Jogi tanács kérése

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2018.01.21. 16:57

Azért azon lehet vitatkozni, hogy a kellő gondosság fogalmába beletartozik a mérőszalaggal fal méricskélés, meg mintavétel, akkor, ha az eladó a hirdetésében egyértelműen kijelenti, hogy tégla/vegyes falazat van. Ez azért valamennyire csak számít. Ha csak mondta volna, az nyilván bizonyítási nehézségeket okozna, de ha le is volt írva, akkor nehogy már a vevő hibája legyen, hogy hazugság volt a hirdetésben. Igen, gyanakodni jobb lett volna, de azért nem olyan evidens, hogy ez bukta lesz.

Immaculata # 2018.01.21. 17:56

A vályogház is vegyes falazatú, mert az áthidalók nem készülhetnek vályogból.

A vályogépítés nem hiba, legfeljebb, ha nem tartották be az építési előírásokat (alapozás, szigetelés).
Értékcsökkentő lehet, de ezt már a másik jogász is elmondta.

tudatlan3 # 2018.01.21. 18:18

Csak egy mérőszalag kell(ett volna) hozzá !

na ne. ha nem értesz hozzá ne szólj bele.

nonolet # 2018.01.21. 20:48

Anno nem készült azonos vastagságú tégla és vályog fal.

Az eltérő falazó elem méretek és falazási módok miatt.

Családi ház méretű háznál kb. kizárt vályogból az ~50-esnél vékonyabb fő fal.
(pár kivételtől eltekintve)

rosslyn # 2018.01.22. 09:10

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném segítségüket kérni abban, hogy amennyiben egy Kft. esetén mindössze egy önálló aláírási joggal rendelkező személy van, együttes aláíró nincs a cégkivonatban megjelölve és meghatalmazás szükséges a cég nevében történő aláírásra (beszerzési eljárások kapcsán) mivel az ügyvezető úr külföldön tartózkodik, úgy hány személy részére szükséges a meghatalmazás kiállítása? Aláírhat a cég nevében egy munkavállaló, vagy mindenképpen két munkavállalót kell meghatalmaznia és együttes aláírással képviselhetik a céget?

Köszönettel

Vadsuhanc # 2018.01.22. 09:13

Tisztelt Fórumozók!

Amennyiben a bíróság jogutódlásról hoz egy végzést mondjuk január 01-én - az ellen senki nem fellebbez - a bíróság megállapítja, hogy a végzés február 26.-án jogerős ebben az esetben a jogutód mikortól felelős bármiért is a jogvitában?

A végzés dátumától napjától? ( január 01. )
A végzés jogerősítésének napján már igen? (02.26.)
Vagy csak a végzés jogerősítését követő nap kezdetétől?
( 02.27. )

Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.22. 11:48

Se.

Vadsuhanc # 2018.01.22. 11:51

Se?

nonolet # 2018.01.22. 11:54

Vadsuhanc

Jogutód?!
Akkor visszamenőleg felelős (lett) mindenért...

Hisz a korábbi jogok utódja lett 1:1-ben.

Vadsuhanc # 2018.01.22. 12:16

Köszönöm nonolet!

És a másik oldalnak . ahol nincs változás - mikor áll fent kötelezettsége a jogutód felé? ( melyik a kezdő nap? )

A végzés dátumától napjától? ( január 01. )
A végzés jogerősítésének napján már igen? (02.26.)
Vagy csak a végzés jogerősítését követő nap kezdetétől?
( 02.27. )

Köszönöm.

PraetorLXXVI # 2018.01.22. 14:52

Kedves Okos Jogértők! Segítséget kérek szépen:

A felek adományozási szerződést kötöttek, tárgyának részletezését az 1. melléklet tartalmazza (ti.: hogy mire fordíthatja a támogatott a pénzadományt). Kérdésem: ha a támogatott végül olcsóbban szerezheti be azokat az eszközöket, amikre a pénzt kapta, akkor a fennmaradó összeget elköltheti-e pl. képzésre (ami a céltól eltér)? Kell-e ehhez szerződést módosítani, vagy elég egy egyoldalú nyilatkozat az adományozó részéről, hogy ehhez hozzájárul.(NAV szempontjából is?) Köszi szépen a választ!

nonolet # 2018.01.22. 15:28

Vadsuhanc

"És a másik oldalnak . ahol nincs változás - mikor áll fent kötelezettsége a jogutód felé? ( melyik a kezdő nap? )"

Logikusan...

Neki mindegy ki áll vele szemben.
Az ő kötelezettségei nem változnak a jogutódlás miatt.

Számára csak a "tárgyaló fél" neve lett más a jogutódlás miatt.

Avagy
a jogutódlás semmi máson nem módosít
csak az egyik fél tényleges személyén.

mirazs # 2018.01.23. 11:00

Kedves Vadsuhanc!

Köszi a gyors választ.

Az ügyben/ügyintézéshez van meghatalmazásunk, de az utasításban kikötik, hogy ezen ügy intézéséhez nem használható meghatalmazás, tehát korlátozza, hogy más személy útján járjon el az ember.
Ez így nem ellentétes a törvényben foglaltakkal (Ptk.)?

Köszi, üdv.
mirazs

nonolet # 2018.01.23. 11:40

Mitől lenne az?!!!

A meghatalmazás NEM ÁLTALÁNOS, nem terjed ki mindenre.
Kész, ennyi.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.23. 12:29

Ha elárulnád, konkrétan milyen ügyről, milyen nyilatkozatról van szó, talán még jutnánk is valamire.

Vadsuhanc # 2018.01.23. 12:33

KBS:-) Ez üzleti titok:-)

PraetorLXXVI # 2018.01.23. 14:58

Az enyém is üzleti titok...?

mirazs # 2018.01.23. 15:52

Kedves nonolet, kedves Kovács Béla Sándor!

Köszi a választ, kérdést!
Röviden és konkrétabban:
Szeretnék éves parkolóbérletet kiváltani, albérletesként szükséges vagy 20 különböző igazolás, tulajdoni lap, albérletszerződés, lemondónyilatkozat tulajdonostól stb. ehhez, ami mind rendben is van. A parkoló szolgáltató cég egy elnök-vezérigazgatói utasításba foglalta az eljárás menetét, amiben kikötötte, hogy ha nem tulajdonos részére történik a bérletigénylés, a tulajdonosnak akkor is személyesen jelen kell lennie (minden szükséges igazolás benyújtása mellett) az igénylésnél. Meghatalmazott útján eljárni nem lehet.

Namármost nekem minden szükséges iratom, igazolásom megvan az ügyintézéshez, jogosult vagyok a parkolóbérlet kiváltására, de nem tudom elintézni a tulajdonos meghatalmazottjával, akinek írásos meghatalmazása van ennek a konkrét ügynek az elintézésére.
A tulajdonosom életvitelszerűen külföldön él és évente 1x van Mo-on, de lehetne akár tartósan ápolt vagy mozgásában korlátozott vagy bármi. Lényeg, hogy nem tud személyesen jelen lenni.

A Ptk.-ból azt olvastam ki a képviselet általános szabályai alatt, hogy más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni ami alapulhat pl. meghatalmazáson.
Szó szerint:
"6:11. § [Képviselet]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.
(2) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat."

Ezt felülírhatja egy szolgáltató cég e-v utasítása?

Köszi a válaszokat!
Üdv.
mirazs

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.23. 18:35

Na, álljon meg a menet! Ha saját magadnak, a saját érdekedbe jársz el, akkor mihez is kell meghatalmazás?

isti81 # 2018.01.23. 18:39

Sziasztok!
Valaki tudna segiteni abban h mire lehet szamitani?
A vad:
Nagyobb ertekre uzletszeruen elkovetett sikkasztas,ertek 1.200.000 ft
Buntetlen eloelet,egyuttmukodo magatartas
Felfuggesztettel meguszhato v mire lehet szamitani?
Koszonettel

mirazs # 2018.01.24. 14:02

Mert nem vagyok lakástulajdonos, csak bérlő.

A lent említett e-v utasításban kikötötték, hogy "Amennyiben az igénylő nem az ingatlan tulajdonosa, köteles a lakás használati jogosultságának igazolása mellett a lakás tulajdonosával együtt igényelni a bérletet, azaz az igénylő és a tulajdonos együttesen köteles az igényléskor az ügyfélszolgálati irodában megjelenni."

Kovács_Béla_Sándor # 2018.01.24. 14:09

Mit mond a helyi rendelet?

Noja07 # 2018.01.24. 18:34

Kedves Fórumozók!

Nemrég 300 km távolra költöztem az állandó lakóhelyemtől, egy ismerősömhöz, aki egy bérelt lakásban lakik. Az új munkahelyemen nyújtanának mobilitási célú lakhatási támogatást, de nem tudom, hogy pontosan mi kell hozzá. A bérleti szerződést az ismerősöm kötötte, egyelőre önállóan bérli a lakást. Egy bérlőtársi megállapodás elég, amit a bérbeadó és a bérlő is egyaránt aláír?

A bérleti szerződésben a havi bérleti díj 65 ezer forintnak van megállapítva. Ha bérlőtársak leszünk, egyetemleges lesz a kötelezettségünk, illetve együttesen gyakorolhatjuk jogainkat... Ez nem jelenti azt, hogy feltétlen egyenlő arányban kell fizetni a bérleti díjat (tehát 32500)? Azért foglalkoztat ez a kérdés, mert mi van akkor, ha a munkáltatóm mondjuk 40 ezer Ft támogatást nyújt a részemre? Lehetséges ez?

A havi bizonylatok, átvételi elismervények kiállítása a bérleti díjról hogyan működik bérlőtársak esetén?

Előre is köszönöm a segítséget!

ObudaFan # 2018.01.25. 13:25

„Ez nem jelenti azt, hogy feltétlen egyenlő arányban kell fizetni a bérleti díjat”

Nem.

BigGabika # 2018.01.25. 16:43

Tisztelettel kérdezném, a régi Ptk. szerint létezett-e házasságon belül, 15 év után a vagyon közössé válása.
Tényszerűen:
Ismerősöm 1985-ben kötött házasságot. Felesége tulajdonában volt egy félkész ház, az építkezést ismerősöm finanszírozásával fejezték be.
Ismerősöm 2017-ben meghalt, gyerekeivel közölték, apjuktól nem örökölnek semmit!