Köszönöm a választ!
Pontosítok...
"A Kúria kimondja azt is (BH2009. 135.), hogy nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett - gyalázkodástól, becsmérléstől mentes - tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására objektíve alkalmas volna."
"A rágalmazás bűncselekménye hatóság előtt folyó eljárásban az ügyfél által akkor követhető el, ha a becsületcsorbításra alkalmas tényállításra nem az ügy tárgyával összefüggésben kerül sor. ... (BH. 016.105.)"
Ez egy polgári peres eljárás (gyermektartás megszüntetése per) volt. Ebben egy büntetőjogi kategóriába tartozó kijelentést tett az illető (közvetve bűncselekmények elkövetésével vádolt meg!)...
Ráadásul Ő maga hivatkozott arra, hogy nem tartja a kijelentését a polgári perhez tartozónak!
A kérdésem továbbra is az lenne:
Rágalmazás kapcsán nem lehet a Kúriához fordulni???
Ha viszont az ügyészségnek erre van jogosultsága, és mégsem teszi, akkor az nem bűnpártolás...?
Ha viszont sem az ügyészségnek, sem a magánvádlónak nem lehet a Kúriához fordulnia, az nem alkotmányellenes?