Írásbeli figyelmeztetés következményei


Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.02. 08:51

Magasról le lehet... Törődni se kell vele, kb. annyit jelent, hogy haragszik a főnök.

zsozsoo # 2010.12.01. 18:18

Üdv!

Feleségem írásbeli figyelmeztetést kapott a munkahelyén. Ez milyen következményekkel járhat? Gondolok itt arra, hogy januárban lépne fizetésben előre a ledolgozott évei alapján (közalkalmazott). Így megkaphatja a magasabb fizetési kategóriát vagy nem?
Ha nem, akkor meddig tarthat ez, mert a figyelmeztetésben nincs elévülési idő, vagy ilyesmi. Az írásbeli figyelmeztetést megelőző szóbeli figyelmeztetésnek kell e hogy valami írásos nyoma legyen (feljegyzés vagy ilyesmi)?
Valamint az érdekelne, hogy ez valamilyen szinten "látszódik" e ha majd egyszer munkahelyet vált?

Előre is köszönöm a segítő válaszokat!!

konkolyka # 2010.10.14. 07:15

nandy, neked is köszönöm, ez megnyugtatóan hangzik.

nandy # 2010.10.13. 19:47

Az írásbeli figyelmeztetésnek így nincs különösebb jelentősége. De ha nem értesz egyet az abban foglaltakkal, azt azért jelezd írásban.

Annyiban van jelentősége a figyelmeztetésnek, hogy ha később -más, újabb történésre hivatkozva- rendkívüli felmondással él a munkáltató, akkor a hibáid súlyát alátámaszthatja azzal, hogy korábban már többször figyelmeztetett írásban.
De ha írásban figyelmeztet, legalább az az eset miatt nem élhet rendkívüli felmondással, ez még jó is lehet neked. :)

konkolyka # 2010.10.13. 19:02

Dödölle1, köszi a választ.
nem vagyok köztisztviselő - ebben az esetben mi vonatkozna rám?
Tudna valaki ajánlani egy oldalt, ahol kiszámolhatnám, mennyi munkanélkülire lennék jogosult?

Dödölle1 # 2010.10.13. 14:22

Jogos, bocs.

Helyesen:

27. § (5) Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

Dr.Attika # 2010.10.13. 14:00

Az általad kiemelt (5) bekezdés a 27.§-ban van és nem a 25.§-ban.

Dödölle1 # 2010.10.13. 13:22

konkolyka 2010.10.13. 12:42

ha elhagyom a céget, közös megegyezéssel, akkor kaphatok-e munkanélkülit?

Közös megegyezés esetén igen -feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek különben megfelelsz-, ha viszont te mondasz fel rendes felmondással,vagy a foglalkoztató küld el rendkívülivel úgy 90 napig nem folyósítható álláskeresési járadék.

Alátámasztja:

1991. évi IV. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

  1. álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik,

  1. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
  2. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(5) Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

Dödölle1 # 2010.10.13. 13:05

konkolyka 2010.10.13. 12:42

Függ a jogviszony tipusától. Más a helyzet ha az Mt. és más ha pl. a Ktv. hatálya alá tartozol. Ez utóbbi ugyanis ismeri fegyelmi intézményét, az Mt. viszont nem.
Konkrét ügyben,. -hatósági ellenőrzés során- egy kigyúrt, kopasz Kft. vezető tisztségviselője társával könyvelőjével és a könyvelőiroda vezetőjével idézésre a hivatal épületében megjelent. A jogok és kötelezettségek ismertetése során letegezve megjegyezte: ne erölködj kiskomám, nem kell ezt olyan komolyan venni.......... különben is megveszlek kilóra........

Felhívtam a figyelmét arra, hogy vagy hangnemet vált és tudomásul veszi, hogy nem a sarki kocsmában, hanem egy közigazgatási szerv épületében van, mellesleg hatósági ellenőrzés alatt áll, vagy a biztonsági őrökkel kivezettetem a folyosóra amíg megnyugszik.......

Ezt követően a kb. 6 órán át tartó ellenőrzés alatt egész jól viselkedett. Pár nap múlva hivattak a jogi osztályra azzal, hogy az ügyfél panaszt tett ellenem, miszerint köztisztviselőhöz nem méltó hangnemben utasítottam rendre......

Álláspontomat a kijelölt jogi előadónak elmondtam, de hogy-hogynem az általa készített jegyzőkönyv ezeket nem tartalmazta.

Nosza élve a jogszabály adta lehetőséggel írásban nyilatkozatot tettem és kértem az ügyirathoz csatolni.

A kolléganő vonakodva de elvette......

Pár nap múlva a régióigazgató szóbeli figyelmeztetésben részesített arra való hivatkozással, hogy a ktv. etikai kódex előírásait megsértettem akkor, amikor rászóltam/rendre utasítottam a bizonyítottan járulékcsaló foglalkoztatót.

Később kiderült, hogy a revizor kolléganő középiskolai osztálytársa volt, nem mellesleg Ő adta a tippet neki, hogy éljen írásban panasszal ellenem, valamint az Igazgató Úrnak is jóbarátja eme tisztességtelen vállalkozó........

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanez az előző Jogi Osztályvezető alatt nem történhetett volna meg.

A hatósági ellenőrök ebből milyen következtetést vontak le?

Jobb, ha nem tárunk fel semmit, nem bírságolunk meg senkit, nyugodtan foglalkoztassák az állampolgárokat feketén, mit érdekel, ha milliós nagyságrendű a járulékcsalás mértéke..... mertha megtesszük a saját kollégánk fogja kioktatni a vállalkozót, hogy hogyan tudnak "kicsinálni", pláne, hogy az Igazgató Úr sem az vezető ellenőreit, hanem a hozzá (vagy pártjához) közelálló vállalkozóit védi.......

Az állampolgár pedig mit tapasztal?

A hivatalok/hivatalnokok nem tesznek semmit az érdekében, sőt ügyeket tusol el, azaz kár az államhoz (hatósághoz) fordulni, tőle a kiszolgáltatott helyzetében segítséget, pláne jog és "igazságszolgáltatást" várni.....

Eseted tehát nem egyedi, azonban jelentősége van a jogviszony tipusának.

1992. évi XXIII. törvény
a köztisztviselők jogállásáról

FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

50. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:a) a megrovás;

  1. az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása;

c)

  1. az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;
  2. az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;

f)

  1. az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása;
  2. hivatalvesztés.

(3) A (2) bekezdésben foglalt büntetések közül a juttatás csökkentése, megvonása - a megrovás kivételével - a többi büntetéssel együtt is kiszabható.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama legfeljebb 2 év lehet.
(5) A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés

  • b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;
  • d), e) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig;
  • c), g) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;
  • h) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

(6) A köztisztviselő a hatályos fegyelmi büntetéséről a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt köztisztviselő közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

Kérdésedre a válasz: Igen Ktv. hatálya alatt álló jogviszony esetén a fegyelmi büntetést a közszolgálati igazolás tartalmazza.

51. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást - a (2) bekezdés esetét kivéve - megindítani.

konkolyka # 2010.10.13. 10:42

Tisztelt Olvasók!

Munkahelyemen vitába keveredtem egy ügyféllel, aki személyemet sértegette - sajnos én ezt nem nyeltem le, szó szót követett, majd az ügyfél panaszt tett a vezetőmnél. A vezetőm meghallgatta a beszélgetés hangfelvételét, és bár elvileg nekem adott igazat, mégsem védett meg a feljelentgető ügyféllel szemben, és azt mondta, hogy írásbeli figyelmeztetést kell adnia, mert az ügyfélnek mindig igaza van.
No, ezt én még nem kaptam meg, de mivel kilátásba helyezte, ezért számítok rá.
Kérdésem: ha nem ismerem el a jogosságát, és nem írom alá, akkor mi van? Elbocsátásra sor kerülhet az incidens miatt? Következő munkáltatóm tudomást szerezhet erről, nyoma marad?
Hetek óta ezerrel másik munkát keresek, mert ilyen helyen nem szeretnék tovább melózni - de ha nem találok, és elhagyom a céget, közös megegyezéssel, akkor kaphatok-e munkanélkülit? Sajnos, 2009-ben már fél évet igénybe vettem, nem vagyok biztos benne, hogy most is járna. Azelőtt viszont 13 évet egy munkahelyen töltöttem el, nagy megbecsülésben.
Köszönöm a válaszokat előre is.