Immaculata (törölt felhasználó)
2013.10.18. 16:24
Rendőrségen.
Jogi tanács kérése
fadrusz
#
2013.10.17. 09:16
Tisztelt Mindenki!
Azt szeretném kérdezi hogy hol tudok feljelentést tenni gépjármű illetek meg(nem)fizetés miatt a meghatalmazottam ellen.
Köszönöm szépen
b521oz
#
2013.09.07. 20:11
Először is köszönöm szépen a sok választ, még ha nem is kecsegtetnek semmi jóval.
A NAV kiadta nekem az autót, de ahhoz, hogy a nevemre kerülhessen eredetiségvizsgálatot kellett végeztetnem.
Ott derült ki, hogy volt egy autó ugyanezekkel az adatokkal 4 hónappal korábban eredetiségvizsgálaton (ez az autó 1,5 éve a NAV telephelyén volt, biztosan nem ez volt ott akkor.)
Abban az autóban 40.000-rel több km volt és még csak nem is fekete volt, hanem szürke.
Ez szúrt szemet a vizsgáztatónak, és hiába kapott az autóm megfelelet minősítést kikérte a KEKKH állásfoglalását és visszatartotta a papírokat.
Ekkor foglaltattam le az autót a rendőrséggel, hiszen forgalomba esélyem nem volt helyeztetni és a tárolási díjat nem akartam én állni amíg véget nem ér az eljárás. Igazságügyi szakértő állapította meg az autó eredeti adatait, egy 2 hónapos korában ellopott gépjármű.
Természetesen azonnal próbáltam elállni a NAV-nál az ügylettől, de a korábban írtakkal indokolták, hogy miért nem tehetem.
Kikértem a KEKKH állásfoglalását is. Ők azt írták, hogy nem kétséges az ügyfélstátuszom és rögtön a nevemre is írják az autót új adatokkal, amint viszek a rendőrségtől egy határozatot, hogy az "egyedi azonosítók ügyében" lezárult a nyomozás, és megállapították, hogy ez és ez tartozik az autóhoz (a szakértői vélemény nem elég).
Az utosló lépés hibázik, mert a rendőrség nem nekem akarja visszaadni az autót, és ők is egy jogszabályra hivatkoztak (lásd korábbi hozzászólás).
Azt mondták, hogy tehetek bejelentést vagy élhetek panasszal.
Nem tudom bármelyiknek is lenne-e értelme?
Elméletileg az ügyész az eljárásban ezt a polgári peres igényt figyelembe veheti és meghozhatja eszerint a határozatot.
A bírósági eljárásban ez még inkább igaz, csak nem hiszem, hogy lenne ilyen, hiszen a rendőrség "megtalálta" az autót és visszaadja a korábbi tulajdonosnak.
Tettes nincs, egy felszámolás alatt lévő cég szlovák ügyvezetővel volt az, akitől lefoglalták... mire fel lenne eljárás?
Nem tudom, hogy az Államigazgatási eljárásokról szóló törvényben van e számomra kiskapu, vagy próbáljam meg az ügyészt meggyőzni?
Elkeserítő, hogy fél év után most megint még ki tudja meddig várhatok az autóra...
...és persze közben el is lehet adni vagy belehajtani rengeteg km-t, összetörni, stb.
További segítségüket előre is köszönöm!
Ervin
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.09.07. 15:45
Mondta: Be. 155. § (2).
Nem figyelsz?
Dr.Attika
#
2013.09.07. 15:17
Hogy jön ide a rendőrség? Árverésen megszerezte Ön a tulajdonjogot, tehát Önnek kell kiadni a gépkocsit. Miért nem adja ki a NAV? A légzsákok benne voltak az autóban? (Nem véletlenül kérdezem.)
ObudaFan
#
2013.09.07. 12:45
Nem marad más, mint a polgári per.
b521oz
#
2013.09.05. 16:23
Tisztelt jogászok!
Elég összetett problémával fordulok Önökhöz, remélem valaki tud segíteni egy jó megoldással.
Márciusban NAV árverésen vásároltam egy nagy értékű személygépjárművet. Az autóról közben kiderült, hogy lopott. (Az adós a sajátja helyett egy ugyanolyan típusú, de lopott autót engedett lefoglalni.)
A problémám:
A NAV nem adja vissza a pénzemet, mert a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) 120§ (1) alapján, aki a tulajdonjogot hatósági árverésen jóhiszeműen szerzi meg, az tulajdonossá válik a korábbi tulajdonos személyétől függetlenül. Ezt támasztja alá a Végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv.) 127§ (1) miszerint a vételár kifizetésével tulajdonjogot szereztem és (3) is: azaz ha az árverést megszüntetik, az az én, mint árverési vevő tulajdonjogát nem érinti.
A rendőrség pedig a Büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. tv.) 155§ (2)-re hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a lefoglalt autót csak a bűncselekmény elkövetésének idejében hivatalos tulajdonosnak adhatja ki. (Én csak a második vagyok a sorban, ha nem lenne ilyen tulajdonos.)
Ugyanezen törvény 54§-a szerint beléphetek magánfélként az ügybe, valamint később rendelkezik arról is, hogy a polgári jogi igényt az ügyész (és a bíróság) is figyelembe veheti (de nem kötelező számára.)
A két törvény kicsit elmegy egymás melett, és gondolom egyik sem "erősebb" és írja felül a másikat.
A rendőrségi előadó szerint polgári peres eljárásban érvényesíthetem a jogomat, de ezt szeretném elkerülni. (Például időbeni elhúzódása miatt.) Van bármilyen mód vagy hivatkozási alap arra, hogy az autót én kapjam meg és a korábbi tulajdonos perelje a NAV-ot? (Nem vitatom a korábbi tulajdonos jogát, hiszen tényleg az övé volt az autó, csak szeretném a sajátomat mielőbb érvényesíteni. Már fél éve nem jutok hozzá!)
Bonyolítja-e a dolgot, hogy a korábbi tulajdonos egy vállalat volt, ami lízingelte az autót egy pénzintézet lízingcégétől, és a biztosító fizetett az autóért?
Így a biztosító lett a tulajdonos?
Vele szemben lenne elsőbbségem a kiadás ügyében?
Segítségüket előre is megköszönöm!
Ervin
Zsebika
#
2013.09.02. 16:51
Zárt udvaromból lakásomból elvitt valaki valamiket úgy, hogy éjjel jött be, láttam is, kértem is rá hogy ne éjjel jöjjön be ha a saját holmija is, akkor is az én házam, ahol nem közlekedhet a tudtom nélkül ki be. Ezután hosszú ideig nem is jött, nem is szólt semmit, én is hallgattam, mert nem tudtam mi a szándéka. Ezután két hónap is eltelt fűnek fának hangoztatta, és folyton azt vágja az arcomba, hogy elloptam a holmiját. Tehetetlen vagyok, mert már ami t tudott elhordott, amit nem az itt van, de mi a jogi útja ennek az elrendezésének? Amit elvitt nem ismeri el hogy ő volt.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.08.30. 15:56
Bele kellene nézni abba az aktába. Ennyi idő még Pesten is sok.
Allora Gondola
#
2013.08.30. 15:46
Sem hiánypótlás, sem elutasítás... Bevették. Iktatták annak rendje - módja szerint. Formailag megfeleltünk.
Két huncut ember van a világon. Egyik, aki a másét elveszi, a másik, aki a magáét hagyja.(székely mondás)
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.08.30. 15:37
Hiánypótlást se kaptál?
Allora Gondola
#
2013.08.30. 12:36
A kereset benyújtásától számítva az első tárgyalást milyen határidőn belül kell kitűznie a bírónak?
Április végén nyújtottuk be, és be is fogadták.
Két huncut ember van a világon. Egyik, aki a másét elveszi, a másik, aki a magáét hagyja.(székely mondás)
dzsodzsi
#
2013.08.30. 11:30
Üdv
A kérdésem h énvagyok a sértett fél egy csoportos leütéses rablásban denem tudtam meg jellenia tárgyaláson mert külföldön dolgozom mire számíthatok ?
Előre is köszönöm
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.08.30. 11:17
Ha van rá ideje.
Allora Gondola
#
2013.08.30. 11:12
Második kérdésem.
„Az első tárgyalásra szóló idézéshez a keresetlevél egy példányát csatolni kell.”
Az alperes nyilatkozatát vagy ellenkeresetét (általában) kiküldi a bíróság a felperesnek az első tárgyalás előtt?
Két huncut ember van a világon. Egyik, aki a másét elveszi, a másik, aki a magáét hagyja.(székely mondás)
Allora Gondola
#
2013.08.30. 11:08
Kérdésem a következő.
Keresetet nyújtottunk be április végén.
Általában milyen okból rendeli el a Bíróság a felek előzetes meghallgatását?
„Amennyiben (...) a bíróság a per érdemi előkészítése céljából (...) különböző intézkedéseket tehet:
(...)
elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli, egymás jelenlétében történő előzetes meghallgatását §.”
Két huncut ember van a világon. Egyik, aki a másét elveszi, a másik, aki a magáét hagyja.(székely mondás)
Dr.Attika
#
2013.08.13. 07:13
Azért segíteni lehet abban, hogy a kérdező jogi problémáját elő tudja adni.
Orvoshoz sem úgy megy a beteg, hogy pontos, latin kórismét ad elő, hanem pl. Doktor úr fáj a hajam. Ilyenkor az orvos is pontosít, hogy talán nem a haja, hanem a feje fáj.
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2013.08.13. 06:28
Pích
Sokszor az az érzésem, hogy az itt válaszolók elvárják, hogy jogi nyelven úgy fogalmazd meg a kérdésed, hogy arra csak igennel, vagy nemmel kelljen válaszolniuk. Márcsak azt nem értem, hogyha valaki nem érti a kérdést, akkor mit töketlenkedik, vagy miért értetlenkedik. Hátha van olyan, aki meg tudná válaszolni és nem bosszantaná magát az előtte szóló értetlenkedők miatt.
Már annyiszor elmondtam, hogy nem kell mindenkinek mindent megválaszolnia, pláne, ha nem is érti, hogy miről van szó.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.08.12. 19:36
Az önkormányzattól.
Filippi
#
2013.08.12. 18:14
Üdvözlöm! Érdeklődöm, ha egy település címerét szeretném felhasználni ( egy óriás tortára szeretném feltenni) akkor ehhez szükséges e valamilyen engedélyt kérnem és kitől?
Köszönettel
Filippi
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.08.11. 19:36
Csakhogy a többieknek tartozol.
Tünciribünciri
#
2013.08.11. 17:32
Üdvözlöm! Az után érdeklődnék,hogy egy panelházban kihelyezték a lakók közös költség tartozását,lakásra,névre leosztva.Természetesen mindenki azt nézi kinek mennyi elmaradása van. Jogilag ez megállja a helyét? Kinek mi köze hozzá? Ne kutassunk már egymás zsebében...Köszönettel.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.08.09. 09:51
Szerintem az 1/2 alatti tulajdoni hányad sohasem jogszabályi akadálya a juttatásnak. Ha meg méltányossági alapon döntenek, azon a haszonélvezettel terhelés sem segít.
Miért kéred a közös tulajdon megszüntetését?
monalisa1
#
2013.08.09. 08:39
Pl. a szociális segélyeknél a havi jövedelmen kívül nyílatkozni kell a vagyoni helyzetről is, és ez akár kizáró ok lehet a kérelem kedvező elbírálásánál. (Talán még akkor is ha ez csak egy "holt" vagyon.)
A tulajdonrészt fel kell ajánlani megvételre a másik tulajdonostársnak és ha nem tudja magához váltani vagy nem akarja, bírósághoz lehet fordulni a közös tulajdon megszüntetése végett. Végtelen időkig nem ülhet a másik vagyoni értékén...
Az anyuka haszonélvezeti joga csak arra az 1/4-ed tulajdoni hányadra terjedne ki, vagyis legfeljebb a kisszoba használatára...
Réka76
#
2013.08.09. 07:19
De miért segítene rajtad egy negyed tulajdoni hányadon fennálló haszonélvezei jog anyukád részére??? Nem egészen értem a logikáját...
