Vettem. Csakhogy a vitánk alapkérdése - bizonyára emlékszel: a hazugság joga - szempontjából ez kevéssé számít. Ti. ott éppenséggel az a bibi, hogy nincs mit értelmezni. Nincs ugyanis norma. Se jogosító, se tiltó.
tanú - mindenre köteles válaszolni?
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
Ha már tekintélyérv: Földvári professzor viszont tagadja, hogy a terheltnek "joga" lenne hazudni a vallomásában. Az Alkotmánybíróság álláspontja mintha nem volna ennyire konkrét a vita tárgyát - tudnillik a terhelt hazudásra való jogosultságát - illetően.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
„Én meg egyetértenék azzal a állásponttal, mely szerint a jogszabály tartalma és értelme az, amit annak az állandó
és egységes jogalkalmazási gyakorlat annak tulajdonít.”
Tehát az ötezermilliárd légy nem tévedhet? Ez is egy álláspont.
Kollegák, ugyan gyertek már át a polgái jog fórumban a bankkártya topikba, mert büntetőjogi szakvélemény kellene.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
Kólát hozzá? ;)
Az Alkotmányból bármi levezethető. Az Alkotmánybíróság gyakorlata már konkrétabb.
Ez egy tiszteletben tartható álláspont. Akkor is, ha az enyém merőben eltér tőle. Számomra a jog az, amely valamely jogszabályból, elsősorban az alkotmányból levezethető. Ha egy magatartás jogosítás, sem pedig a tiltása jogszabályból nem következik, akkor arról a legtöbb, amit ki lehet jelenteni, az, hogy a jog nem értékeli. Szerintem.
Önmagában természetesen nem, bár a gyakorlatban "jog"-nak az számít, amit a jogászok többsége annak tekint. Ez egy kicsit "jogi realista" álláspont, de vállalom. E mellett ha a terheltet erről tájékoztatja a hatóság, akkor onnantól fogva legalábbis joggal feltételezi, hogy ez valóban joga neki.
Magától értetődik.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
Akkor revideálnom kell azt a véleményemet, hogy ezen - szerintem téves és elítélendő - nézet - csak a védők körében lenne elterjedt. Elhiszem nektek, hogy számos ügyész és rendőr is vallja.
(Nota bene: egy nézet elterjedtsége messze nem azonos a helytállósággal. Lásd: "Ötezermilliárd légy nem tévedhet...")
Azért az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nyomozó hatóságok és az ügyészek is a gyakorlatban a terhelt kioktatásakor azt szokták elmondani, hogy "akár hazudhat is".
„Esküszöm, olyanok vagytok, mintha azon vitatkoznátok, hogy egy fél pohár víz félig tele, vagy félig üres poharat jelent-e. ”
:)
Hát, nagyjából azon is vitatkozunk. Tudniillik adott egy magatartás, amelyre jogszabály expressis verbis nem enged meg, de nem is tilt. A többi már világlátás és jogbölcseleti nézetek dolga.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
Esküszöm, olyanok vagytok, mintha azon vitatkoznátok, hogy egy fél pohár víz félig tele, vagy félig üres poharat jelent-e.
Nick Name
„Ha szeretnéd nagyon szívesen összefoglalom és pontokba szedem a könnyebb érthetőség kedvéért...”
Légy szíves.
Mellesleg elég részletesen levezettem, miért nincs joga hazudni. (31. 12:19)
Az érvelésemre a "viszontérved" annyi volt, hogy "továbbra is azt mondom". Az ildikóé meg az, hogy én ezt nem tudhatom. Ezeket tekintsük cáfolatnak?
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
„de pont azért nem lehet súlyosítóként értékelni a tagadást, hazugságot,”
Kivel vitatkozol?
„először bizonyítanod kéne, hogy nincs joga hazudni, ”
Igyekszem. Te bizonyítottad már, hoigy joga van?
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve
„ebből hogyan következik a hazudozás szankcionálása a büntetés kiszabása során...”
A büntetés törvényben meghatározott célja annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. (Btk. 37. §) A büntetés kiszabásakor ezt a célt szem előtt kell tartani. [Btk. 83. (1)] Hogy az elsőként megjelölt célt, a speciál prevenciót milyen súlyú büntetéssel véli elérhetőnek a bíró, az nagyban függ a vádlott személyiségéről és aktuális tudattartalmáról (bűnösnek tartja-e magát, megbánta-e a tettét, stb.) kialakított meggyőződésétől.
A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve