Jogi tanács kérése


csonticsabi # 2017.05.11. 07:15

Kedves Fórumozók !

Segítségeteket kérném a következő helyzetre vonatkozóan:
közvetlen szomszédságomban káposzta savanyító üzemet készülnek indítani, és tartva az ezzel járó szagoktól szeretném megtudni, milyen jogaim vannak vele szemben, illetve létesíthet-e ilyen jellegű üzemet lakott területen belül? konkrét törvény van-e erre vonatkozóan?
Válaszotokat előre megköszönöm !

drbjozsef # 2017.05.11. 08:24

csonticsabi,

ha az üzemnek minden hatósági engedélye rendben van, akkor nem sokat tehetsz. Nem tudom, hogy lehet-e ilyet építeni lakóövezetben, de tartok tőle, hogy igen, megfelelő szabályok betartásával, ezt a helyi önkormányzat szabályozza elsősorban. Mondjuk az engedélyek nagy részét is ő adja ki, szóval ezért sincs könnyű dolgod. Érdeklődj ott.

Aztán, ha felépül, és mégis zavar a szag, első körben megintcsak az önkormányzatnál kell kopognod, a helyi jegyzőtől kell birtokvédelmet kérned. És ismét bezárult a kör.

Keress ilyen üzemet máshol, nézd meg, kérdezd meg a szomszédokat mennyire büdös. Ha az, akkor időben megpróbálhatsz még az építés előtt a többi környékbeli lakóval összefogni, tiltakozni, aláírást gyűjteni. De ennek se lesz sok hatása, ha van hátszele a vállalkozásnak.

Itt egy példa : Nemzeti Gázszerelőmesterünk sertéstelepével sem tudnak mit kezdeni a helyiek :

http://24.hu/…ztoan-budos/

Nagynesara # 2017.05.15. 10:12

Tisztelt Fórumozók!
Tanácsra lenne szükségem, hátha valaki hallott már ilyen ügynek a megoldásáról.
Eladtam az örökölt házam, de jelenlegi tulaj nem akarja a csatornát magára íratni, sajnos a törvény nem engedi hogy magamról leírassam. ( mert akkor ki fizetné a díjakat?) Már a vizet is sikerült kiköttetnem, de a csatornát nem tudom mert a csatorna vállalat nem megy be a jelenlegi tulaj portájára meghatalmazás nélkül, ezért mint csatornatulajdonos fizetem más portáján a díjat. Nincs megoldás, megörököltem fizetem életem végéig? Az ügyvéd azt mondta, hogy a törvény a csatorna szolgáltató mellett áll.
Ha valakinek van javaslata kérem írja meg! Köszönöm : Nagyné Éva

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.15. 10:33

Nem nagyon lehet arra válaszolni, ha valaki úgy kérdez, hogy közben számos téves tényállítást tesz.

Nagynesara # 2017.05.16. 09:15

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor! Mik a téves tényállások?

Nikoletta0530 # 2017.05.18. 08:13

Sziasztok.
7 évvel ezelőtt együtt voltam 2 férfival. Az egyik az akkori állandó párom. Mind a kettővel védekezés nélkül.
Teherbe estem,férjem elvett feleségül.
5 évre rá a férjem megcsalt és apasagi tesztet csinaltatott. Sajnos kiderült nem az övé a gyerek. Szomorú volt,összetört,de mégis folytattuk a házasságunkat. A gyereket továbbra is sajatjakent nevelte. Ráadásul terveztük közösen mégegy gyereket. Jelenleg a 9. Hónapban vagyok. Pontosan 2 hónapja elhagyott minket egy másik lanyert. Közölte,hogy apasagi teszt után a gyerekre semmitsem fog fizetni csak az újra. Kérdésem az lenne,hogy ezt megteheti? Hiszen már 2 éve tudja hogy nem.az övé gyerek,hazasokkent éltünk továbbra is,és terveztünk mégegy gyereket. Továbbá érdekelne,hogy kerhetek e visszamenőleg házastársi tartást akkortól mikortól elhagyott minket a gyerek megszületeseig,tehát 3 hónapra visszamenőleg. Eddig 2x küldött pénzt,gyerektartas címen,de az az összeg csak a csekkek befizetesere volt elég. Az én jövedelmem csak a családi pótlékot 12 ezer ft. Illetve a babának nem volt semmi megveve,azt a költseget is kerhetem?Válaszokat köszönöm.

pazs # 2017.05.18. 08:22

Amíg ő van az anyakönyvben apaként, köteles eltartani és a születendő gyermeket is.
Ha tudod bizonyítani, hogy több, mint egy éve tud arról, hogy nem ő a biológiai apa, akkor nincs félnivalód, ő nem tudja az apaság vélelmét megdöntetni (aki tudja: a biológiai apa illetve majd a gyerek maga 18 éves kora után).

Kérhetsz házastársi tartást és a gyerekszületés körüli költségek egy részének megtérítését is.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.18. 08:32

aki tudja: a biológiai apa
Ő aztán nem!

pazs # 2017.05.18. 08:44

Igazad van, nem is értem magam, őt miért kevertem ide.

Vadsuhanc # 2017.05.31. 14:32

Tisztelt Fórumozók !

Egy élő szerződésben - a Ptk. alapján - milyen esetekben van lehetőség az egyik szerződő fél alanyában történő változás megállapítására, ha az érvényes és élő szerződésben maradó fél a változáshoz nem adja hozzájárulását?

Köszönöm az esetleges válaszokat.

gerbera317 # 2017.05.31. 14:59

Ha a változni kívánó fél adós, akkor csak annak halála esetén.

Vadsuhanc # 2017.05.31. 15:17

Egy nagyon-nagyon hülye példa.

Kötök veled egy szerződést, hogy minden nap reggel 7 órakor becsengetek hozzád, és viszem a friss tejet. Én meghalok és a fiam ugyanúgy megjelenik a szerződés szerint viszi a tejet, de neked nincs bizalmad felé és közlöd nem tartasz igényt a szolgáltatásra a szerződést nem vele kötötted. A gyermekem bemutat egy hagyatékit, hogy Ő az örökös és jogutód a szerződést teljesíti. Te azt mondod nem kéred.

A Ptk alapján Téged mi kötelezhet arra, hogy a szerződésben maradj ?

( na jó ez tényleg hülye példa :-)

A Vht-ben egyértelmű a jogutódlás kérdése, de a Ptk-ban nem találom - még egyszer élő és nem felmondott szerződésben - hogy a szerződésben maradó félnek a jogutódlást és a másik fél alanyában történő változást el kell fogadnia kötelezően.

gerbera317 # 2017.05.31. 15:32

Nekem senki felé nincs bizalmam, úgyhogy tényleg hülye példa. Majd a többiek talán hozzászólnak érdemben is.

Vadsuhanc # 2017.05.31. 16:30

Röviden csak tényleg az érdekelne, hogy a Ptk. ismeri-e az élő szerződésben szereplő fél személyében történő változást a jogutódlásra figyelemmel és megengedi-e, hogy a szerződésben maradó fél hozzájárulása nélkül a jogutód lépjen a másik szerződő fél helyébe.

Gerbera köszönöm a figyelmed.

nonolet # 2017.05.31. 22:00

Szerintem.

A jogutód az pont olyan, mint a jogelőd volt ...

Akkor pedig, mivel nem lehet őket megkülönböztetni :-)
Meglátásom szerint pont úgy lehet
vele szemben is fellépni,
ahogy
a jogelőddel szemben lehetne,
az adott helyzetben.

Vadsuhanc # 2017.06.01. 05:30

nonolet

Itt semmiféle követelésről nincs szó. Az egyik szerződő fél helyére egy másik lép, aki egyébként kétség nélkül jogutód.

A szerződés a Ptk. szerint miért marad automatikusan érvényes, ha a szerződésben maradó fél nem nyilatkozik arról, hogy beleegyezik az alanyváltozásba.

gerbera317 # 2017.06.01. 06:28

Ptk. 6:3. § c)-d) pontok. Szerintem.
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Marcsip # 2017.06.01. 06:40

Tisztelt Cím!
2015-ben egy webáruházban vásároltam egy nagy értékü müszaki cikket, melyhez akkor kaptam ajándékba egy vásárlási utalványt.
A készülék ez évben meghibásodott, nem javítható, így a vételár visszafizetését kértem.
A cég visszautalta az összeget, de az akkor ajándékba küldött vásárlási utalvány értékét levonta belőle.
Kérdésem, ez jogszerű? Hiszen az utalványt ajándékba adták, nem én kértem.

Vadsuhanc # 2017.06.01. 08:14

Azt értem, hogy a szerződő fél jogutódja az esetleges követelését érvényesíteni tudja, de például a szerződést módosíthatja-e ?

A Ptk 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát,vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. A magyarázat szerint a szerződést csak a szerződő felek módosíthatják, módosító szerződés az alapszerződés alanyai között jöhet létre. Szigorú értelmezés szerint tehát módosító szerződést kizárólag az eredeti felek köthetnek: a szerződési pozíciót “átruházó” és a “megszerző” fél megállapodása az alapszerződést nem módosíthatja.

Jelen esetben az eredeti szerződő felek között nem volt anyagi követelés. A jogutód viszont a szerződési pozícióból kívánja a szerződésben foglaltakat egyoldalúan megváltoztatni és ezért kérdezem, hogy ehhez mi alapján van joga, ha a szerződésben maradó fél nem járult hozzá, hogy a szerződés alanya legyen és ilyen nyilatkozat megtételére a jogutód sem szólította fel?

( a régi Ptk még nem ismerte a szerződés átruházását, ha jól olvastam )

havrilla # 2017.06.01. 15:36

Üdvözlettel!
Problémám, mint felperes:
Közös vagyon megszüntetése per alatt az ellenérdekű I.rendű alperes adótartozása miatt végrehajtást jegyeztek be a per alatt lévő ingatlanra.
A jogerős ítélet megosztotta az ingatlant.
Az ítélet rendelkező része két részből áll.Szinte szó szerint idézem.
1.A bíróság megállapítja, hogy a......ingatlan 385/760 illetősége az I.rendű alperes, 375/760 illetősége a felperesek tulajdonát képezi.
2. A bíróság .....ingatlan felperesek tulajdonában lévő 375/760 illetőségét a II.rendű alperes( APEH,NAV ) által....ügyszám alatt folytatott végrehajtási eljárásban foganatosított foglalás alól feloldja. (a bíróság felhívására kellett perbevonnunk az apeh-ot. Az Apeh meg sem szólalt az ügyben, nem is ellenkezett )
Kérdéseim:

1. A bíróság elküldi-e a Földhivatalnak az ítéletet vagy nekem kell beadni?
2.Kell-e külön pert indítani a felpereseknek a végrehajtás megszüntetésére az ő részüket érintően, mert az adótartozáshoz semmi közük?
3.A hivatkozott jogerős ítélet egyben kiveszi-e a végrehajtás alól automatikusan a felperesek részét?
4.Ha igen, akkor meg kell-e változtatnia a Földhivatalnak az ingatlan-nyílvántartásban a vh. bejegyzést vagy a felpereseknek ( nekünk ) van valami kötelezettségünk, azaz külön kell kérni, vagy perelni?

Köszönettel:

Havrilla István
Zsennye

ObudaFan # 2017.06.01. 17:28

1. Elküldi.
2-4. Elég furcsa, hogy egy házassági perben a foglalás alól feloldja a bíróság az ingatlant, de ha ez jogerősen így marad, akkor azzal valószínűleg nem lesz tennivaló, a bíróság megkeresésére törölni fogják a vh. jogot.

havrilla # 2017.06.01. 17:50

Köszönöm a választ!

Azt én is furcsáltam, hogy a vh. miatt a bíró felszólított, hogy vonjam perbe az APEH-t. Megtettem. Nem is volt semmi gond. Gondolom a jegyzőkönyveket és az ítéletet is elküldték, de semmire nem reagáltak. Még az ítéletre sem.
Sőt úgy emelkedett jogerőre , hogy senki nem fellebbezett.

Mégegyszer köszönöm.
Ezek szerint gyakorlatilag két per zajlott le egyben. Időt és energiát spóroltunk.

Tisztelettel:

Havrilla István

Vadsuhanc # 2017.06.02. 11:58

Tisztelt fórumozók !

Szeretnék tanácsot kérni még mindig abban a kérdésben, hogy a régi Ptk. szerint élő szerződésben a jogutódot mi alapján lehet az akkori jogszabályok szerint szerződő félnek tekinteni!?

Például, ha az örökhagyó elhalt, én mint örökös köteles vagyok-e új szerződést kötni a másik szerződő féllel ?

Vagy a szerződő jogi személy megszűnik és egy új jogi személy lesz ( átalakulás ) az új jogi személy a szerződésben mi alapján lehet tejes jogú szerződő fél a régi Ptk alapján ?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.06.02. 15:28

Nagyon nem érted te ezt a jogutódlást...
Azt érted, ha szerződésben vagy egy céggel és megváltozik a neve?

Vadsuhanc # 2017.06.02. 15:47

Tisztelt KBS !

A polgári szerződésben is értem én a jogutódlást, csak azt nem, hogy a régi Ptk.-ban ( szerződés átruházás hiányában ) jogutódnak a törvény erejénél fogva, mi biztosítja azon jogát, hogy a szerződésben az eredetileg szerződő fél helyett a szerződést módosítsa.

Miért nem vonatkozik az rá, hogy a szerződésben alanyváltozást történt, így a szerződésben maradó fél hozzájárulása nélkül a szerződésbe nem " léphet " be ?

Köszönöm válaszod.