fönix
2007.10.14. 14:36
Hová lesz az ártatlanság vélelme, ha gyorshajtásért a tulajdonost ill. üzembentartót fogják büntetni.
Ártatlanság vélelme
- 1
- 2
C a s a b l a n c a
#
2007.10.26. 07:50
Kedves Főnix!
Szerintem:
Az ártatlanság vélelme az igazságszolgáltatás során, büntető eljárásban ismert fogalom.
A gyorshajtás csak szabálysértés...
balek_a_legnagyobb
#
2007.10.26. 08:49
a masik, hogy minek inditod ujra a topicot?
balageboy
#
2007.10.26. 16:03
Na most egy az egyben ugyanennyi erővel akár válaszolhattál volna normálisan is, minthogy a cseszegetési lehetőséget keresed valakiben, ne haragudj, de én ezt nemtom felfogni.
Na amúgy nem vagyok jogász, de sztem szabsértési eljárásban is ugyanúgy kellene hogy éljen az ártatlanság vélelme, vagyis elvben él is ha jól tudom, az egy más kérdés, hogy a gyakorlatban nem igazán működik.
Balázs
dr Zákányi Csaba
#
2007.10.26. 17:00
Azon túl, hogy talán nem az oly sokszor hangoztatott ártatlanság vélelme játszik itt, talán tényleg többet érdemelne ez a kérdés tőlünk. Ha jól tudom bármiféle szabálysértési eljárás, vagy bűntetőeljárás terheltje csak természetes személy lehet. Szintén ha jól tudom gépjármű üzembentartója meg lehet jogi személy is. Azonkívül a terheltnek valamiféle elövetési magatartást kell megvalósítania (gondatlanság v. szándékosság), ami egy jogi személy esetében vicces. Ehhez hasonlókat mondott az alkotmányjogász tegnap a rádióban, és persze képtelenségnek tartotta az egészet. Aztán meghallgattuk Kondorossy államtitkárt is , aki - kisebb vehemenciával ugyan, de legalább olyan értelmesen - elmagyarázta, hogy az objektiv felelősség efféle kiterjesztett értelmezésével semmiféle alkotmányos gond nem lesz. Hivatkozott több európai országra, ahol már így van. Nos, szerintem megér a dolog egy kis elmélkedést.
(Remélem nem írtam túl sok jogi hülyeséget!)
balageboy
#
2007.11.02. 08:32
Hát tudja fene ... én kitartok amellett, hogy egy normális országban az ártatlanság vélelmének tartalmaznia kell azt minden esetben, hogy arra a bizonyos meghatározott körre ne lehessen kényszeríteni a terhelő vallomás tételét. Oké, ez most "csak" egy szabálysértés, de hova jutunk, ha majd egy anyának is kötelező lesz mondjuk a saját fiára terhelő vallomást tenni? Tudom, ezt most kisarkítottam, de alapvetően szabsértési eljárásban is érvényesülnie kellene ennek az elvnek, bármilyen súlyú ügyről is legyen szó. Azaz lehet velem nem egyetérteni és szidni, de én nagyon nem támogatom ezt a fantasztikus újítást, és nem azért mert támogatom a "bűnözőket, szabsértőket", hanem pusztán elvből.
balázs
dr Zákányi Csaba
#
2007.11.02. 16:16
Nem pont úgy van, hogy kötelező lesz az anyának a gyermekére terhelő vallomást tenni, hanem úgy, hogy a gyermeke, mint feltételezett elkövető helyett neki kell bűnhődnie, ha nem vall rá. Tehát "csak" megzsarolják, erőszakkal nem kényszerítik. Ez tényleg nem tűnik normális jogállami megoldásnak.
A közlekedésben, mint veszélyes üzemben jelenleg is érvényesül az objektiv felelősség elve. Azt szeretném tudni, mik ennek a határai, és hogy érvényesül.
Pl. Ha az autótolvaj karambolozik az autómmal annak fékhibája miatt és megnyomorodik, csak járadékot fizetek neki egész életében, vagy be is börtönöznek?
herceg
#
2007.11.04. 10:58
Az ártatlanság vélelme egy büntetőeljárási fogalom, a Be. egyik alapelve, így értelemszerűen szabálysértési eljárásban nem áll meg, hiszen annak eljárási szabályait másik törvény szabályozza azzal, hogy egyes rendelkezéseiben visszutal a Be-re. Na de nem az alapelvek tekintetében!
Az objektív felelősségről szólva, szerintem nem idegen ez a polgári jogtól sem, ha figyelembe vesszük a Ptk-ban szabályzott különös felelősségi alakzatokat. Itt gondolok arra, hogy az épületre kifüggesztett dolog által annak leesése miatt keletkezett kárért annak kell felelnie, akinek érdekében azt kihelyezték, habár ő feltehetően nem tehet arról, hogy a kifüggesztés nem volt megfelelő. Persze ő is megtérítési igénnyel élhet azzal szemben, akinek ez felróható.
Továbbá a házból kidobott dolog által okozott kár esetén is a tulajdonos felel, ha nem tudja kimenteni magát, de itt is megtérítési igénye lehet a károkozóval szemben. Persze ez csak körvonala a Ptk-ban megfogalmazott rendelkezéseknek, akit érdekel nézzen utánna:)
Szerintem mindkettő esetben (szabálysértési-polgári jogi felelősség) a vagyonával felel az objektív felelősség elve alapján az érintett, habár előbbi esetben a szabálysértési bírság meg nem fizetése esetén elzárásra való átváltoztatásnak is helye van.
balageboy
#
2007.11.05. 07:31
Hops, hát én ezt nem uis tudtam, hogy szabsértési eljárásban nem működik az ártatlanság vélelme. Akkor aki ért hozzá, elárulja nekem, pontosan mi szabályozza ezt az egész témakört ami alapján jelenleg még lehetőség van szabsértés esetén ilyet visszaírni a rendőrségnek, h nem akarom megnevezni ki vezette az autómat mert közeli hozzátartozóm ?? köszi
balázs
Jaffar
#
2007.11.05. 17:24
Tisztelt Fórumozók!
Jogi segítségre lenne szükségem, de az ügyem sajnos nem olyan egyszerű, hogy azt a BTK-ból vagy a PTK-ból egyértelműen kiolvashassam.
A problémám kicsit összetett:
Kereskedelemmel foglalkozom egy pár éve mint egyéni vállalkozó. Kialakult partnerkörrel, kölcsönös bizalmi helyzetben ténykedtünk egészen a múlt hónapig.
Az üzletfeleimmel harmónikus kapcsolatunk volt, fizetési és teljesítési haladékot adtunk egymásnak és ez az a tényező ami miatt bajba kerültem.
Volt egy megrendelésem amit előre utalással kifizette a partnercég.
Mielőtt ezt továbbutaltam volna a fővállalkozómnak, hogy teljesíthessem a megrendelést, a pénzt levette róla a közös számlánk egyik tulajdonosa. (Privát bankszámlám van aminek hárman vagyunk tulajdonosai. Ezt a számlámat használtam minden ügyvitelemhez és nem feltételeztem, hogy ez sül ki belőle. )
Egy múltbeli tartozásom miatt kivette ezt az összeget tartozásom egy részének kiegyenlítésére, pedig szóban megegyeztünk, hogy azt részletekben rendezhetem.
Azzal indokolta, hogy szüksége volt a pénzre és nem tud várni, de a fennmaradó tartozásra részletfizetést fenntartja. A tartozásomról papír van és a követelése jogos volt, de a cselekedete cseppet sem humánus, hiszen nem ebben egyeztünk meg.
Jelenleg nem tudok pénzhez jutni, nem tudom az üzletet teljesíteni, de a vevőm követeli a megrendelt termékeket. A pénzét most nem tudom számára visszafizetni.
Fenyegető telefonokat kapok tőle és tartok tőle, hogy feljelent csalás miatt.
A tanácsokat előre is köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.05. 17:35
Meglehet, nem csalásként fogják értékelni a hatóságok, hanem sikkasztásként. De, gondolom, ez kevéssé vigasztal.
Eső után köpönyeg, de nincs könyvelőd? Nem mondta, hogy az egyéni vállalkozás számára külön számlát kell nyitni?
Jaffar
#
2007.11.05. 17:40
Sajnos ezt nem tudtam, a könyvelőm nem mondta, de ez nem segít rajtam. A bankszámla hiánya nem mulasztás amit pénzbírsággal mérnek?
Jaffar
#
2007.11.05. 18:58
317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
Én nem rendelkeztem sajátomként a rámbízott értékkel, mitöbb nem is tulajdonítottam el. Hogy lehet ez sikkasztás a részemről?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.05. 19:19
Dehogynem. A saját magánbankszámládra utaltattál olyan összegeket, amelyek téged magánszemélyként nem illettek meg.
Jaffar
#
2007.11.05. 19:30
Ez eddig rendben is van, de nekem egyéni vállalkozásom van és nem cégem.
ObudaFan
#
2007.11.05. 19:34
Na, ezért kellene ismerni azt a bankszámlaszerződést, és mondjuk annak az okát is, hogy miért is kellett közös bankszámla, és hogy legalább kettőtök között volt-e olyan megállapodás, ami rendezte, hogy hogyan is osztjátok fel egymás között a számlára érkező pénzt.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.05. 19:35
Az egyéni vállalkozó ugyan teljes vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene - legalább az ügyvitel, számvitel szintjén - elkülönítenie a személyes vagyonát a vállalkozói vagyonától.
Jaffar
#
2007.11.05. 19:58
Egy régi üzlet miatt lett nyitva a bankszámla amiben egyenlően hozzáférhettünk a tartalmához. Nem volt rendszerezve és tőke nélkül volt nyitva. Nem használhattam volna a vállalkozásomba ezt a számlát? Emiatt követtem el sikkasztást vagy csalást?
ObudaFan
#
2007.11.05. 20:03
Ha ez sehogy nem volt rendezve, akkor ezzel legalábbis fennáll a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja. Sikkasztás akkor valósulhatott meg, ha a kifizetett alőleg nem (csak) munkadíjat, hanem anyagköltséget (is) tartalmazott.
Jaffar
#
2007.11.05. 20:04
A sikkasztást és a csalást szándékosan lehet csak elkövetni, gondatlanságból és hanyagságból úgy értelmezem, hogy nem. Ebben a dologban mi lehett szándékos? Én nem hagytam jóvá azt, hogy leemelje a volt üzlettársam ezt a pénzt, de joga volt hozzá, de nem hinném, hogy ez hűtlenkezelés lenne.
Jaffar
#
2007.11.05. 20:07
Kereskedek. Árut tartalmazott és nem előleg volt, hanem az összértéke.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.05. 20:10
Meg fogjuk látni. Végül is nem minket kell meggyőznöd, hanem a nyomozót, ügyészt, bírót.
Jaffar
#
2007.11.05. 20:18
Én nem akarok meggyőzni senkit, csupán tisztán akarok látni. Egyetértek abban, hogy külön kellet volna vezetnem a számlát. Elmulasztottam, ezellen nem tudok már mit tenni. Azzal viszont nem, hogy miért lenne ez sikkasztás? Az egy szándékos bűncselekmény és a mulasztásomat nem lehet ennek betudni. Megegyeztem a hitelezőmmel amit nem tartott be a szavát. Igaz, jogosan tette ezt, de ezért engem elmarasztalnak?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.11.05. 20:23
Hogy a magatartásod szándékos - legalábbis eshetőleges szándékkal tanúsítottad -, az nemigen lehet vitás. Ami kérdésessé tehető, az az, hogy az üzleti partnerektől átvett összegek "rádbízottnak" minősülnek-e.
Hogy jót is mondjak: a csalás, amivel egyelőre gyanúsítanak, a sikkasztásnál is gyengébb lábakon áll. A marasztaláshoz azt kellene bizonyítaniuk, hogy eleven nem volt szándékodban szállítani az árut.
Jaffar
#
2007.11.05. 20:27
Ennyi elég, hogy nyugodtabban aludjak, aztán majd meglátjuk mit hoz a holnap. Nem volt ilyen szándékom és így bizonyítani sem tudják. Megkönnyebbültem! Köszönöm!
- 1
- 2
