Nekem ez nagyon tetszik, hogy megveszed a boltban jó sok pénzért az eredeti terméket, kifizeted az üres lemez, az előadó, a kiadó, meg 100 másik elem jogdíját, utána hazamész, és kirhatod magadnak egyetlen példányban egy olyan lemezre, amire ismételten kifizetted az üres lemez, az előadó, a kiadó, meg 100 másik elem jogdíját. Ja, és akkor itt jön a hab a tortára. Ha ezt meg akarod tenni, és esetleg nem rendelkezel erre alkalmas berendezéssel, akkor költsél ám gyorsan sok tízezret erre, mert ha át mered vinni a szomszédhoz, hogy ugyan másolja már le neked, akkor onnantól már bele is ütköztél a jogba. Tehát ha nem vagy "másoláskész technikai állapotban", röpke 50 ezer forintba kerül egy lemez. Ez teljesen megéri, nem? Szerintetek is? Azt gondolom, mint ahogy semmi más sem, az illegális másolat sem egy véletlen jelenség. Kíváncsi lennék, hogy mi lenne ha csak azok az emberek használnának például legális software-eket, akik megtehetik. Azt gondolom az Origo Szoftverbázistól a Microsoft.com-ig bezárhatna az összes cég. Mert hogy pl. Windows operációs rendszert ha most jelen pillanatban használnak mondjuk 1 millióan, akkor az illegális felhasználók levonásával körülbelül kapnánk egy jó erős 10 000-et. Nekem erről csak egy egyszerű szó jut eszembe: RÖHEJ!
másolt DVD filmek
- 1
- 2
Aki járt az Artisjus épületében, annak feltűnt az "el nem könyvelt bevételek osztálya?" Vajon az mivel foglalkozhat? :D:D
SF
Mint inf. szakértő dolgozom, így azt kell mondjam, az érvelésed bár helytálló, a gyakorlatban nem így működik. Amikor ügyészek, bírók, jogászok nyilatkoznak úgy, hogy a magáncélra történő letöltés illetve lemezre írás az szjt szerint legális (szabad felhasználás), akkor csak egyetérteni tudok vele.
Egyébként maximálisan egyetértek veled, az szjt úgy rossz, ahogy van, mert túl sok mindent lehet belemagyarázni... Mert biz' a rendszerrel van gond ott, ahol az ARTISJUS jogásza az "üreskazetta-díj" miatt nyilvános fórumon megerősíti a letöltések legalitását, ahol a divx-es lejátszókat úgy reklámozzák a nagy üzletekben, hogy "az Internetről letöltött filmek lejátszására is alkalmas", és ugyanakkor az ASVA munkatársai rendőrségi oktatásokat tarthatnak, ami kicsit egyoldalú tájékoztatás lehet, ha nem jól csinálják.
És az a baj, hogy valahol mindenkinek igaza van...
igaza van a felhasználónak, aki szeretne minőséget kevés pénzért
igaza van, aki azt mondja, hogy akármennyire olcsó lenne az eredeti, akkor sem csökkenne a letöltés
igaza van az ARTISJUSnak, mert így legalább kapnak vissza némi jogdíjat a rengeteg másolás után
igaza van az ASVAnak, mert a legjobb tudásuk szerint próbálják meg ellátni a feladatukat, s keményen üldözik a pénzért (!) másolókat
és igazunk van nekün kis, amikor azt mondjuk, ez így nem jó. :-)
Csak hát kevés ehhez a szavunk, jó civil kezdeményezések kellenének, mint a MACI illetve volt még vmi az üreskazetta-díj csökkentése érdekében is (nem ugrik be a szervezet neve).
Régóta szeretnék összehozni egy olyan találkozót, ahol minden oldal képviselteti magát (nyomozók, ügyészek, informatikai szakértők, filmes szakértők, bírók, független jogászok, felhasználók!, jogvédők, jogkezelő szervezetek képviselői, stb.) - és összehoznának egy olyan egységes alapelvet, ami kiifazítja a törvényt, s megadja azokat az iránymutatásokat, melyek hiányában előfordulhat, hogy kelet mo-on vagy budapesten, esetleg dunántúlon másként döntenek, járnak el javarészt hasonló ügyekben...
A másolás és a többszörözés - jóllehet köznapi értelemben hasonló - eltérő fogalmat takarnak. Amikor sk töltesz le filmet, valójában nem magáncélra másolsz, hanem többszörözöd a művet, ill. az is aki azt elérhetővé tette a számodra. Akkor is, ha feltételezzük, hogy utána nyomban törlésre kerül a forrásfájl.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a "mű"ről lehet másolatot készíteni, tehát nem annak másolatáról, és "másolatot" (egyesszám!) nem pedig másolatokat. Namármost, ha már jogszerűen készült egy másolat, akkor annyi, abból nem lehet több. Márpedig te nem az eredeti korongot transzportálod a hálózaton, hanem az arról készült akárhányadik kópiát. Ez nem magáncélú másolás, és erősen ütközik az alant korábban írt principumokkal.
Másrészt az adathordozók közötti konverzió a törvény szempontjából nem releváns, ami számít, hogy jogosult vagy-e a rögzítésre ami vagy többszörözés vagy másolás lesz.
Ez az egész rendszer a közös jogkezeléssel meg az értelmetlen üreskazetta jogdíjjal együtt persze rossz, betarthatatlan és még elméletben sem helytálló, de amíg ez van, kénytelenek leszünk (lennénk) ehhez alkalmazkodni.
Nem tekintem magam valami önkéntes jogvédő vaskalaposnak, sőt! - amint alkalmam nyílt szakmai javaslatot is tettem a jogszabály módosítására, de legalábbis valamiféle újragondolására. Sajnos az egész elsikkadt az államigazgatási egyeztetések során, nem is láttam többé az előterjesztés anyagai között.
jogvédö
Érvelésed abszolut helytálló, de... kicsit azért vitába szállnék korábbi kijelentéseid egy részével:
"Azért mert a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában történő előállítása a mű többszörözésének minősül! Erre kizárólag a szerző jogosult (engedélyt adni)."
...a szabad felhasználás alapján, amennyiben sk töltök le filmeket, zenei felvételeket és azokat kiírom CD/DVD lemezre, az bizony (szvsz) szabad felhasználásnak minősül a hatályos magyar törvények szerint.
"35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja."
A törvény nem definiálja az adathordozók közötti konverziót. Tehát ha én letöltök mondjuk a netről egy filmet a vinyómra, s arról készítek egy DVD-re másolatot (s ezt követően törlöm a vinyóról a példányt), akkor az szerintem a szabad felhasználás kategóriájába esik.
Közkívánatra:
lapozzuk fel az 1999. LXXVI. tv-t a szerzői jogról
18.§ definiálja a többszörözés fogalmát, és a szerző kiz. jogát.
"18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
- a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
- egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is."
A 35.§ (3) elég generális megfogalmazás, de éppen ezért fontos is, kivétel a szabad felhasználás alól!
"(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra."
Egyébként a filmek mozikban történő felvétele, ill. fájlcserélőkön való "hozzáférhetővé tétele" (többszörözése) a 35.§ (1) bek. második mondata alapján kétség kívül jogsértő magatartás.
"35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető."
A 82.§ is egyértelműen fogalmaz a filmek előállítóinak és a műélvező közönség jogairól.
"82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
- többszörözzék;
- terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
- vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás jár.
(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is."
Utalnék továbbá a 33.§ (2) és (3) bekezdésekben rögzített principiumokra, főleg a kiterjesztő értelmezés tilalmára.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
A Szjt. polgári szankció mellett lebegjen a szemünk előtt ugyanakkor a Btk. 329/A.§ és 329/B.§-a 'elrettentésül'.
Habár... aki inkoherenciát észlel a böntetőtényállások lehetséges elkövetési magatartásai és a Szjt. 95. és 95/A.§-aiba vésett szöveg között, alighanem jó nyomon jár, de az már egy másik történet.
jogvédö
Üdv mindenkinek!
Engem is érdekelne a konkrét jogszabály.
Tom, akkor kérlek indokold meg laikusok kedvéért!
Big, ne viccelj, pont neked idézgessem az Szjt. egyes szakaszait? Gondolhatod, hogy nem hasraütésszerűen írogatok.
jogvédö
Szerintem ezt azért alá kellene támasztanod némi joigszabályhellyel is. Mi a különbség a tv adás és a streaming video rögzítése között?
Mi a különbség a HDD-e, vagy DVD lemezre rögzítés között?
Szerintem semmi.
Azért mert a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában történő előállítása a mű többszörözésének minősül! Erre kizárólag a szerző jogosult (engedélyt adni).
Ezen kívül nem minősül szabad felhasználásnak, ha aműről mással készíttetnek másolatot számítógépen il. elektronikus adathordozóra, függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e!
Hát tömören ezért. Még tudnék a törvényből meríteni, de szerintem ennyi is elég.
jogvédö
Miért is?
A számítógép közbeiktatásával történő letöltésnél mind1, hogy mit vélelmez a jámbor honpolgár, mert formálisan anélkül is biztosan megsérti az Szjt-t.
jogvédö
Olyan jogászt nem találsz. A klasszikus szerzői jogi konstrukció alkalmatlan az multimédiás eszközök világában felmerülő szerzői jogi kérdések rendezésére, ezt a közös jogkezelés intézményeinek katasztrófális inkompatibilitása fokozza, nem beszélve arról, hogy a polgári jogi megoldás híján a jogtulajdonosok mindenhol erős nyomást gyakorlolnak a jogalkotóra, hogy egy pusztán civiljogi kérdést kriminalizáljanak.
És szerintem soha semmilyen körülmények között nem kell vélelmezni, hogy az átadó jogszerűtlen magatartást folytat, ez egyszerűen engem nem érint, hiszen ha polgári jogi jogsértést vélemezek, nem vagyok köteles két tőlem különböző fél jogvitájába belefolyni, a másik fellet értesíteni, stb, ha büntetőjogi kérdésről van szó, addig ártatlan amíg a hatóság bűnösnek nem mondja ki.
Sücy, köszönöm a véleményed. Itt már sokan leírták a véleményüket, s én egy olyan jogászt szeretnék igazából hallani, aki nem csak a véleményét írja le, hanem pontot tesz ennek a vitának a végére.
Botoxdoctor: ha visszolvasol, láthatod, hogy kölcsönadni nem szabad, kölcsönkapni meg szabad. Hiszen, ahogy Big Cat írta: a kölcsönkapó azt vélelmezi, hogy a kölcsönadó jogkövető magatartást folyatat.
Kérdés az, hogy a józan ész alapján vélelmeznem kéne-e azt, hogy az az ismerős, aki nekem egy olyan dvd-t ad kölcsön, amire filctollal az van ráírva, hogy Matrix, az jogsértést követett-e el...
És, hogy én jogsértést követek-e el ezáltal, hogy az általa adott fimet megnézem vagy lemásolom?
Különösen kíváncsi lennék Big Cat véleményére, mert a jogot igen jól ismerő embernek tartom a fórumos hozzászólásai miatt! ;)
botoxdoctor: az üreskazetta-díj intézménye több sebből vérzik, de nem azért, amint az kiolvasható a gondolatmenetedből:
nem csak biztonsági másolatot készíthetsz, hanem az eredeti műről magáncélra egy darab másolatot (számítógéppel tilos!), ez a szabad felhasználás, szabad, tehát külön nem szükséges a jogosult hozzájárulása.
De!
Ez nem azt jelenti, hogy ingyenes is! Itt sokan elcsúsznak, az üreskazetta díj a szerzőket illeti meg műveik magáncélú másolására tekintettel. A magáncélra másolók sem ingyen másolhatnak, díjat fizetnek a jogosultnak az adathordozó árában. De maga ez a tevékenység szabadon folytatható, az egyéb törvényi feltételek betartásával.
Ami a kölcsönadást illeti, ne keverjük a rendszeres haszonszerzés céljából folytatott kölcsönzési tevékenységgel, amire nem vonatkozik a szabad felhasználás egyik esete sem.
Természetesen, ha a magáncélú másolás megengedett, akkor "a maiore ad minus" érvelve kölcsön is lehet adni a művet, és azt meg is tekintheti a kölcsönvevő. Egészen addig a pillanatig, amíg közvetve vagy közvetlenül nem irányul haszonszerzésre, a kutyát sem érdekli a dolog.
Ettől függetlenül, mint már említettem, az üres kazetta jogdíj mind elgondolásában, mint a gyakorlatban következetlen, és hatékonysága, célszerűsége erősen megkérdőjelezhető.
jogvédö
A magyar jog álláspontja szerint a letöltő, kölcsönkapó nyugodtan vélelmezheti, hogy a feltöltő, kölcsönbeadónak van joga továbbadni. Ilyen alapon a tévéből, rádióból sem vehetnél fel semmit, márpedig felvehetsz, mert a jogdíjat az üres adathordozó árában megtérítetetted.
Sücy, akkor viszont értelmét veszíti az egész üres dvd jogdíj. Mert ha csak biztonsági másolatot készíthetek akkor minek fizessek 2x jogdíjat? Akkor az üres dvd-t is jogdíj mentesen kéne adni..
botox, nem adhatsz kölcsön egy olyan DVD-t, amit megvettél. Olvasd el figyelmesen, rajta van írva vagyon, hogy nem adhatod kölcsön. (A videotékák kölcsönzési joggal vásárolják a DVD-ket, súlyos pénzekért!) Ha nem adhatod kölcsön jogszerűen, akkor kölcsön sem kaphatod jogszerűen.
Hogy minek az üres DVD jogdíj? Ez egy jó kérdés.
Internetről ha letöltesz valamit valahonnan, az messze nem biztos, hogy legális. Ez alól csak akkor kivétel, ha a kiadó oldaláról töltötted le. VAgy pl. az (nem reklámnak szánom, nincs hozzájuk semmi közöm) origo play-ről.
Én meg azt gondolom, hogy kölcsönadhatok valakinek olyan dvd-t, amit megvettem. És kölcsön is kaphatok. Ez legális hozzájutás. És magáncélra - tehát úgy ahogy az a törvényben is szabályozva - készíthetek másolatot is. Mert ellenkező logikával minden felhasználónak (tehát akinek kölcsönadtam) meg kellene fizetnie a jogdíjat. És akkor ez azt jelenti, hogy nem a termékért kellene fizetni, hanem minden személynek, minden megnézés után. Vagy ha mondjuk kifizettem egy dvd-t mondjuk 5.000.-ft-ért akkor az üres dvd-ért minek kell jogdíjat fizetni? Hiszen azt én a vásárlásnál megfizettem. Akkor meg minek az üres dvd jogdíj?
A másik hogy szerintem a másik félnek kell bizonyítania hogy én jutottam hozzá illegálisan. Magyarul: ha az internetről letöltök valamit, akkor gondolhatom azt, hogy ott már megfizette valaki a jogdíjat. És akkor végülis kétszeresen van a jogdíj megfizetve: fizetett aki feltette a netre, és fizettem én amikor megvettem az üres dvd-t/cd-t. Ez olyan mintha a tv-ről vettem volna fel. Ott is a tv társaság fizet. Meg fizetek én is amikor mondjuk dvd-re rögzítem.
Összefoglalva: értem a jogi problémát, és azt gondolom, hogy a nagy tv társaságok is értik. De nem lehet kivonni magunkat a technikai fejlődésből, nem lehet azt mondani, hogy semmit sem lehet. Itt van példa, a sony. Egy csomó ideig nem engedte hogy a másolt cd-t lejátszák a lejátszóik. Aztán majdnem csődbe is mentek. A kutya nem vett sony cd lejátszót.
Feltéve, ha legálisan jutottál hozzá...
Egy kölcsönkapott DVD-hez nem legálisan jutottál hozzá.
Egy rippelt anyaghoz sem legálisan jutottál hozzá.
Azért azt hozzáteszem, hogy a magyarországi szerzői jogdíjrendszer a leglehetetlenebb egész Európában... Azért is jogdíjat kell fizetni, hogy a saját szerzeményeidet játszd nyilvánosan. Persze - ha bizonyítani tudod, hogy csak a sajátjaidat játszottad - akkor egy részét visszakapod jogdíjként.. Egy részét...
Üdv Mindenki!
Én azt gondolom erről az egészről, hogy tulajdonképpen amikor én veszek egy üres dvd/cd lemezt a boltban a matricával, akkor már tulajdonképp kifizettem az árát mind a másolásnak, mind a letöltésnek. Bár szerintem ebben az esetben a letöltésnél kétszeresen fizetem meg a jogdíjat, mert gondolhatom azt, hogy aki közzétette az interneten az már megfizette. Ergo: minek fizessek én is? Ez már kétszeres fizetés!
A másik hogy ha nem jogdíjas anyagot írok ki a dvd/cd-re akkor jogtalanul szedik a jogdíjat, mert hiszen ebben az esetben én vagyok a jogdíjak tulajdonosa. És ebben az esetben nem kapom vissza a pénzt, amit az üres hang/képhordozóért már megfizettem. Erre mondják azt, hogy az üres díj a matrica feltételezi, hogy jogdíjas anyagot fogsz felvenni. Én úgy tudom, hogy a magáncélú másolás - a törvényben foglalt kivételekkel - legális.
Szerintem (bár nem vagyok jogász...)...
„Még mindig nyitott a kérdés, hogy másolt (eredetileg jogvédett) dvd-k birtoklása bűncselekmény-e mindenképpen?
1. Kérdés:
Sasfioka leírta, hogy a gyári dvd-kbe épített kód feltörése az. De csak akkor, ha az TUDATOS.
Van például egy Any DVD nevű program. Képes a régiókód-védelem feloldására, a meghajtó sebességének korlátozására, illetve automatikusan a háttérben, a felhasználó tudta nélkül hatástalanítja a másolásvédelmet. Ez már tudatos feltörés lenne? Hiszen sokan lassítják le a cd meghajtójuk, azért, hogy halkabb legyen. És közben hopp, már lehet is eredeti dvd-t másolni. Olyat is, amin van másolásvédelem, olyat is, amin nincs. Ez nem feltétlenül tudatos "feltörés" ”
Hát, nem tudom, de ha használsz egy AnyDVD nevű programot, akkor azt tudatosan telepítetted. És nem hinném, hogy a felhasználó tudta nélkül hatástalanítja a másolásvédelmet. Lám, te is tudod, hogy teszi...
„2. Kérdés
Másolt, kölcsön kapott dvd-ről készíthetek magamnak másolatot? Nem abból a szemszögből nézem, aki adta, mert hát nem adhatja kölcsön. Én viszont lemásolhatom magamnak?”
Nem készíthetsz, miért készíthetnél? Meg egyébként is, mivel azzal is jogsértés történik, hogy kölcsön szerzel egy kölcsön nem szerezhető dolgot, akkor minden, ami ebből következik, az is jogsértő.
„3. Kérdés:
Tegyük fel, hogy az internetről is lehet letölteni dvd iso fájlolt vagy akár a "video_ts" könyvtárat tömörítve. Ha ezt írom ki dvd-re, az nem jogsértés? Valószínüleg az is ki volt kódolva egyszer, de ezt én honnan tudhatnám? Az is lehet, hogy legális home videó..”
Kaptam egy 3 rétegben becsomagolt valamit. Nem használom, de van. Mivel nem használom, ki sem bontottam. Vajon, ha tűzszerészek ebben a csomagban bombát találnak, akkor nem visznek el bomba tartásáért?
Üdv!
Éremes lenne újra elgondolkodni az itt leírt kérdéseken... Szerintem sok embert érint.
Hátha van egy olyan jogász, aki meg tudja válaszolni a kérdéseket...
Mi van például azzal, hogy magáncélra biztonsági másolatot készítsek egy méregrdága dvd-ről? A törvény szerint jogom van rá, ebben viszont a dvd gyártója korlátoz.
A legfontosabb 3 kérdésem lejjebb.
Azt a kérdést még nem láttam feltéve hogy Tvről felvett filmek,videóklippek milyen kategóriába esnek,ha a gépemen tehénkednek.Csak magáncélú felhasználásra gondolok.Nagyon szeretem a régi Scifiket és Tv kártyával felveszem őket a Satelit adókról,fent tárolom a gépemen,én most bűnös vagyok?Vagy esetleg filemegosztókról töltöm őket,és ott van rajtuk az adott csatorna emblémája.A jogdíj engem is érdekelne,mert ezek az általam kedvelt filmek ritkák,sok még DVD/VHS en sincs kiadva,én szívesen kifizetem a jogdíjat rá,ha megmondja valaki hogy hova fizessek.Kellene valami mód ami a DVD rippeket legálissá tenné.Szívesen fizetek a CD/DVDkre jogdíjat ha az mentesít a bűnösség alól,de ez sem biztosíték.
- 1
- 2
