) szerint azt is köteles vagy bejelenteni. De nem az elnevezésnek van jelentősége, hanem annak, hogy mit csinálsz a másik helyen, mert olyasmit, amivel a gazdasági érdekét veszélyezteted, semmilyen formában, pl. egyéni vagy társas vállalkozóként sem csinálhatsz.

just a question # 2004.05.13. 14:06

Kedves szakbarbár,
egy olyan kérdésem lenne, hogy ha van egy konkrét munkaszerződésem, amiben ugyan benne van, hogy mellékállást csak a munkáltató beleegyezésével vállalhatok, attól lehet megbízási szerződét kötni egy másik cégnél? Van ennek jogi akadálya?

Szakbarbár # 2004.05.12. 16:44

Nem sokat tudok a bedolgozásról, de azt igen, hogy tb szempontból ugyanolyan, mint a megbízás, tehát ha a bér eléri a minimálbér 30%-át, akkor a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani és 29% Tb járulékot, tételes EHO-t, a másik oldalon meg 8,5+4% egyéni járulékot kell fizetni. Ez már eltérés a megbízáshoz képest, hogy munkavállalói és munkaadói járulék is ugyanúgy van, mint a munkaviszonyból származó munkabérnél. Az adó részét elolvastam, de lusta voltam megérteni, úgyhogy arról nem írok.
Nem tudom, mennyire gyakori a bedolgozói jogviszony, és a könyvelők mennyire szakosodtak erre, de ha bedolgozás lesz belőle, akkor mindenképpen olyan könyvelőt keressetek, akinek van ebben gyakorlata, mert ez egy speciális terület.

Én nagyon kiskönyv párti vagyok, mert évek óta csak az előnyeit tapasztalom, úgyhogy a matricázásra jó szívvel tudom ezt a variációt javasolnám, az adatrögzítés már korántsem ennyire egyértelmű, az tényleg nagyon bedolgozós, mert ott a saját otthoni eszközét használja, de azért a helyetekben kérnék egy állásfoglalást a Foglalkoztatási Hivataltól, hogy milyen jogviszonyokban lehet ezt végezni. Egyelőre nincsen külön távmunkára vonatkozó szabályozás, pedig ez legalább annyira távmunka, mint amennyire bedolgozás, legalábbis az én fogalmaim szerint, távmunkát meg lehet munkaviszonyban végezni, és amit munkaviszonyban lehet, azt akár alkalmi munkavállalóként is lehet, mert az is egyfajta munkaviszony.

A magánjellegűre válaszolva: igen, én vagyok az indexes szakbarbár is.

gvm* # 2004.05.12. 12:42

Szakbarbár, még egy "magánjellegű" kérdésem lenne: a stílus, a név, és egy indexes hivatkozás alapján úgy tippelem, hogy az Index-en, ugyenezen a néven Te tartod a frontot a GYED, GYES, TGYÁS, egyebek topicon... MÁr ott is segítettél nekem, amiért azóta is hálás vagyok, de azt nem gondoltam, hogy itt is Veled futok össze:)))

Vagy rosszul gondolom, és az Indexes Szakbarbár nem Te vagy?

gvm* # 2004.05.12. 12:39

Köszönöm a válaszokat!
Old-guy, igen, tényleg bedolgozói dologról lenne szó (az én fogalmaim szerint legalábbis). Köszönöm a tippet, megnézem majd ilyen szemmel az adó- és TB jogszabályokat!

Szakbarbár, Neked is nagyon köszönöm a segítséget, igen, olvastam már egy másik topicban, hogy írtál erről a dolgoról, kicsit fel is kaptam a fejem, hogy "na, ez jó lenne"... Megpróbálok most utánajárni ennek a bedolgozói szerződésnek, és összehasonlítani, hogy nekünk melyik lenne egyszerűbb/célszerűbb.
A munkavállalói kiskönyvet hol kell kiváltani, kinek? Nekem, aki ezzel akarok valakit foglalkoztani, vagy a kismamának, aki ezzel akar dolgozni?
Naiv kérdések, tudom, de van mégegy: ha megbízásos szerződést kötök a kismamákkal, akkor én tulajdonképpen a szerződés ideje alatt foglalkoztatom őket, és mindenféle járulékokat kell utánuk fizetnem????
De ők "főállásban" GYES-en vannak, nem?

Munkavégzés egyébként az esetek döntő többségében otthon, a kismama saját lakásában történne, a kismama saját eszközeivel (pl. számítógép). Ha mondjuk matricázás a feladat, az matricát és azt, amire ragasztani kell, azt természetesen mi visszük, de hogy ő aztán ezt hogy, mikor, hol ragasztja, az engem nem érdekel (éjjel, nappal, otthon, barátnőnél, stb), a lényeg számomra csak annyi, hogy a megbeszélt határidőre én megyek az anyagért, és addigra kész legyen a munka.

Szakbarbár # 2004.05.12. 05:29

Nem írtál eleget arról, hogy hol lenne a munkavégzés, kinek az eszközeit használnák és milyen szinten szóltok bele abba, hogy mikor mit csináljanak. Ezektől függően lehet akár munkaviszony, megbízás és bedolgozás is.
De inkább mondok egy negyediket, illetve nem újdonság ez sem, mert ez is munkaviszonynak minősül, csak lényegesen egyszerűbb az adminisztráció és olcsóbb is tud lenni: alkalmi munkavállalói kiskönyv. A nettó után egy közteherjegyet kell beragasztani a kiskönyvbe és ezzel el van intézve minden, illetve egy olyan kimutatást kell még vezetni, ami egyébként is kell, mert a kifizetéseket dokumentálni kell a könyvelés számára is. De ezen kívül semmi bejelentés, bérszámfejtés, be-kiléptetés, adó- és járulékátutalás, adatszolgáltatás, betegszabadság, táppénz 1/3, fizetett ünnep, szabadság, stb. A közteherjegy a nettó kb. 20-40%-a, munkanélkülinél 20, másnál 40.
Múlt héten is reklámoztam egy másik topikban, ott idegenkedtek tőle, de nem értem, miért. Attól, hogy nem egy ismert dolog, még jó, én ismerek olyan céget, ahol többéves múltja van a kiskönyves foglalkoztatásnak, és már a munkaügyi ellenőrzés próbáját is kiállta.

„1997. évi LXXIV. törvény
az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

2. § (1) E törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - naponta

  1. legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
  2. egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
  3. egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak kifizetett - a 3. § (2) bekezdésében a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkabér (a továbbiakban: kifizetett munkadíj) egy munkában töltött naptári napra eső összege a mellékletben megjelölt kifizetett munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál nem több.

(2) A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.
(3) A munkavállalónak naponként - a 2. § (2) bekezdése szerinti esetben munkaszerződés megkötésekor - az AM könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolni a munkavállalás tényét.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak az Mt. 76. § (1) bekezdésében megjelölt munkaszerződésnek minősülnek.”

old-guy # 2004.05.11. 18:18

A leírt munkák és körülmények alapján ez egy tipikus bedolgozói jogviszony (teljesítménytől függő díjazás, nem folyamatos munkavégzés, a kiadott anyagokkal való elszámolás stb)
Erre még tipusszerződések is vanak, sőt, mind az adó, mind a TB jogszabályok nevesítve tartalmazzák a szükséges teendőket.

gvm* # 2004.05.10. 13:16

Az még talán kimaradt, hogy a munka eseti jellegű, tehát most van valami, azt csinálja mondjuk két hétig, aztán mondjuk egy hónapig semmi, de aztán bejön valami, és újra dolgozik majd egy hétig...
Tehát abszolut rapszódikus a dolog, nem tudom kiszámítani előre, honnan mennyi melót tudok szerezni...

gvm* # 2004.05.10. 13:14

Vegyük azt alapul, hogy én semmit nem konyítok a szerződéstípusokhoz, tehát tőlem bármilyen szerződés lehet, nem akarom törvénytelenül csinálni, de nem tudom, hogy kell...
Azt viszont szeretném, ha azért ingem-gatyám nem menne rá az emberek után kifizetett járulékokra, főleg, hogy nem főállásban szeretném őket dolgoztatni!

Akkor újra: adott egy bt, (a miénk), ami más, nagyobb cégekkel szerződést köt arra, hogy a más cégnél felmerülő adatrögzítési, borítéklási, cimkézési munkákat határidőre megcsinálja.
De ezt az összes melót nem tuodm én, egyedül megcsinálni (meg nem is akarok adatot rögzíteni), tehát mi ezt a munkát kiadnánk kismamáknak, akik GYES mellett boldogan vállalkoznak ilyesmire, otthon dolgoznak, a saját számítógépükön, napi pár órában, gyerek mellett.
Tehát én nem akarom őket felvenni, de valamiféle szerződést azért kötnöm kell velük, hogy számon tudjam kérni a munkát (határidő, darabszám, stb), illetve hogy Õ sem feketén dolgozzon.
Amit így keres, azután neki minden bizonnyal adóznia kell (szja). Ehhez majd nekem kell (márint a bt-nek) valamiféle igazolást kiállítani?
És nekem kell utánuk a fenti szituációban valamiféle járulékot fizetni?

Kezdjük az alapoktól, ha lehet! Köszi:))

Leiterjakab # 2004.05.10. 12:54

Ez attól függ, hogy hogyan akarjátok foglalkoztatni az embereket és milyen munkára. Másrészt nem te választod meg a szerződés típusát, tehát nem nagyon lehet variálni hogy ha nekem a megbízási szerződés az kevesebb adminisztrációt jelent, akkor azt kötök és nem munkaszerződést. Ha kijön a munkaügyi felügyelő és átminősíti a megbízási szerződést munkszerződésnek, akkor visszamenőleg kell majd befizetni az adót és a tb-t, plussz munkaügyi bírságot is kiszabnak.

Leiterjakab

gvm* # 2004.05.10. 12:40

Sziasztok!

Szeretnék segítséget kérni, problémám a következő:
Van egy Bt-nk, már 6 éve működik. A beltag a férjem, a kültag az apósom (nekem jogilag semmi közöm a céghez), de a cégnek nincs alkalmazottja, mert a férjem főállásban máshol dolgozik.

Az eddigi tevékenységek mellett most szeretnénk új dologba kezdeni (a tevékenységi körbe belefér, azzal nem lesz probléma).
Alkalmi(? - nem tudom, ez a megfelelő kifejezés?) munkákat szeretnénk (adatrögzítés, borítékolás, stb) nagyobb cégektől megszerezni, és azt helyi kismamákkal, itthon lévőkkel, nyugdíjasokkal megcsináltatni.
Kérdésem az, hogy ebben az esetben a kismamákkal nekünk, mint cégnek milyen szerződést érdemes kötnünk, hogy minél kevesebb adminisztrációs/anyagi dolgunk legyen az így alkalmanként nálunk dolgozó 10-40 emberrel.
Minden alkalommal újra és újra szerződést kell kötnünk az aktuálisan nálunk dolgozókkal?
Ha pl. megbízási szerződést kötünk, rájuk, illetve ránk milyen TB, anyagi, adózási stb. szabályok vonatkoznak?

Vagy a megbízásin kívül milyen szerződés létezik még, ami ebben az esetben szóba jöhet?

Köszönöm előre is!
gvm

  • 1
  • 2