Elévülés kezdete hűtlen kezelésnél

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.11.15. 00:11

Ez a kérdés több sebből vérzik, ráadásul vissza is üthet.

A Kft. taggyűlésének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása.
A beszámoló elfogadásáról a taggyűlés a felügyelőbizottság írásbeli jelentése alapján dönt.

Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.

A felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni.

Mivel az ügyvezetőt 5 évre választják, és a kérdésből látható, hogy ez alatt az idő alatt az ügyvezetőt újraválasztották, kérdés, hogy egy ilyen támadás nem minősül-e becsületsértésnek?

Ráadásul a taggyűlés ott is elkövette a hibát, hogy nem merítette ki a lehetőségeit, mindjárt feljelentéssel élt.
(3) A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről.

Stick Stack # 2014.11.13. 16:12

Kedves Dr. Jégember!

Köszönöm a kimerítő választ, sokat segített a megértésben.

Dr. Jégember # 2014.11.13. 13:10

Még egy dolog az elévüléshez:

Mivel a vázolt cselekmények 2012. előttiek, ezért az elkövetéskor hatályos Btk.-t kell alkalmazni, ott pedig még csak 3 év volt a minimális elévülési idő. (jelen esetben ha az okozott vagyoni hátrány 5.000.001 Ft-ot meghaladta, akkor nincs jelentőség mert akkor 5 év)

Szóval ha 2012-ben volt az utolsó teljesítés az előnytelen szerződés alapján és 2014-ben tették meg a feljelentést, akkor -a korábbiakban általam leírtakra tekintettel is, és arra hogy a 3 év nem telt el- az elévülés NEM következett be. (feltéve, hogy a tárgyban elrendelték a nyomozást......)

Más kérdés, hogy az idő múlása enyhítő körülményként értékelendő.....

Azt gondolom mindenre kiterjedő választ adtam.

Üdv:
Dr. Jégember

Dr. Jégember # 2014.11.12. 15:59

Kedves Stick Stack!

Kicsit jogászkodni fogok, de ez jelen esetben elengedhetetlen, hogy érthető legyek. (megpróbálom azért laikus számára is érthetően leírni)

Szóval:
jogilag különbség van a befejezett és a bevégzett bűncselekmény között.

Befejezett: a törvényi tényállás teljes megvalósulása
Bevégzett : a jogi tárgy elleni sérelem ténylegesen véget ér.

(hétköznapi példa = erőszakos közösülés. Jogilag befejezett ez a bcs., ha a nemi szervek pusztán összeérnek. Bevégzett ugye nem ekkor lesz a cselekmény.....)

Ezen kívül léteznek ún. tartós v. állapot bűncselekmények
amelyeknél az elkövető viszonylag hosszú, vagy hosszabb időn át tartó jogellenes állapotot, helyzetet hoz létre. (ld. ön esetében az előnytelen szerződés)

Tartós bcs-nél a tényállás befejezésével (az első vagyoni hátrány bekövetkezésével) befejezett a bcs, de a tartós, előnytelen szerződésre tekintettel NEM bevégzett, ugyanis a jogi tárgy (vagyoni viszonyok) elleni támadás megújulhat, folytatható és olyan hosszú ideig tart, míg a szerződés által teremtett jogellenes helyzet, állapot fennmarad.

A fentieknek jelentősége van (többek között) az elévülési időnél is, ugyanis az nem a befejezetté, hanem a bevégzetté válással -a jogellenes állapot megszűnésével kezdődik el. (jelen esetben a szerződés alapján utolsó előnytelen gazdasági esemény v. szerződés lejárta)

Jelentősége van még egység-többségtani szempontból is, ugyanis a megvalósított cselekmény a befejezetti szaktól a bevégzésig terjedő időszakban egy bűncselekménynek minősül.

Mindezekre tekintettel írtam a témában az előzőeket.
Remélem érthető volt a magyarázatom.

Üdv:
Dr. Jégember

Kovács_Béla_Sándor # 2014.11.12. 14:14

„az ügyvezető aki az előnytelen szerződést kötötte csak a 2009 és 2010 évre történt kifizetésért vonható felelősségre mert a korábbiak elévültek”
Nem merek határozott véleményt formálni az elévülés kezdő időpontját illetően, de abban szinte biztos vagyok, hogy ilyen megosztás nincs. Vagy elévült a bűncselekmény vagy nem. (A bűncselekménnyel okozott kár elévülésében lehetséges ilyen részlegesség, ahogyan Agent Cooper utalt rá, de az más.)

Agent Cooper # 2014.11.12. 14:07

Kedves Stick Stack!

Büntetőjogban más az elévülés, mint polgári jogban.

Üdvözlettel: Agent Cooper

védelem és sértetti képviselet
e-mail: bartas@bartinfo.hu
http://frzs.hu/hir.php?…

Stick Stack # 2014.11.12. 10:44

Kedves Dr. Jégember!

Csak egyetlen szerződésről beszélünk. Legyen szó például egy túlárazott takarításról, amit 2007-ben kötöttek 5 éves időtartamra (2007-2012). Minden évben (2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012) történt kifizetés a takarító cég részére. Tegyük fel, csak most (2014) tett feljelentést a cég felügyelő bizottsága az ügyvezető ellen, azaz a szerződés megkötését (2007) követően 7 évvel, az utolsó teljesítést és kifizetést (2012) követően 2 évvel. Ebben az esetben az ügyvezető aki az előnytelen szerződést kötötte csak a 2009 és 2010 évre történt kifizetésért vonható felelősségre mert a korábbiak elévültek („2014 mínusz 5 év = 2009”) vagy ahogy Ön értelmezi, nem csak 2009-2010-re, de még az öt évnél régebbi számlázásokra is kiterjedhet az eljárás, egészen 2007-ig, a folytatólagos egység miatt?

Dr. Jégember # 2014.11.12. 09:44

Tisztelt kérdező!

Így ez folytatólagos egységnek minősül, ahol a részcselekmények önálló elévülése kizárt.

Vagyis hiába több szerződésből ered a vagyoni hátrány, az összeadódik és egy rendbeli (annyi alkalommal ahány szerződés van elkövetett) befejezett bűncselekmény állapítható meg.

Az elévülés azon a napon kezdődik (valamennyi cselekmény esetében) ahol az utolsó részcselekmény megvalósult.

Üdv:
Dr. Jégember

Stick Stack # 2014.11.12. 08:52

„Btk. 27. § Az elévülés kezdő napja

  1. befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,

Btk 376. §: (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

Btk. értelmező rendelkezések: vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;”

A kérdésem pedig a következő: ha egy ügyvezető a cég számára előnytelen, több évre szóló szerződést köt és ennek következtében a cég minden évben vagyoni hátrányt szenved, akkor az elévülés kezdő időpontja a szerződés aláírásának a napja, vagy csak a szerződés alapján történt utolsó kifizetés megtörténtének a napja? A két időpont között értelemszerűen évek teltek el... Köszönöm a véleményeket!