Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Gyed Extra

Kacsa221957200 # e-mail 2018.02.14. 22:01

A

Kacsa221957200 # e-mail 2018.02.14. 21:59

Tisztelt szakértõ .Aval a kérdésel fòrdúlòk önhöz remélem kapok választ ere a fontos kérdésre.jelenleg dolgozom szeretném igenybe veni a gyed extrát és.Ha találnák egy joban fizetö munkát pl:külföldön magyar cégnél .magyar bejelentésel kaphatnám a gyed extrát külföldi munka viszonynál is vagy megkéne szüntetnem a gyed extrát

sortie #   2018.02.14. 15:15

hajdu.henrietta89 # e-mail Jelentem! 2018.02.13. 20:06

Üdvözlöm!
Szeretném megkérdezni,azt hogy abban az esetben , ha a férjem igénybe veszi 2018. 02.21.-től az babánk után a gyed extrát, kaphatom e továbbra is az ápolási díjat? (apukám fokozott ápolást igénylő személy után; 44010ft-ot ) Az ápolási díjon és a családi pótlékon kívül semmilyen más ellátásban nem részesülök. (Gyes, Gyed,Csed) 4 órás munkaviszony és a nyugdíjba beleszámít.
Abban az esetben, ha nem,milyen lehetőségeim vannak?!

Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Az ápolási díj részletszabályait nem ismerjük, így kérdésére válaszolni nem tudunk.

A GYED és GYES ellátásokból nyugdíjjárulékot vonnak, így ezen ellátások időtartama az öregségi nyugdíj szempontjából szolgálati időnek minősül.

sortie #   2018.02.14. 15:12

Vyoyos 2018.02.14. 12:13

Tisztelt Szakértő,

A következő kérdésel fordulnék önhöz: Jelenleg gyermekünk után én igénylem a gyed extrát bejelentett munkaviszonyom mellett a munkáltatómnál. Viszont ha netán gyermekünk két éves koráig adódna kedvezőbb lehetőség ami miatt munkahelyet váltanék, úgy a gyed extrát az “ új” munkáltatómnál is tudnám igényelni? Vagy ebben az esetben a munkahely váltas miatt ez a lehetőség elveszne?

Válaszát előre is köszönöm.

Köszönettel Attila

T. Kérdező!

A GYED ellátást munkahelyváltás esetén is ugyanazon összegben kell az Ön részére továbbfolyósítani, azaz a gyed ellátás munkahelyváltás miatt nem veszlik el, annak összege sem több, sem kevesebb nem lesz akkor sem, ha az új munkahelyen lényegesen többet, vagy kevesebbet fog keresni.

Arról, hogy az ellátást melyik szervnek kell folyósítania az Ebtv. 62. § rendelkezik ekként:

3) Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv (ha az új munkahelyen mödik kifizetőhely, úgy a tb. kifizetőhely, ha nem működík akkor pedig a járási hivatal) folyósítja a már megállapított ellátást.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Vyoyos # e-mail 2018.02.14. 12:13

Tisztelt Szakértő,

A következő kérdésel fordulnék önhöz: Jelenleg gyermekünk után én igénylem a gyed extrát bejelentett munkaviszonyom mellett a munkáltatómnál. Viszont ha netán gyermekünk két éves koráig adódna kedvezőbb lehetőség ami miatt munkahelyet váltanék, úgy a gyed extrát az “ új” munkáltatómnál is tudnám igényelni? Vagy ebben az esetben a munkahely váltas miatt ez a lehetőség elveszne?

Válaszát előre is köszönöm.

Köszönettel Attila

hajdu.henrietta89 # e-mail 2018.02.13. 20:06

Üdvözlöm!
Szeretném megkérdezni,azt hogy abban az esetben , ha a férjem igénybe veszi 2018. 02.21.-től az babánk után a gyed extrát, kaphatom e továbbra is az ápolási díjat? (apukám fokozott ápolást igénylő személy után; 44010ft-ot ) Az ápolási díjon és a családi pótlékon kívül semmilyen más ellátásban nem részesülök. (Gyes, Gyed,Csed) 4 órás munkaviszony és a nyugdíjba beleszámít.
Abban az esetben, ha nem,milyen lehetőségeim vannak?!

Válaszát előre is köszönöm!

intentio #   2018.02.08. 12:55

(egyet)

intentio #   2018.02.08. 12:54

Kiscsillag84 2018.02.07. 18:06

Tisztelt Szakértő!
Itthon voltam a 14 hónapos kisfiammal gyeden, mikor is a munkáltatóm közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyomat. Persze én egyetlen papírt sem írtam alá. Az ügyfélkapun keresztül tudtam meg hogy tényleg megszűnt a jogviszonyom. A kérdésem az lenne, hogy a munka törvénykönyve lehetővé teszi-e hogy a munkáltató megszüntesse a munkaviszonyt gyed alatt? Köszönettel: Anita

Kedves Anita!

Nyilvánvalóan nem lehet közös megegyezés az, amivel Ön nem ért egyetet.

Főszabály, hogy a GYED-en (fizetés nélküli szabadságon) lévő jogviszonyát (rendes) felmondással jogszerűen nem lehet megszüntetni.

Mt. 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

  1. a várandósság,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

tartama alatt.

Megszűnik viszont pl. a munkaviszony, ha maga a cég is megszűnik.

Mt. 63. § (1) A munkaviszony megszűnik

  1. a munkavállaló halálával,
  2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
  3. a határozott idő lejártával,
  4. a (3) bekezdésben meghatározott esetben,
  5. törvényben meghatározott más esetben.

NEGYEDIK RÉSZ

A MUNKAÜGYI VITA

XXIII. FEJEZET

A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Mt. 285. § (1) A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, .... igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Kiscsillag84 # e-mail 2018.02.07. 18:06

Tisztelt Szakértő!
Itthon voltam a 14 hónapos kisfiammal gyeden, mikor is a munkáltatóm közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyomat. Persze én egyetlen papírt sem írtam alá. Az ügyfélkapun keresztül tudtam meg hogy tényleg megszűnt a jogviszonyom. A kérdésem az lenne, hogy a munka törvénykönyve lehetővé teszi-e hogy a munkáltató megszüntesse a munkaviszonyt gyed alatt? Köszönettel: Anita

Dödölle1 #   2018.02.06. 15:05

T. Biztosítottak!

A Magyar Államkincstár honlapjára felkerült az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos, 2018. január 1-től hatályos változások 14 oldalas összefoglalója.

Címe: „2018/1. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, illetve a baleseti táppénzt, valamint az azokkal kapcsolatos eljárást érintő leglényegesebb új szabályokról és azok gyakorlati alkalmazásáról”

Elolvasható/letölthető itt:

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

cincinnatus #   2018.02.06. 14:03

gz3800 2018.02.06. 11:35

Tisztelt Szakértő,

Szlovákiai állampolgárként 3 éve dolgozom Magyarországon. Tudomást szereztem róla, hogy MO-n az apa is kaphat GYED extra támogatást méghozzá a munkavállalás mellett. A gyermekem 7 hónapos és szlovákiai lakcímmel rendelkezik, szlovák állampolgár, viszont rendelkezik TB számmal, de TAJ számmal értelemszerűen nem rendelkezik. Érdeklődni szeretnék, hogy ez esetben igényelhetem-e a GYED EXTRA támogatást.

”Válaszát előre is köszönöm

T. Kérdező!

Egyrészt igényelni bármit lehet, legfeljebb elutasítják.

Másrészt ez több mindentől függ. /Anya munkahelye,biztosítása, a család életvitelszerű tartózkodási helye stb./

Részletesebben lásd az alábbiakat:

Az utóbbi időben –élve az EU-s tagság által biztosított lehetőséggel - egyre többen, különös tekintettel a nyelveket beszélő fiatalokra vállalnak munkát az EU valamelyik tagállamában.

Ezzel arányosan, a különböző TB-s fórumokon egyre többen érdeklődnek arról, hogy Magyarországon milyen ellátásra jogosultak, igényüket hol terjeszthetik elő, az elbírálás milyen szabályok alapján történik.

Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló azzal, hogy tekintettel az eljárás specialitására és közigazgatás folyamatos, a laikusok számára már-már követhetetlen reformjára /OEP, NEAK, NYUFIG, MÁK, egészségbiztosító, kormányhivatal, járási hivatal stb./ –privát üzenetben- szívesen veszünk minden változást, észrevételt, kiigazítás, tapasztalatot…

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.

A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…

Ha ez a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)

Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,

az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)

(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet (a továbbiakban Vhr.) 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Ugyanezen kormányrendelet 1/B § (2) rendelkezik a hatáskör és az illetékesség kérdéséről is.

Ennek értelmében annak a magyar állampolgárnak, aki, vagy akinek a házastársa valamely EGT tagállamban folytat keresőtevékenységet (azaz biztosított) és az igényét –ha nem a keresőtevékenység helye szerinti országban terjesztette elő a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő ügyeiben- Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala jogosult eljárni. Ez alól csak az kivétel, aki, vagy akinek a családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik. Esetükben az eljáró hivatalt a rendelet 13. melléklete tartalmazza.

Ez azt jelenti, hogy ezirányú kérdéseikkel is Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatalához kell fordulni.

Elérhetőségek:
Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás
Cím 1083 Budapest, Práter utca 22.
E-mail titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu
Telefon (1) 795-89-48

http://www.kormanyhivatal.hu/…leti-hivatal

Szükséges EGT nyomtatványok itt:
http://www.kormanyhivatal.hu/…agallamokban

Vhr. 1/B § (2) A Cst. 2. § a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében első fokon

  1. az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés szerinti járási hivatal;
  2. az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban

ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott járási hivatal az ott meghatározott illetékességgel,
bb) egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s járási hivatal];

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett).

Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak.

Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.

A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Összegezve:

  1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
  2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
  3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
  4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
  5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Többször ismétlődő kérdés, hogy amennyiben a CSED-et, illetve a GYED-et folyósító szerv (azaz az egészségbiztosító, vagy a kifizetőhely) tudomására jut, hogy az ellátásban részesülő, illetve annak hozzátartozója ugyanazon gyermek után az EU tagállamok valamelyikében családtámogatási ellátásban részesül hogyan kell helyesen eljárni.

Abban az esetben, ha az egészségbiztosító/kormányhivatal/járási hivatal, vagy a kifizetőhely tudomására jut, hogy a CSED, illetve GYED ellátásban részesülő személy az EU-s tagállamok bármelyikében igényelt családtámogatási ellátást, úgy a pénzbeli ellátás (CSED, vagy GYED) folyósítását meg kell szüntetni és az ügyet a ki kell vizsgáltatni.

A vizsgálat eredményétől függően lehet az esetleges továbbfolyósításról gondoskodni.

gz3800 # e-mail 2018.02.06. 11:35

Tisztelt Szakértő,

Szlovákiai állampolgárként 3 éve dolgozom Magyarországon. Tudomást szereztem róla, hogy MO-n az apa is kaphat GYED extra támogatást méghozzá a munkavállalás mellett. A gyermekem 7 hónapos és szlovákiai lakcímmel rendelkezik, szlovák állampolgár, viszont rendelkezik TB számmal, de TAJ számmal értelemszerűen nem rendelkezik. Érdeklődni szeretnék, hogy ez esetben igényelhetem-e a GYED EXTRA támogatást.

Válaszát előre is köszönöm

Jusztasz #   2018.02.05. 15:10

Backardi 2018.02.05. 13:05
Tisztelt Szakértő!
Gyermekvállalás előtt állunk a férjemmel ezért előre gondolkodunk és szeretnénk tisztában lenni a hivatalos dolgokkal.

Nekem bejelentett munkaviszonyom 2017 év végétől 2018 január végéig 3 hónapig volt folyamatos br.196.000 ft-tal,előtte legalább 2 évig az egészségügyi biztosításomat fizettük havi szinten. A kérdésem az lenne ebben az esetben milyen támogatásra lennék jogosult , ha jövő év elején születne meg a baba? Illetve érdekelne, hogy ha én mint anyuka nem kapom meg a GYEDET, a gyermek fél éves korától igényelhetjük e a GYED EXTRÁT a férjem bejelentett br.160.000 ft 8 órás munkaviszonya után úgy, hogy ő továbbra is dolgozna és én,mint anyuka itthon maradnék a gyerkőccel és fizetjük tovább utánam az egészségügyi biztosítást!
köszönöm válaszát!

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése csak természetbeni eü-i ellátásra (orvosi ellátás) jogosít, Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet.

Ebből következően a megadott adatok alapján sem csed, sem gyed ellátásra nem lesz jogosult.
Igen, Ön a szülés napjától kaphatja a GYES-t, az apa pedig –ha a fenti feltételekkel rendelkezik-a gyermek féléves korától a GYED-et.

(Amíg Ön kapja a GYES-t egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell fizetni, mivel azt –ez idő alatt- az állam Ön helyett megfizeti.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Backardi # e-mail 2018.02.05. 13:05

Tisztelt Szakértő!

Gyermekvállalás előtt állunk a férjemmel ezért előre gondolkodunk és szeretnénk tisztában lenni a hivatalos dolgokkal.
Nekem bejelenett munkaviszonyom 2017 év végétől 2018 január végéig 3 hónapig volt folyamatos br.196.000 ft-tal,előtte legalább 2 évig az egészségügyi biztosításomat fizettük havi szinten . A kérdésem az lenne ebben az esetben milyen támogatásra lennék jogosult , ha jövő év elején születne meg a baba? Illetve érdekelne, hogy ha én mint anyuka nem kapom meg a GYEDET, a gyermek fél éves korától igényelhetjük e a GYED EXTRÁT a férjem bejelentett br.160.000 ft 8 órás munkaviszonya után úgy, hogy ő továbbra is dolgozna és én,mint anyuka itthon maradnék a gyerkőccel és fizetjük tovább utánnam az egészségügyi biztosítást!

köszönöm válaszát!

sortie #   2018.02.05. 09:28

Böbi... 2018.02.05. 00:39

T. Szakerto.

Erdeklodni szeretnek,hogy gyesem lemondasa utan ferjem igenyelte a gyed extrat amit rendszeresen utaltak is,de munkahelye megszunesevel ez is meg lett szuntetve. Jelenleg se gyes se gyed se dyed axttrat nem igenyelunk,erdekelne hogy a gyesen kivul jogosultak vagyunk e mas ellatasdra illezve amint ferjem isdmet munkaba all,visszamenoleg igenyelheto e a gyed extra a ket munkahely kozott kiesett idoszakra?
Koszonom elore is valaszat

T. Cím!

Férjét annak ellenére, hogy időközben megszűnt a jogviszonya, úgynevezett passzív jogon is megilleti a GYED ellátás. (Amennyiben azt Önök mondták le nem volt bölcs döntés, amennyiben a munkahelyi kifizetőhely nem adta át a járási hivatalnak, úgy jogszerűtlenül járt el.)

Tárgyban haladéktalanul keressék fel a Járási Hivatal vezetőjét és kezdeményezzék a tévedés/jogsértés mielőbbi rendezését.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Böbi... # e-mail 2018.02.05. 00:39

T. Szakerto.

Erdeklodni szeretnek,hogy gyesem lemondasa utan ferjem igenyelte a gyed extrat amit rendszeresen utaltak is,de munkahelye megszunesevel ez is meg lett szuntetve. Jelenleg se gyes se gyed se dyed axttrat nem igenyelunk,erdekelne hogy a gyesen kivul jogosultak vagyunk e mas ellatasdra illezve amint ferjem isdmet munkaba all,visszamenoleg igenyelheto e a gyed extra a ket munkahely kozott kiesett idoszakra?
Koszonom elore is valaszat

Böbi... # e-mail 2018.02.05. 00:39

T. Szakerto.

Erdeklodni szeretnek,hogy gyesem lemondasa utan ferjem igenyelte a gyed extrat amit rendszeresen utaltak is,de munkahelye megszunesevel ez is meg lett szuntetve. Jelenleg se gyes se gyed se dyed axttrat nem igenyelunk,erdekelne hogy a gyesen kivul jogosultak vagyunk e mas ellatasdra illezve amint ferjem isdmet munkaba all,visszamenoleg igenyelheto e a gyed extra a ket munkahely kozott kiesett idoszakra?
Koszonom elore is valaszat

Böbi... # e-mail 2018.02.05. 00:39

T. Szakerto.

Erdeklodni szeretnek,hogy gyesem lemondasa utan ferjem igenyelte a gyed extrat amit rendszeresen utaltak is,de munkahelye megszunesevel ez is meg lett szuntetve. Jelenleg se gyes se gyed se dyed axttrat nem igenyelunk,erdekelne hogy a gyesen kivul jogosultak vagyunk e mas ellatasdra illezve amint ferjem isdmet munkaba all,visszamenoleg igenyelheto e a gyed extra a ket munkahely kozott kiesett idoszakra?
Koszonom elore is valaszat

Böbi... # e-mail 2018.02.05. 00:39

T. Szakerto.

Erdeklodni szeretnek,hogy gyesem lemondasa utan ferjem igenyelte a gyed extrat amit rendszeresen utaltak is,de munkahelye megszunesevel ez is meg lett szuntetve. Jelenleg se gyes se gyed se dyed axttrat nem igenyelunk,erdekelne hogy a gyesen kivul jogosultak vagyunk e mas ellatasdra illezve amint ferjem isdmet munkaba all,visszamenoleg igenyelheto e a gyed extra a ket munkahely kozott kiesett idoszakra?
Koszonom elore is valaszat

Böbi... # e-mail 2018.02.05. 00:36

T. Szakerto.

Erdeklodni szeretnek,hogy gyesem lemondasa utan ferjem igenyelte a gyed extrat amit rendszeresen utaltak is,de munkahelye megszunesevel ez is meg lett szuntetve. Jelenleg se gyes se gyed se dyed axttrat nem igenyelunk,erdekelne hogy a gyesen kivul jogosultak vagyunk e mas ellatasdra illezve amint ferjem isdmet munkaba all,visszamenoleg igenyelheto e a gyed extra a ket munkahely kozott kiesett idoszakra?
Koszonom elore is valaszat

monoszkop #   2018.01.31. 10:02

Citroen76 2018.01.26. 12:37
Tisztelt Hölgyem!
Feleségem közalkalmazott, természetesen a hozzá tartozó gyalázatos összeggel... Én, mint férj több mint 2 szeresét keresem... Decemberre vagyunk várandósak :-)
anyagilag, hogy jól járjunk ahhoz:
Először CSED a feleség részéről,
Másodszor a gyermek fél éves korától GYED, vagy GYED EXTRA a férj által ?! És akkor a 8-9 ezer forint eü hozzájárulás a feleség után?!
Mennyire védettek a nők ebben az esetben, hogy munkáltatója felmondjanak nekik?!
Várom válaszát :-)

T. Kérdező!

Az első részre a válasz igen.

A második részre a válasz:

Mivel a gyermek ápolása, gondozása címén, fizetés nélküli szabadságon van, rá is a főszabály érvényes.

38. A felmondás

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

(2) A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

  1. a várandósság,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

Vigyázzanak, mert ez időszak alatt a Tbj. 8. § értelmében a felesége nem minősül Tbj. 5. § szerinti biztosítottnak, azaz ha megbetegszik táppénzre nem lesz jogosult és egy következő baba esetén a csed-hez szükséges 365 biztosításban töltött napba ezt az időszakot nem lehet majd figyelembe venni. (A havi 7.320 forint fizetése nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget és nem jogosít pénzbeli ellátásra azzal csak eü-i szolgáltatásra (orvosi ellátás) szerez jogosultságot).

Tbj=1997. évi LXXX. törvény

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Citroen76 # e-mail 2018.01.26. 12:37

Tisztelt Hölgyem!

Feleségem közalkalmazott, természetesen a hozzá tartozó gyalázatos összeggel... Én, mint férj több mint 2 szeresét keresem... Decemberre vagyunk várandósak :-)

anyagilag, hogy jól járjunk ahhoz:

Először CSED a feleség részéről,

Másodszor a gyermek fél éves korától GYED, vagy GYED EXTRA a férj által ?! És akkor a 8-9 ezer forint eü hozzájárulás a feleség után?!

Mennyire védettek a nők ebben az esetben, hogy munkáltatója felmondjanak nekik?!

Várom válaszát :-)

cincinnatus #   2018.01.23. 10:38

buko72 2018.01.23. 09:45

Tisztelt Szakértő!
Visszamenőleg megkaptam a Gyed-extrát 2018.01.04-én. Hóközi kifizetéssel, amiből gyermetartás díjat is vontak. En fix 36000 forintot fizetek tartásdíjat. A kérdésem az lenne, hogy lehet-e a gyed extrából gyermektartásdíjat vonni?
Köszönettel: Bolyky Tamás

T. Kérdező!

Igen, ha a GYED ellátás az apa jövedelmeként jelentkezik, úgy abból tartásdíjat is lehet vonni ekként:

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

68. § A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

  1. gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

buko72 # e-mail 2018.01.23. 09:45

Tisztelt Szakértő!
Visszamenőleg megkaptam a Gyed-extrát 2018.01.04-én. Hóközi kifizetéssel, amiből gyermetartás díjat is vontak. En fix 36000 forintot fizetek tartásdíjat. A kérdésem az lenne, hogy lehet-e a gyed extrából gyermektartásdíjat vonni?
Köszönettel: Bolyky Tamás

Jereván #   2018.01.19. 10:55

Brigusz81 2018.01.17. 13:00

Tisztelt Szakértő!
Gyed mellett szeretnék újra munkába állni. Jelenleg egy tb- kifizető helyről kapom az ellátást. Az új munkahelyen is tb- kifizető hely. Hogyan tudom elintézni, hogyv az új munkáltatóm folyósítása a gyedet? Vagy maradhatok fizetés nélküli szabadságon a folyósító cégnél és csak októberben szüntessem meg ott a munkaviszonyomat? Esetleg a megállapító határozat alapján az új munkáltatóm folyósíthatja a gyedet? Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Tárgyban érdeklődjön a jelenlegi, vagy az új munkahelyének TB kifizetőhelyi ügyintézőjétől.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/