Családjog


Immaculata # 2015.06.25. 11:55

Kevés tisztább gondolkodó van nálam, a lelkemmel pedig semmi baj.
Furcsállom, hogy olyan vet rám keresztet, aki képes 2011-es jogi fórum hozzászólásokat keresgélni, csakhogy a hozzászóló fejére olvasson.

lemon # 2016.06.16. 09:16

Kedves Fórumozok!

Szülői felügyeleti jog rendezése iránt per van folyamatban, Anyuka felügyelt kapcsolattartás formájában tartja a kapcsolatot a gyerekkel páros hét két óra családsegítőnél, mivel ő maga mondta, hogy nem marad el vele a gyerek. Szeptemberben lesz várhatóan az utolsó tárgyalás. Anyuka kitalálta, hogy már nem akar a családsegítő szolgálathoz járni kapcsolattartásra. Azonban milyen meglapozott indokot tud előadni, hogy a bíróság ideiglenes intézkedés keretében a felügyelt kapcsolattartást módosítsa? A felügyelt kapcsolattartás időtartamát a bíró bővítené, annak akadályát nem látja, de hogy a kapcsolattartás módját módosítsa arra a bíró nem látott semmi indokot. A tárgyaláson ezt mondta Anyának. Mi a jó, ha inkább a felügyelt kapcsolattartás időtartam bővítését kéri Anya, vagy milyen indokkal tudná elérni, hogy a gyerek 2 hetente nála legyen. Várom segítő válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.06.16. 13:34

A segített (és nem felügyelt) kapcsolattartás csak átmeneti lehet.

ObudaFan # 2016.06.16. 15:49

Csak az az indoka a nap kapcsolattartas e módjának, hogy a gyerekkel nincsenek osszeszokva, vagy van más is?

Hekus # 2016.06.16. 17:51

Olyan esetben ha gyermek felügyeleti jogról bírósági döntés született, de a gyermek nem szívesen megy el láthatásra, hosszabb időre meg szinte félve megy. Lehet ilyenkor lépni valamit?
Hány éves kortól döntheti el a kisgyermek hogy elmegy? (Amikor már nem tudja rendőrségi fenyegetéssel elvinni a szülő)
Köszönöm!

ObudaFan # 2016.06.17. 04:45

14-16 éves korig egészen biztosan lehet bírságra számítani, de elvileg 18 éves korig van kapcsolattartás.
Azt kellene megnézni, hogy mi az oka a félelmének.

mart007 # 2016.06.17. 06:53

Üdv! Egy gyermekkel kapcsolatos per során (felügyeleti jog) mi a jobb megoldás? A másik fél célja egyértelműen a lejáratás, amihez még van egy kamu email levelezés is, kamu mert nem az enyém, az én nevemmel készítette ő. Hagyjam, hogy lejárasson? Olyan dolgokkal, hogy agresszív vagyok, meg drogoztam, meg stb. Amiből egyik sem igaz, de hogyan bizonyítsam? Mi a jobb megoldás, hagyjam, hagy mondjon bármit én meg próbáljam bizonyítani, hogy nem igaz, vagy mondjak róla olyan dolgokat énis, még van amire bizonyíték is lenne, de én nem akarok ilyen dolgokat felhasználni. Mennyire valószínű az, hogy bemondásra ilyen dolgokat elhisznek? Be tudom valahogy bizonyítani azt, hogy pl az az email hamis, talán az elegendő lenne arra, hogy látszódjon, hogy nem szavahihető? Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy megvédjem magam a tárgyaláson ezek ellen, én nem szeretném támadni semmi értelme. Tanácsot szeretnék, hogy bizonyítsam, hogy nincsenek káros szenvedélyeim, mi lehet a hihető pl, hogy nem iszok (egyébként tényleg nem). A munkahelyemen is van rendszeresen szonda, kérjek onnan valamit? Kérem, hogy adjanak valami ötletet, mert bár lehet, hogy a bíró nem hiszi el, de nem akarom azt sem, hogy kialakuljon benne egy rossz kép rólam, ami nem valós.

Hekus # 2016.06.17. 10:06

Azért nem szeret elmenni, mert a szülő élettársa sokszor kiabál vele, ezért mindig nagyon stresszes ha megy. Ha pl ezt elmondaná a gyámhatóságon a gyermek, ezt számításba vennék? 7 éves.

ObudaFan # 2016.06.17. 16:04

Hekus

Persze, számításba kell venni mindent, de nem mindegy, hogy milyen sulyu ez a magatartas.

ObudaFan # 2016.06.17. 16:07

mart007

Ha egyáltalán van jelentosege a perben, akkor informatikus szakértő vélhetően tus nyilatkozni arról, hogy valosak-e az e-mailek. Ha meg a szakértő sem tudja, és más úton sem igazolható, hogy valosak, akkor vita esetén nem fogja a birosag valósnak elfogadni.

lemon # 2016.09.14. 09:51

Kedves Fórumozók!

Barátnőmék házassági bontópert indítottak, ideiglenesen a bíró az anyánál helyezte el a két gyereket, közben a gyámhivatal védelembe vette őket. Azonban az Anya és az Apa a bontóper során egyezséget kötne. Ha közös szülői felügyeleti jogot akarnak, akkor szükségszerű a kapcsolattartásban megállapodni? Ha igen, miként? Most a családsegítőnél történik, de a szülők megegyeztek, hogy bármikor láthatja a különélő szülő a gyereket szóban.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.14. 12:54

A szülői felügyelet közös gyakorlása esetén nem kell a kapcsolattartásban megegyezni. (De ha volt valós indok az ideiglenes intézkedésre és a védelembe vételre, akkor a közös szülői felügyelet nem túl jó ötlet.)

szlati # 2017.01.24. 17:27

Tisztelt fórumozók!
Hat éve elválltunk a gyerekek az anyánál vannak elhelyezve, fizetem a gyerektartást az akkor megállapítottat. Most kint dolgozom Németországban és a volt feleségem tartásdíj emelési kérelmet adott be a bíróságra az eddiginek a három szorosát kéri 100 ezer Ft-ot havonta. Azzal indokolja hogy kint dolgozok és lakom, ezért sokkal jobban keresek.
Kérdésem az volna, jogos-e a követelése és ha igen külföldön hogy tudja ezt érvényesíteni?

lajcsó # 2017.01.24. 18:04

Hogy jogos-e a követelése azt vita esetén a bíróság dönti el.
A bíróság nyilván figyelembe veszi mindkét szülő jövedelmét. De ugyanúgy figyelembe veszi a gyermek szükségleteit is.
Lehet önként is teljesíteni, akkor nincs szükség a végrehajtásra (letiltásra).

szlati # 2017.01.24. 18:38

Külföldi munkavállaláskor a bíróság hogyan tudja érvényesíteni a gyerektartást?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.24. 18:47

Ha azt akarod kérdezni, akkor külföldön is végrehajtják a magyar bíróság ítéletét.

Csill1970 # 2017.01.24. 21:28

Kérdésem: Közös tulajdont szeretnénk megszüntetni amin még jelzálog hitel van három évig úgy, hogy a fele ingatlanról az egyik fél lemond a gyerekek javára, úgy, hogy gyerektartás fizetési kötelezettsége ezzel megszűnik. A másik fél továbbra is fizeti a hitelt. Szóban már megtörtént a megállapodás. Milyen szerződéssel lehet ezt hitelesíteni? Köszönöm válaszát.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.25. 06:22

A legjobb egy bírósági végzés lenne. De az ügyvéd által ellenjegyzett megállapodás is megteszi. Alighanem kell a jelzálogjogosult hozzájárulása is.

Voyniki # 2017.01.26. 09:31

Csill. Laikusként kérdem: jó ötlet, hogy a gyerekek bekerüljenek a hitelszerződésbe? Nem tudom hány évesek, és h a hiteled hány évre van, de meglőheted őket évekre ezáltal.

Voyniki # 2017.01.26. 09:37

Kovács úr! Látta már a másik topicban a történetem, szóval ha a vagyonmegosztási per után külföldre megyek később, a kinti fizumon is behajthatja a bank, az árverezés után fennmaradó összeget?
Illetve ha felperes kártérítési perben nyerne, akkor a kár összege is tiltható külföldi tartozkodással külföldi kereseten?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.26. 11:43

jó ötlet, hogy a gyerekek bekerüljenek a hitelszerződésbe?
Nem kerülnek be.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.01.26. 11:47

Ha az a kérdés, akkor az uniós tagállamok közvetlenül végrehajtják egymás bíróságainak az ítéleteit. A nem uniós államok jó részében is el lehet érni a végrehajtást, bár macerásabb.

school # 2017.02.06. 10:12

Tisztelt Fórumozók !
Adott egy 3 gyermekes család, mely jogosult a 10+10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére (mindkét szülő jogosult). A támogatás igénybevétele előtt, a feleség válókeresetet ad be, a férj nem akar válni, a bíróság „többnyire az anyának adja a szülői felügyeletet”, válás után a CSOK igénylése a szülői felügyelet igazolásához kötődik. A feleség követeli a meglévő házastársi közös vagyon felét, de a közös vagyon nem része a válópernek - költségmegtakarítás okán -, a szülői felügyelet viszont igen.
A feleség a válás után igénybe akarja venni a támogatást, de ezt titkolja, a férj viszont akaratán és hibáján kívül elesik tőle. A feleség nem szándékozik kártalanítani a férjet közös megegyezés alapján.
A kérdés nagyjából az lenne, hogy mit tud tenni a férj, hogy ne érje vagyoni veszteség ahhoz a helyzethez képest, ha a család együtt venné igénybe a támogatást? Milyen jogszabály vagy megoldás védi ki a „méltánytalan vagyoni hátrány” okozását a feleség részéről?

Rexor # 2017.02.06. 10:40

"A feleség a válás után igénybe akarja venni a támogatást, de ezt titkolja,": ezt hívják költségvetési csalásnak...

"A feleség nem szándékozik kártalanítani a férjet közös megegyezés alapján.": nem is kell neki, hiszen nem a Ti pénzetekeről van szó

Röviden: örülj neki, hogy még a CSOK folyósítása előtt történt ez, mert visszafizetni a támogatást sokkal többe került volna.

school # 2017.02.06. 10:50

"A feleség a válás után igénybe akarja venni a támogatást, de ezt titkolja,": ezt hívják költségvetési csalásnak...

"A feleség nem szándékozik kártalanítani a férjet közös megegyezés alapján.": nem is kell neki, hiszen nem a Ti pénzetekeről van szó

Röviden: örülj neki, hogy még a CSOK folyósítása előtt történt ez, mert visszafizetni a támogatást sokkal többe került volna.....Miért került volna sokkal többe?

Elméleti kérdésről van szó.
Ezek azért elég ellenmondásos válaszok.

"nem is kell neki, hiszen nem a Ti pénzetekeről van szó"...Tehát akkor nem keletkezik vagyoni hátrány, ha akaratán és önhibáján kivül esik el a valaki a támogatástól?