rágalmazás, zaklatás, zsarolás

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

rigoz # 2019.07.19. 05:51

@drbjozsef: Ez összességében a Btk. 339. § szerinti garázdaság bűntett megvalósítására lehet alkalmas, illetve ahogy említésre került, a tettlegesség pedig önmagában is alkalmas a Btk. 164. § (1) bek. szerinti és legalább a (4) bek. szerint minősülő aljas indokból vagy célból elkövetett könnyű testi sértés megvalósítására, bizonyítottság esetén.

Azonban éppen ezutóbbi lehet a legkétségesebb és problémásabb az egészben.

Az össze-vissza való esetleges jelentgetés meg ugye hamis vád, hamis tanúzás lehet, ami aztán majd kedvüket szegi, bár nem hiszem, hogy lenne erre valós szándék, hiszen ŐK követnek el bűncselekményt, nem a kérdező.

A volt élettárs ellen megelőző távoltartást is, egyébként a büntetőeljárásban távoltartást is lehet kérni.

Kumper # 2019.08.03. 23:31

Szép napot kívánok!

Zsarolás ez?

Romlott kaját adtak el nekem egy nagy élelmiszer üzletláncban. Csak itthon vettem észre. Lefotóztam (penészes volt), majd írtam egy levelet a cégnek, hogy kárpótlásul kérnék 5000 forint vásárlási utalványt, ha nem hajlanak erre, feljelentem őket az ÁNTSZ-nél. A valós károm nagyjából 2500 forint volt.

Előre is köszönöm a válaszokat!

rigoz # 2019.08.04. 07:36

Nem. Ezt sérelemdíj igénynek hívják szerintem.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.08.04. 10:45

Szerintem megalapozatlan sérelmi díj iránti igénynek. :)

Mindamellett láttam én már hasonló tényállás mellett zsarolással gyanúsítást. Legalábbis közel jár. Az ÁNTSZ-szel fenyegetőzés miatt; pláne, hogy feltételesen.

rigoz # 2019.08.04. 11:13

Megalapozottság kérdését azt hagyjuk meg a bíróságnak, ha odajut az ügy. Arról nem is beszélve, hogy nincs is ÁNTSZ már egy ideje, hanem kijelölt járási hivatali népegészségügy osztályok, illetve megyei kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályok vannak... :)

aprilismajus # 2019.08.04. 16:17

Ha jól számolom, 2500 forint vagyoni kár, 2500 forint sérelemdíj. Én kérnék sérelemdíjat, de mondjuk 1000 forintot.

Kumper # 2019.08.04. 19:50

Köszönöm a válaszokat!

Inkább hagyom az egészet a francba, tényleg nem hiányzik, hogy egy buzgómócsing feljelentsen. Igazából határozott, de udvarias volt a levelem. Azt írtam - ha jól tudom a szavaknak is jelentősége van - hogy a penészes kaja és az elszenvedett kár miatt 5000 forint vásárlási utalványra tartok igényt. Amennyiben ez nem felel meg nekik, akkor feljelentem őket a hatóságnál. Nem voltam erőszakos, a feljelentés kilátásba helyezésén kívül mással nem fenyegettem meg őket.

Mellon # 2019.08.16. 05:45

Kedves Szakértők!

Az alábbi oldalon tájékozódtam arról, hogy mit takar a felbujtó, felbujtás, hogyan viszonyul a tettességhez, társtettességhez: https://www.tankonyvtar.hu/…ch03s12.html

A kérdésem az, hogy milyen formában változik ez (ha változik) akkor, ha a tettes egy munkavállaló, akit a munkáltatója utasít, és így a felbujtója elvileg ugye a munkáltató.

Változtat ez egyáltalán bármin is, vagy a két eset egyazon eset a törvény előtt, függetlenül attól, hogy a felbujtó egy vállalkozás, és hogy a bűncselekmény egy munkaszerződés keretein belül munkáltatói utasításra valósul meg akár úgy, hogy a munkaVÁLLALÓ nincs is tudatában annak, hogy bűncselekményt követ el?

Mivel munkajogból számomra az rögzült (pl. a biztonsági őrök felelőssége kapcsán), hogy a munkavállalónak joga van megtagadni a törvénysértésre irányuló munkáltatói utasítást, és ebből kiindulva arra következtetek, hogy nincs különbség, de nem szeretnék a saját ködös emlékeimből és a saját logikámból kiindulni. :) Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.08.16. 06:18

Jogi személy nem lehet se tette, se se -részes.

Mellon # 2019.08.17. 10:41

Kedves Kovács Béla Sándor, akkor ez azt jelenti, hogy a munkavállaló személyesen felelős? Akkor is, ha munkáltatói utasításra cselekedett?

Itt nem feltétlenül bérgyilkosságra gondolok, hanem pl. rágalmazás, hitelrontás. Akár nincs is tudatában a munkavállaló, hogy azt teszi.

drbjozsef # 2019.08.17. 12:11

Mellon,

Nem annyira kedvelik ám itt a rejtvényeket. Mondd el konkrétan mi a tényállás.

Mutass már nekem egy olyan munkavállalót, aki miközben elkövet rágalmazást vagy hitelrontást, erről fogalma sincs?

Ha valami bűncselekmény, akkor az bűncselekmény. A törvény nem ismerete nem ment fel az alól.

A munkáltató meg utasíthat, de nem parancsol.

flori_ # 2019.08.28. 12:48

Tisztelt fórumozók!
A volt párom kapcsolatunk kezdetén egy még nem megnevezett elmebetegségről szóló szakvélemény írását tervezte egy igazságügyi orvosszakértő barátjával, ha nem csinálom amit kér tőlem, majd évekkel ezelőtt elküldött egy pszichiáter ismerőséhez, mert szemétkedései miatt kiborultam (pl. beleolvasott levelezésembe, üzeneteimbe, meghatározta, hogy mit vásároljak, mit egyek, húsevést megtiltotta, követelte, hogy templomba járjak, nyilvántartotta, hogy mikor mit csinálok, kivel találkozom). A kapcsolat második évétől már bántalmazás is előfordult ez előírások be nem tartása miatt. A párom ellenőrizgető mániája miatt enyhe depresszió volt a diagnózis, amire egy év kezelést írtak elő eredetileg, de már másfél éve kezeltek, mert az orvos állandóan a volt páromról próbált kérdezgetni. Amikor szakítottunk (elmenekültem tőle), a pszichiáterhez járkálást is be szerettem volna fejezni, de volt párom egy szakvéleményt íratott, amit már kapcsolatunk kezdetén tervezgetett, ami szerint azt képzelem, hogy irányít, ami az ő elgondolása, szerintem csak zaklat. Ráíratja magát a dokumentumokra, hogy mikor mit csinál, az orvos hozza elő ezt a témát, annak ellenére, hogy kértem, hogy fejezze be. Az orvossal üzenget nekem, feljelentéssel fenyegetőzik, ha nem csinálom azt amit előír nekem és köteleznek, hogy ellenőrzésre járjak általában olyan dátumokon ami kapcsolatunk eseményeinek évfordulója. Már többször megköszöntem az orvos segítségét és otthagytam, de zaklat, hogy járjak hozzá, mert a volt párom azt kérte. Az orvosnak az évekkel ezelőtti kapcsolatunk a fő téma, ami szerintem zaklatás. A szakvélemény szerint paranoia, ezért nem lehet zaklatás miatt feljelenteni, mert a volt párom szerint képzelem, hogy zaklat. Ebből hogyan lehet kijönni?

Pocka # 2019.09.24. 14:48

Tisztelt Fórumozók és Szakértők!

Egy internetes cégvéleményező portálon volt alkalmazottunkról nem éppen kedvező vélemények jelentek meg. (megjegyzem sajnos van igazságalapjuk) tavaly nyáron történt. A szóban forgó személy tavaly októberben hasonló színvonalú válaszokat, megjegyzéseket írt ugyanerre az oldalra, tele légből kapott, bosszúra éhes, nem tényekre alapuló megjegyzésekkel. Kértük az oldalt kb 4xtöröljék a hozzaszolasokat, mivel cégünk megítélésének nem hiányzik ez az adok kapok mocskolodok, de semmi reakció nem érkezett a netes oldalról.
Majd idén áprilisban úgy döntött a volt alkalmazott, feljelentést tesz rágalmazásért ismeretlen tettes ellen.
Maganvadas eljárás vagy feljelentés keretében.
Ez most lett nyilvánvaló októberben, mivel a, rendőrség tanúként hallgat ki embereket, kiknek IP címéről történt a feljelentő elleni "rágalmazó" megjegyzés.
Remélem érthető volt idáig...
Nem zavarja, hogy ő is tett ugyanazon az oldalon ugyanolyan rágalmazó megjegyzéseket.
Szeretném megkerdezni. A rágalmazás miatti maganvadas feljelentésnél úgy értesültem az a szabály érvényesül, hogy a feljelentőnek a rágalmazás tényével szembesült időponthoz számított 1 hónapon belül kell megtennie a feljelentést. Egyébként jogvesztes áll fenn.
Ebben az esetben már tavaly októberben a volt alkalmazott viszont savazta" az őt bírálókat, és viszont írogatott, de csak idén áprilisban történt meg a feljelentés. Tehát szembesült a rágalmazás " tényevel.... Vagy mivel.... :(
Él e ez a jogi etikai kódex szabály. Ha igen, akkor hogy lehet ezt érvényesíteni.
Természetesen mindenki ügyvédi segítséget fog kérni, többek között mivel a személy notorius jelentgeto is. Köszönöm szépen ha vki elolvassa és tud érdemben hozzaszolni. Szép napot mindenkinek!

Mellon # 2019.09.29. 13:47

Kedves Drbjozsef, jól elmulasztottam idenézni pár hétig.

Tehát konkrétumot kért munkavállaló általi rágalmazásra, hitelrontásra.

A kérdés apropója az az eset volt, hogy egy telefonos álfelmérésben a kérdésekbe rejtve rágalmak értek képviselőket, biztos hallott erről.

Tehát van mondjuk 10 telefonos munkatárs, ki van adva nekik a kérdőív, és hívogatják a telefonszámokat. Ők maguk nem tudják, hogy a kérdésekben rágalmak vannak, mellyel hitelrontást is elkövetnek, akár azt is hihetik, hogy minden igaz, minden jogos. Tehát valóban tudtukon kívül követik el a bűncselekményt.

A kérdés tehát az, hogy ha feljelentés születik, akkor a munkavállaló személyesen felelős jogilag, vagy a munkáltatója. Biztonsági őröknél pl. az őr felel, ha jogot sért, akkor is, ha munkáltatói utasításra teszi, ez már kiderült. Tehát a fenti esetben is ez a helyzet?

drbjozsef # 2019.09.30. 06:11

Mellon,

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Én nem tudom.

Mondjuk én nem olvasnék be telefonba olyan "tényállításokat" aminek a valódiságáról nem vagyok megegyőződve...

Vagi Gabriella # 2024.02.08. 19:02

Jó estét kívánok!
Szeretnék tanácsot kérni.
Testvérem a nyár elején megismerkedett egy nővel, egyéjszakás kaland volt. A nő elutazott állitólag Budapestre, ezután elkezdődtek a telefonos érzelmi zsarolások mindenféle ürüggyel. A testvérem pszichiátriai kezelés alatt áll, gyógyszereket szed, egyedül él. Az összes fizetesét minden hónapban elutaltatják vele, konkrétan éhezik. Már a lakás rezsivel is el van maradva, milliós nagyságrendű kölcsönnel a bank felé, privident felé. És ezt mind valamilyen módon kicsalták tőle, elutalta ennek a nőnek. De lehet hogy többen vannak. Már háromszor cserélt telefonkártyát, de még a munkahelyét is felhívták, hogy megtalálják. Személyesen nem mennek hozzá, csak telefonon hívogatják. Lassan utcára fog kerülni, tanácstalanok vagyunk. Kérem valami mondja meg mit tegyünk vele. Köszönöm.

drbjozsef # 2024.02.08. 19:33

Vagi Gabriella,

Személyesen, fizikailag még csak nem is fenyegetik???
Hát akkor ez nem jogi kérdés. Inkább mentálhigiéniás.
Mit szeretnél? Hogy abbamaradjon? Költöztesd magadhoz.

Majordomus # 2024.02.08. 22:23

Egy időre vonjátok ki a forgalomból. És vigyétek el egy pszichiáterhez