Létezik-e kábulathoz való jog?

Szerintem vannak olyan tények, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni ha ezekről beszélünk.
Ilyen például a dohányzás és az alkohol fogyasztás nemzetközi és társadalmi elfogadottsága, a kultúrához kapcsolódó viszonya, a dohány- és alkoholipar mögött húzódó gazdasági lobbi. Valójában a dohányzási- és alkoholproblémák azért ilyen kiterjedtek, mert társadalmi elfogadottságuk révén komoly, gazdaságilag erős ipar települt rájuk.

Amennyiben a drogok legalizálása bekövetkezik, akkor csak idő kérdése lenne, és megjelenik mögötte egy legális és erős lobbi. Nem belátható folyamatot indítanánk el, és hasonlóan az alkoholhoz, kialakulna a társadalmi elfogadottsága. Ez pedig a legveszélyesebb.

Egy piacot megszüntetni, felszámolni jóval nehezebb, mint egy még ki nem alakult, az illegalitásban ügyködő réteget féken tartani. Pedig belátható, hogy ez is nagyon nehéz.

Természetesen a társadalmi beágyazottség az egytelen lehetséges magyarázat, de ez akkor sem konzekvens.

Viszont azt a kinyilatkoztatásszerű kijelentésed azért megindokolhatnád, hogy miért is veszélyes, ha kialakul a könnyűdrogok legális piaca? Miért lenne veszélyes a társadalmi elfogadottsága?

Nyugodtan állíthatjuk, hogy az alkohol és a drogok helyetetsítő termékek, tehát összfogyasztásuk állandó. (céljuk a kábulat)

Vagy úgy is feltehetném a kérdést, miért veszélyesebb egy legális künnyűdrogpiac, mint a legális alkoholpiac, miközben a könnyűdrogok egyáltalán nem, vagy sokal kisebb mértékben okoznak függőséget mint az alkohol, és egészségkárosító hatásuk is általában kisebb.

És az utolsó monadtottal sem tudok egyetérteni, a szervezett bűnözést sokkal nehezebb féken tartani, mint szabályozni a legalási piacot.

Félreértés ne essék, nem támogatom a droglegalizálást, csak egyszerűen gyűlölöm azt a képmutató, populista politikai retorikát, amely a büntetőjog eszközével teljességgel szükségtelen, hatástalan intézkedésket hoz, hogy erőt demondtráljon, miközben a valóban fenyegető probléma okainak feltárására és ebből a valós, és hatásos megoldásokra semmiféle intézkedést nem tesz.

Azért veszélyesebb a drog, mert annak vannak szintjei. Ráadásul a gyakorlat az bizonyítja, hogy valaki elkezdi a legenyhébbel, akkor idő kérdése és erősebb tudatmódosító szerek után nyúl.

E folyamat kialakulásának valószínűsége több ezerszer nagyobb, mint annak hogy egy alkalmi alkoholfogyasztó alkoholistává váljon.

Továbbá azzal, hogy a könnyűdrogokat legalizálják, a szervezett bűnözés nemhogy visszaszorul, hanem új lehetőségek nyílnak meg előttük. A szervezett bűnözés igazából a nehézdrogok piacán a legkeményebb és a leginkább látens. Ezért ezeket a legnehezebb felderíteni. Nem is nagyon van rá példa. Azok a szervezetek, amelyek könnyűdrogokkal foglalkoztak a droglobbit legalitásban kezdik el erősíteni, és a nehézdrogokban utazó szervezeteknek meg új potenciális vevőket szállít a könnyűdrogpiac. Hiszen már drogfogyasztókat lehet a legjobban megfogni ezekkel a pszichotrop anyagokkal.

Lássuk be, hogy a nehézrogokra nem az fog ráállni, aki még életében nem szívott el egy spanglit, hanem az, akinek már kezd kevés lenni az enyhébb drog.
A legalizálás egyetlen pozitivuma az lenne, hogy a könnyűdrogfogyasztókat nem éri retorzió.
A kár amit ezzel okozunk, viszont sokkal nagyobb. Hiszen a drogfogyasztás társadalmi elitélése csökkenni fog, és emiatt sokkal többen próbálják ki - akiket a tiltott mivolta visszatartott - , így sokkal többen fognak belekerülni abba a folyamatba, ami idő kérdése és halált okoz.

Másrészről a jelenlegi legális tudatmódosító anyagok szerepe bőven elegendő arra, hogy a társadalomban szükségszerűen megjelnő devianciának pótcselekvést adjon a kezébe.

Továbbá a bor mértékkel történő fogyasztása szakemberek szerint is egészséges, és az ember életét meghosszabbítja. Ellenben ez nem mondható el a marihuánáról, amelynek a hatóanyaga (THC) az emlékezőképességet drasztikusan csökkenti. Ráadásul egy egyszeri drogfogyasztás akár hónapok után is kimutatható a szervezetből.

Abban egyetértek, hogy az alkohol és a drogok lényegében helyettesítő termékek.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a könnyűdrogpiac legalizálása nem önmagában veszélyes, hanem az hogy a hozzá kapcsolódó keménydrogpiac konzekvens erősödését fogja jelenteni. Ezzel a nehézsúlyú alvilág erősödése okvetlenül együttjár, amely területen a rendőrség pont a leggyengébb, és a legkevesebb eszközzel rendelkezik ezek felderítéséhez.

Abban is egyetértek, hogy ez egy fenyegető probléma, és hogy ezt a büntetőjog önmagában nem tudja megoldani, de szerintem annak szabályozása is szükséges. Az is biztos, hogy a társadalomra veszélyessége nagy, és hogy nem igazán van rá megoldás. Viszont biztos, hogy a könnyűdrogok a nehézdrogok csírája, és épp ezért legalább a terjesztését, előállítását büntetőjogilag is tiltani kell. De ha ezt nem tesszük akkor olyanok leszünk, mint az az orvos, amelyik mindig csak a tünetek kezelésére írja fel a gyógyszert, de a betegség forrására soha.
Az alkalmi könnyűdrogfogyasztókat eddig is viszonylag enyhe retorzió érte, ha érte.
Az ellenérzéseidet és indokait megértem, de szerintem ennyi szükséges egy minimális visszatartó erő érdekében, hogy lehetőleg minnél kevesebben próbálják ki, vagy ha kipróbálják, akkor minnél kevesebben legyenek rendszeres fogyasztók.

A hozzászólásaimmal nem vitát szerettem volna nyitni, hanem csak megosztani a véleményem.
Maradok tisztelettel: gumipoke

Mi az, hogy a drognak vannak szintjei? Már megint beleesel abba a csapdába, hogy szerinted az egyik szerves vegyület lényegileg különbözik a másik szerves vegyülettől, azzaz mondjuk a marihuanatól vezet út a heroinhoz, az alkoholtól meg nem. Mindegyik tudatmódosító szer, és amennyire az egyiktől vezet út a keménydrogok felé, annyiar a másiktól is. Mindenesetre abszólút nem törvényszerű, és soha senkinek nem sikerült bizonyítani a"lecsúszáselméletet", legalábbis nem a fiziológiai addikció alapján. A lecsúszás pszihikai okokat feltételez, és így tökmindegy mivel kezd és folytatja.

Az alkohol annyival veszélyesebb, hogy már maga az alkohol is keménydrog, a mértéktelen fogyasztása igazoltan 10000-ket öl meg évente.

A szrevezett bűnözés megerősödéséről szóló elméleted is tetszetős, csak épp nincs rá bizonyíték, az ellenkezőre viszont van. Az illegális drogkereskedelem globalizálta a szervezett bűnözést, tette olyanná, amely ma már átfogja a politikát, a nemzetközi kereskedelmet, háborúkat vívnak miatta, stb. Továbbá ismerjük az alkoholtilamak idején megerősödp szervezett bűnözést is. Ami az alkohol társadalmi beágyazottsága miatt jóval gyorsabb és látványosabb is, de tökéletes bizonyíték.

A kinyilatkoztatásoktól nem lesz bizonyítottabb amit mondasz. Nem látható be, hogy az illegális könnyű tudatmódosító szerektől egyenesebb út vezetne a nehéz drogokhoz vagy az alkoholizmushoz, mint a legálisaktól. És az sem látható be, miért is volna veszélyesebb a nehézdrogfogyasztó, mint az alkoholista. Valójában az utóbbiak társadalmio összköltsége sokszorosan megahladja az előbbiekét, és ha feltételezzük, hogy helyetesítő termékekről van szó, akkor az összvolumen nem változna, de mivel a nehézdrogok továbbra is illegálisak lennének, ezért várhatóan nem tudnának annyira elterjedni.

Egyszerűen nem veszed figyelembe, hogy az emberek miért nyúlnak tudatmódosító szerek után, és miért van az, hogy egy kiseebségük mértéktelenül teszi ezt, önpusztító módon.

Nem nagyon szeretem, amikor az egyik viszgált "terméknél" a hatóanyag egy fiziológiai hatásával példálóznak a másik összkeverékénekáltalános fiziológiai hatásával szemben.

Tehát természetesen ismert a THC idegrendszerre gyakorolt hatása, ami koránysem "drasztikus". És ismert a bor bóditó hatóanyagának az alkoholoknak jelesül kiemelten a nagy mennyiségben benne lévő etil-alkoholnak az idegrendszer támasztósejtjeire gyakorolt romboló hatása, valamint amáj pusztítása. Bármiylen kis mennyiségben is viszik be. Ismert továbbá az italokban (sokkal kisebb mennyiségben) jelen lévő más alkoholok súlyos hatása is, pl. a látásra, stb. A hatás sokszor kumulatív, tehát a kis mennyiség sem igazán érv.

Összefoglalva, nem látok lényegi különbséget a könnyődrogok, és alkohol közöt, sem fiziológia, sem társadalmi hatásaiban, így nem érdemes ideológiákat gyártani arra, hogy miért legális az egyik, miért nem amásik, sőt az alkohol keméyn drogként is tud működni, és működik is, így a jelenlegi jogi szabályozás inkonzkevens, egyetlen érvvel támasztható csak alá, a társadalmi beágyazottsággal. És ez biza változhat.

Egyet kell értenem Big Cat véleményével, orvosként cáfolhatok majdnem mindent, amit GuMipOke írt.
Az etanol méreg, minden cseppje az. A szeszesitalokra ugyanez nem mondható el, hiszen azokban az etanol csak egy összetevő. Ezért valóban lehet egészséges pl. a bor mértékletes fogyasztása amennyiben a töbi összetevő pozitiv hatása übereli az etanol toxikus károkozását. A THC-ről úgy tudjuk, nem okoz maradandó rombolást, a fűben nem a hatóanyag egészségkárosító, hanem az a füst, amivel beszívjuk.
A társadalom jobban járna, ha alkohol helyett fűbe fojtaná a bánatát, mert abba nem nagyon szoktak belehalni.

Ha ennyire igazatok van, akkor mondjátok meg, hogy a holland példát miért nem követi egyik európai állam sem?

Hollandia azóta vonzza a drogosokat. Beszéltem egy ismerősömmel, aki volt komolyabb drogfogyasztó. Neki igen nehezen, de sikerült leszoknia. A társaság is fűvel kezdte (nem alkohollal), de a végén már 4-5 deci tömény főzet volt a napi adagja. Gondolom valami mákfőzet volt. A társaságból nem mindenki érte meg a 40 éves kort. A társaság korábban alakított egy együttest, amely eléggé befutott, és a narkósok favoritja lett. Épp Hollandiába mentek volna koncertet adni - a nagy álom államba - amikor szétesett a társaság. Részleteire már nem emléxem, de az biztos, hogy akkor döntötte el, hogy ha még egy kicsit tovább csinálja, akkor tuti bele fog halni, mint az a pár barátja. Végülis isteni csoda, de leszokott.

Nekem senki nem tudja bemagyarázni, hogy a heroin nem veszélyesebb, mint a fű. Másrészt azt hogy a keménydrogosok nem fűvel kezdték. Elég sok példát láttam viszonylag közelről, hogy ne lehessen nekem bemagyarázni, hogy a füvesek jelentős része keményebbel folytatja. Van még több közeli példám erre a folyamatra, de úgy érzem, hogy fölösleges leírnom. Elég volt nekem a barátaim/ismerőseim között látni a drogot (szintetikus/szerves,könnyű/kemény, szinte minden). Nem kívánom szabályozás szintjén engedélyezve is látni.

Speciel van egy barátom, aki a Sotén végzett + mentőzik, a drogfogyasztással kapcsolatban teljesen egyetért velem. Az alkoholról még nem beszéltünk.

dr Zákányi Csaba: Akkor miért jobb a füvezés, mint a dohányzás? Leszámítva a THC tartalmat, ami bizonyítottan butít. Ld: Atkinson féle pszichológia könyv.
Az utolsó mondatoddal abszolut nem értek egyet. Azért mert orvosilag különösebb veszélyt nem jelent a fű, attól még komoly következményei lehetnek. De a folyamatot már leírtam.
Nem kívánok személyeskedni, de azért annak örülök, hogy szélesebb látókörű, és felelőségteljesebb orvosok is vannak ebben az országban.

The big cat: Hozzászólásaidat olvasva semmi komolyabb racionalitását nem látom a könnyű drogok legalizálásának. Döntően a hozzászólásaimbam keresed a hibát, de az érveid nem meggyőzőek.

Egy rendszert kritizálni könnyű, de felelősen újat alkotni nehéz.

A legalizálással kapcsolatos állításaid igen gyenge lábakon állnak, és azok egyáltalán nem bizonyítottak. A "lecsúszáselméletet" nem kívántam bizonyítani, de én láttam rá elég példát. Csak az elején fogyaszt a drogfogyasztó fiziológiai addikcióval nem járó könnyű drogokat. A későbbiekben rááll a fiziológiai függőséget okozó szerekre, és megindul a lavina. (Amint mondtam, nem alkohollal kezdi. De ha láttál olyat, akkor szólj.) Meg nem is tudom, van-e biológiai függőséget nem okozó keménydrog.

Azt mondtad, hogy "nem támogatom a droglegalizálást". Ez alapján, és a többi topicba írt hozzászólásod alapján csak egy logikai sakkjátszmát vívsz úgy mindenkivel a fórumon. A küzdelmet élvezed, és ezért kezdesz ki sokéve gyakorló jogászokkal (nem magamról beszélek), több-kevesebb sikerrel. Ez nem elítélendő, ráadásul a férfiak szeretik a harcias nőket. :)

Az is biztos, hogy érveid nem alaptalanok, de a rendszert nem ingatja meg. Érveid gyengébbek az ellenérveknél. Ha nem így lenne, már a te elképzeléseidet tükröznék a jogszabályok. Jobbat még nem találtak ki. Hasonló képpen a bünetőjogi felfogások közül is maradt a 2 legfontosabb szerep (a büntetést leszámítva), a represszió és a prevenció. Tekintettel arra, hogy más irányzatok megbuktak (pl.:"threatment"-irányzat, "Low and order"-felfogás...stb.).

"Law and Order"... előbb elírtam.

Néhány szösszenet akkor:

1. Nem tudom ki akarja neked bemagyarázni, hogy a herion nem veszélyesebb, minta fű, azt hiszem senki. persze lehet úgy is vitatkozni, hogy azt állítjuk, hogy a másik állított valami bődületesen nagy marhaságot, aztán azt cáfoljuk.
2. Aztán azt se mondtam, hogy akeménydrogosok nem fűvel kezdték. lehet, hogy azzal kezdték, mintahogy az akut alkoholisták se mértéktelen vedeléssel kezdték.
3. A kinyiltakoztatásszerű, valamint "olyat láttam már" típusíú érveid, meg azt hiszem neked sem megelpően senkit sem győznek meg, aki meg már ellentéteset látott, illetev, aki szereti, ha valaki a vitábvan véleményét alá is támasztja, mindenki által elérhető és vitathatlan információkból kiindulva.
4. Ne is keresd a hozzászólásimban a könnyűdrogok racionalizálásábak alátámasztását mert nincsen benne. Így aztán nem csoda, hogy nem találod. Ami benne van, az az, hogy az alkohol 8és a nikotin) hasonlóan súlyosan addiktív szerek, súlyos, jól dokumentált vezsélyt jelentenek a társadalomra, miért tezs tehát különbséget a szabályzás ilyen és olyan tudatmódostíó szerek között?
5. Azok a megjegyzéseid amelyek arra utalnak, hogy egy meglévő rendszert (jelen esetben jogi száabályozást) csak azért mert megvan és kész van ne lehetne kritizálni, valamint, hogy a vitákat a tekintélyelv alapján kellene eldönteni, vagy egyáltalán vitatémához, csak megfelelő tekintéllyel lehetne hozzászólni, hát enyhénszólva is érdekesnek találom. Nem kell morcosnak lenni, ha az érvelésedet valaki megkérdőjelezi, hanem ki kell javítani az érvelést, vagy be kell ismerni, hogy nincs érved. Az ember értékrendje nem racionális, úgyhogy attól még hihetsz benne, csak épp olyan módon, hogy azt más is belássa nem tudod alátámasztani.
6. Tekintve, hogy a te állításaid nincsennek alátámasztva, illetve néhány tényszerűen hibás ( pl. a különböző szerek hatásáról, vagy arról, hogy az alkohol nem öl, vagy a szervezett bűnözés mechanizmusáról), nem értem mi az az ellenérv, aminél gyengébb amit én állítottam.
7. Persze felhozhatnál hatásosabb érvet is, pl. azt hogy azért kell tiltani a drogokat, hogy legalább azok ne legyenek problémák, ha már az alkoholt mély társadalmi beágyazottsága miatt nem lehet jelenleg keretek közés szorítani. A logikai mellett természetesen a realitás lehetőségei is szerepet játszanak a jogalkotásban, Idiotákra vallana olyan jogszabályokat alkotni, amiket nem lehet betartatni.

Igaz, ha elfogadjuk, hogy a drogok és az alkohol helyettesítő termékek, akkor ugye a problémás esetek száma nem nőne meg, és ahogyan csak az alkoholfogyasztók töredékéből lesz alkoholista, uyganúgy a füvezők töredéskéből lezs csak heroinista Mondjuk, ha nem így volna, akkor az egytelen ország, ahol ez többé kevésbé valóban mérhető (mivel legális a fű) Hollandia már herointúladagolásban pusztult volna ki, és láss csodát legalábbis nincsennek komolyabb problémáik a drogokkal mint azt nem legalizáló országoknak.

8. A büntetőjogi célelfogások meg megint csak hit kérdései, a legjobb, hogy empirikus vizsgálatokkal bármelyik felfogást meg az ellenkezőjét is igazolni lehet, de az azért enyhén feltűnő, hogy azon országokban, ahol a legsúlyosabbak a büntetési tételek bizonyos bűncselekményekre, általában igen magas számban fordulnak elő ezek. Ez két dolgot jelent: egyszer azt, hogy nem a büntetés mértékének függvénye az elkövetések száma, másrészt azt, hogy az elrettentéselmélet a gyakorlatban nem működik.

És a büntetés céljai közül egyedül igazándiból egyet hiszek el: kifejezi a társadalom rosszalását az adott tényállásszerű cselekménnyel szemben, de nem hiszem, hogy sokrétű, összetett okokkal rendelkező társadalmi problémáknak létezik egyszerű megoldása. Sőt abban sem hiszek, hogy létezik végső megoldás. csak abban, hogy kezelhető keretek közé szoríthatók a problémák, legyen az drog, vagy alkoholizmus, vagy szegénység, vagy bűnözés, vagy bármi más. A társadalom maga termeli ki ezeket, nagyon komplex megoldásokkal hosszú idő alatt elérhető javulás, de mondjuk szimpla büntetőjogi eszközökkel egycsapásra semmi sem érhető el. Ettől még a kezelés része lehet a büntetőjog, csak nem szabad úgy beállítíni, hogy ha van egy tiltó jogszabáyl, akkor azzal a probléma meg van oldva, nincs miről tovább beszélni, megtettük, amit kellett.

És végül:
Mivel nem ismersz, nem tudhatod mennyi és milyen tapasztalatom van, nem nagyon hiszem, hogy lenne bármiféle alapod arra, hogy személyeskedve minősítsd azt, hogy kivel, és milyen módon bonyolódok vitába. Abban biztos lehetsz, nem magáért a vitáért vitatkozok. Ha te nem tudod elviselni, hogy valaki megkérdőjelezi az álláspontod, és érvelned kellene mellette, akkor ne bonyolódj vitába, ezzel ezt a veszélyt megszünteted. Nem tudom, hogy minden férfi szereti-e a harcias nőket, de az én ízlésem e téren igen változó.

Nem állítottam, hogy az alkohol nem öl. Ilyet hol mondtam? Annak mértéktelen fogyasztásának káros hatását sem vitatom. Sőt, igen sok család életét megnyomorítja. Speciel én csak a drogokról beszéltem. Csak egyetlen boros példám volt.

A drogokkal kapcsolatos érveid neked sem vitathatatlanok, úgyhogy nem szükséges ez a fellengző hangvétel. Ha már vitára kerül a sor, akkor illik kultúráltan tenni, és nem indulatból.

Nem zavar, ha az érvelésemet megkérdőjelezik, mert elgondolkozok rajta. Előfordulhat hogy tévedek. Csak gyenge érvekkel nem igazán vagyok meggyőzhető.

Olyat sem mondtam, hogy a legalizálással heroinmámorban fog kipusztulni az ország. Hiszen Hollandia még nem halt ki. :)
Az viszont biztos, hogy ha a legalizálás miatt többen próbálják ki a szereket, és később emiatt egy kicsivel is több gyerek/fiatal hal meg túladagolásban, akkor hibát követtünk el.

Sehol sem állítottam, hogy a büntetőjog önmagában megoldás lenne. Sőt... Ezért említettem az amerikai Law&Order (0 tolerancia) felfogást, amely hatására majdhogynem nőtt a bűnözés. Minden esetre egyértelmű a kudarca.
A 8. pontoddal teljes mértékben egyetértek. Azt hiszem én sem mondtam mást.

Egyáltalán nem volt szándékomban a személyeskedés, ebben te is biztos lehetsz. A sértődöttségre meg egyáltalán nincs okod. Azt hiszem kettőnk közül te használtad az élesebb hangvételt.

K. GuMipOkE!
A szinvonalas érvelés nem "fellengző hangvétel". Volt már rá példa, hogy én sem értettem meg Big Cat érveit, de olyankor inkább magamban kerestem a hibát.
Ez a topic pedig nem arról szól, hogy legalizálni kell-e a könnyű drogokat, hanem arról "agyalgatunk", hogy jéé milyen éredekes a törvényi szabályozás, mely a társadalmi hagyományok miatt pont az olyan narcoticumokat üldözi, melyek kevesebb egészségkárosító hatással bírnak, míg az alkohol, meg a nikotin hatalmas adóbevételeket jelent az államnak, pedig sok tízezer honfitrársunk esik évente áldozatául.

Ja és Big Cat érvei szerintem helytállóak, kivéve a 8.-at, mert nem említi azt a lehetőséget, hogy egy államban pont azokat a cselekményeket fenyegetik súlyos büntetéssel, melyek nagy számuk miatt pl. komoly társadalmi veszélyt jelentenek.
Tehát épp azt mondom, lehet fordítva is: nem azért magas az adott bűncselekmény száma mert nagyobb a fenyegetettsége, hanem azért nagy a fenyegetettség, mert magas az adott bcs. száma.

A véleményedet nem osztom, de tényként elfogadom.

A bcs száma és a büntetés súlyossága általában nincs egyenes arányban, és az esetek egy részében még köszönő viszonyban sincsenek. Voltak és lesznek is olyan esetek a történelemben, amikor a bcs nagy száma miatt súlyosbították/ják a büntetést, de ez viszonylag ritka.

Jelen korunkban a lopás egy jó példa. A bűncselekmények kb 60-70%-a lopás. A pontos számra nem emléxem.
Ehhez a tényhez viszonyítva viszonylag enyhén van szankcionálva. 10eFt alatt csak szabálysértés, és a legsúlyosabb esetben is max 10 év a büntetési tétel.

Ezen a ponton megint igazat kell adnom The big cat-nek, ugyanis ha szigorítanánk a büntetési tételeket, azzal sem érnénk el jelentős változást. Azt mondják, hogy egy bűncselekmény esetében nem a büntetés szigora a visszatartó erő, hanem az ha nagy a lebukás veszélye. Tehát a rendfentartó és nyomozó szervek hatékonysága fogja a büncselekmények számát hosszútávon befolyásolni. Egy bizonyos szint alá persze nem lehet szorítani, mert nemhogy az összes bcs-t képtelenség felgöngyölíteni, de még a látenciát sem lehet felszámolni. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell rá törekedni.

Minden szavaddal egyet értek ezúttal.

Legalizálás szerintem nem biztos, sőtt biztos nem buzditana embereket a kábitószer használatára.
Betiltották a 18 éven aluliak cigihez jutását.
sok boltban kiadják mégis a cigit a gyerekeknek (nap mint nap látom)
Persze ezzel ecs csüppet sem csökkent a cigiző gyerekek aránya sőtt!
Most az a menő,. ha valakinek van cigije.

"Létezik-e kábulathoz való jog?"

Talán sokunknak ismerős dr. Pálinkás György, az utóbbi évtizedek néhány éve elhunyt legnagyobb bíró-egyénisége. Õ a halálbüntetés feltétlen híve volt, de egyúttal mélységesen demokratikus gondolkodású és mélyen hitt a jogállamban. Õ mondta azt, amikor az Alkotmánybíróság eltörölte a halálbüntetést, hogy mostantól kezdve a kérdés eldőlt.

Példát vehetnének egyesek róla most is.

Én a halálbüntetés feltétlen ellenzője vagyok, de nem merült fel bennem, hogy az aki szerint halálbüntetésre szükség van kevésbé demokratikus, mint én, vagy tán butább nálam.
Hogy jön ez ide, Nick?

Úgy, hogy mivel a "kábulathoz való jogról" az Alkotmánybíróság döntött, jogállami gondolkodással a topic-címben feltett kérdésre csak úgy lehet válaszolni, hogy "nem".

Mint ahogy tette azt dr. Pálinkás, noha nem értett egyet a halálbüntetés eltörlésével.

Akkor én is hadd tágitsak a témánkon. Van-e jogunk ahhoz, hogy ártsunk magunknak általában.
Van-e az alkotmányban olyan szakasz, ami nyilatkozik arról, hogy kiterjed-e az egyén önrendelkezési joga egészen addig, hogy azt tegye amit akar, ha másnak ezzel nem árt, más jogos érdekét nem sérti.

Ne haragudj, kedves Csaba, de itt is kezd olyan formát ölteni a párbeszédünk, mint a másik topicban (ami nyilván összefüggésben áll azzal, hogy én önmeghatározásképp valószínüleg épp az ellenkezőjét írnám az állandó aláírásomba, mint Te).

Szóval, itt meg azért nem tudok válaszolni a kérdésedre, mert azt az alapfelvetést nem fogadom el, hogy a kábítószerélvező csak önmagának árt.

Elég már a liberalizmus hamis prófétáiból!

Legislator
A liberalizmus hamis prófétái közül azok közé tartozom, akiknek eszébe sem jutna ilyen ostoba jelszót az ellenfélhez vágni. Pont azért, mert liberálisként azt is el tudom képzelni, hogy nem nekem van igazam, de azt minimum, hogy a másik sem aljas, gonosz kútmérgező. Ha vicces, önirónikus megjegyzésnek szántad, akkor bocs!
Nick!
Értem, és tiszteletben tartom álláspontodat, de szerintem bővebben ki kéne fejtened, mert hátha félreértem.

Kedves Csaba,

nem igazán akarok én ebbe belemenni, nem véletlenül nem szóltam hozzá oldalakon keresztül. Csak arra az aspektusra akartam felhívni a figyelmet, hogy az alkotmánybírósági döntés a kérdést lezárta, azt egy igazi jogállami elkötelezettségű gondolkodó akkor sem kérdőjelezheti meg, ha neki nem tetszik (és erre hoztam egy példát az ellenkező oldalról).

Azt pedig, amiről az előző hozzászólásom utolsó bekezdésében beszéltem egy mondat erejéig, az Alkotmánmybíróság az ominózus határozatában oldalakon át fejtegeti, én sem tudok annál sem többet, sem jobbat.

Véleményem szerint egész egyszerűen téves az az álláspont, hogy a drogfogyasztó csak magának árt. Ugyanúgy, ahogyan az alkoholista vagy dohányzó sem csak magának árt. Szerintem ez szakértők által egyöntetűen alátámasztott ténykérdés, úgyhogy ezzel vitatkozni értelmetlen. Az igazán lényeges itt az a külömbség, hogy a kábítószer társadalomra val veszélyessége nagyságrendekkel nagyobb, mint a többi drogé. Egyre több olyan orvosi tapasztalat illetve eredmény lát napvilágot, ami azt mutatja, hogy a könnyű drogok fogyasztásának vagy csak kipróbálásának is nagy számban lehet súlyosan károsító következménye, ami adott esetben kihat a fogyasztó emberi kapcsolataira is (lsd. Csernus véleménye az egy marichuanas cigaretta után bekattantakról). Ebből következőleg nem szabad engedélyezni olyan szerek szabad fogyasztását, aminek ilyen kockázata van a közösségre. Az pedig nem tartható érv, hogy az alkohol esetében is veszélyeztetve lehetnek mások, ezért engedélyezzük a könnyű drogok fogyasztását. Ez inkább az alkoholfogyasztás korlátozásának indokát támaszthatja alá, de semmiképp sem a könnyű drogok dekriminalizációját. Nem mondhatjuk azt, hogy engedélyezzünk egy a rossz és a közösségre károsan ható dolgot azért, mert egy másik (bár nézetem szerint bizonyítottan sokkal kevésbé veszélyes) rossz dolgot engedünk. A topik kérdésére tehát azt lehet válaszolni, hogy egyelőre van ugyan kábulathoz való jog, de szigorú határok közé szorítva.

Kedves Csaba,

Nem személyre vonatkozó/vonatkoztatható, irónikusnak szánt megjegyzés volt.