1. " A gyanúsított és az ügyvédje mindenből kérhet ingyen, a tanú a saját vallomásáról kérhet oldalanként száz forintos illetékbélyeggel, a sértett pedig minden olyan nyomozati cselekményről készült jkv-ből kérhet, amely cselekményeknél jelen lehetett /pl. szembesítésen jelen volt, vagy felismerésre bemutatáson, helyszínelésen, akkor ezekről kérhet, illetve a saját vallomásáról/, neki is oldalanként száz ft. Ezenkívül a megszüntető határozatból kap a sértett és a gyanúsított is ingyen. A sima tanú csak a saját vallomásából kaphat pénzért.
Ez igaz ?
Ha igen : egy ismerősöm mesélte, hogy régebben egy családjában volt egy ügy és a Sértett is kapott sok nyomozati anyagból másolatot. Ezek szerint jogtalAnul adhatták-e ki neki és előfordulhat-e, hogy ez gyakran megtörténik ? Gyanusított kérheti-e, hogy erre fokozottan ügyeljenek a hatóságok és csak a sértettet megillető papírokat adják ki ?
2. A gyanusított kérheti-e, hogy a személyes azonosító adatait ( lakcím, édesanya neve, szül. adatok) bizalmasan kezeljék a sértett(ek) előtt (iratism. után, vádiratban, bíróságon...stb.) ? (A tanúk tudom, hogy nyilván nem tudhatják meg és feltételezem, hogy más gyanusított(ak) sem.) Névvel + útlevél/szem.ig.számmal önmagában is lehet egy állampolgárt azonosítani, nem ? Tiltja ezt valami, kérhet ilyet a gyanusított ?
3. Az iratismertetés után a gyanusítottnak milyen hatókörön belül van joga véleményezni az iratokat, bizonyítékokat ? (Pl. : téves egy begyűjtött adat - kérheti-e hogy vizsgálják meg újból, adott időpontban máshol tartózkodott, erre vannak tanúi - kérheti-e, hogy hívják be ezeket a tanúkat ...stb. )
Szóval általánosságban mennyire szólhat bele a nyomozati folyamatba ilyenkor a gyanusított, milyen jogai vannak ?
Ezeket az észervételeket ott, a helyszínen pár óra alatt kelelne megtenni, vagy otthon átgondolhatja-e, kap -e erre néhány napot ?
csak mert ezt találtam a fórumon :
"De be kell menni a hatósághoz, mert az iratismertetésre általában a nyomozó hatóság hivatalos helyiségében kerül sor. Egészen pontosan: „az erre kijelölt helyiségben“.
Már csak azért is meg kell jelenni, mert erről jkv.-et vesznek fel, melyben több dolgot is rögzíteni kell, többek között a gyanúsított észrevételeit, indítványait.
Valóban lehet ezek alapján további nyomozásnak helye, de a tapasztalat azt mutatja, hogy innen már megy az ügyirat az ügyészhez, és legfeljebb ő küldi vissza, ha helyt ad azoknak."
Tehát értem én , hogy van ehhez joga, időt kéne neki hagyni, de ezek szerint nem szoktak erre elég teret biztosítani, ott helyben kéne panasszal élni ??? Ez nem várhatják el egy gyanusítottól
szerintem..
4. Szabályos -e már iratismertetés előtt , gyanusítottat kihallgatáson rabosítani ?
5. Az ügyési vádirat után is -ha jól tudom , lehet véleeményt nyilvánítani a bizonyítékok ellen. Ez jellegében, hatókörében...stb. mennyibem különbözik az iratismertetés utáni véleményezéstől ???