Minden jogtudósnak figyelmébe ajánlom!

ez aranyos, megjegyzem:-)

Apám mondta mindig - Isten nyugosztalja - ha kérdezték, mitől van jó kedve: "egy árban van a szomorkodással".

aha, mint az "erkölcsi nulla" egyik példája...

ui.: Lady Gaga hogy került ide????????

Kedves Leg,

ez nekem szólt:-))))? Mondjuk, kinek másnak... Vagy más is áll áv előtt?

Hál'Istennek kevés dolog tudja elvenni a jókedvemet, és a velem született optimizmusomat:-) Ahhoz egy pj áv sem elég, még egy sikertelen sem:-) Egy vizsga ismételhető, az élet maga nem. Felesleges bosszankodással nem terhelem magam:-)

Akit így szórakoztat az államvizsgára való készülés, annak nagyfokú lehet a természetes jó kedélye:-D.

„együtt nézzük majd, hogyan fog az országunk erkölcsi nullává (hullává) válni.”

Mert eddig annyira erkölcsösek voltunk...

Kedves Kamacs76!

nem kívánom elvenni. A cinikus alakok a közeljövőben jól fognak szórakozni. együtt nézzük majd, hogyan fog az országunk erkölcsi nullává (hullává) válni.
Ha egy kis hullaházszag fog terjengeni a levegőben, azon majd ne lepődj meg.

Kedves KunMacho,

ahogy elnézem, Nálad már eljöttek:-)))) Az én vicces kedvem meg nem lehet olyan könnyen elvenni, Neked sem fog menni:-))) Sőt:-))))

Kedves dr Zákányi Csaba!
Az én kijelentéseimből és tanúságtételemből, szerintem nem vonható le egyetlen következtetésed és kijelentésed sem. Ezért visszautasítom hozzászólásodat. Minden következtetés és értékítéleted, ami a hozzászólásodban van a tiéd, és nem az enyém, ezért az, téged minősít.
És ha lehet, próbálj megmaradni a tisztes emberi kommunikáció szintjén. Amennyiben újra verbális szenny és fertő forrása lesz valamely hozzászólásod, akkor kénytelen leszek elhagyni ezt a topikot, annak ellenére is, hogy én voltam a téma-indító személy.

Kedves Kamacs76

Hamarosan elmegy majd a vicces kedved. Eljönnek hozzátok azok a napok, amikor keserű reggelekre fogtok ébredni.

"A hitetlen ember látja, sejti, hogy ha elfogadja Krisztusnak tanítását, akkor ott kell hagynia az önzését, kényelmes életét az egoista életvitelét."
Nos Kunmacho gyermeteg elképzelésére szeretnék reagálni, amit az ateistákról vall, mint ateista.
Nem úgy van az,kedves barátom, hogy kétféle ember van. Hogy van a keresztény hívő, aki önzetlen, jószívű, segítőkész és aszkéta, meg van a nem hívő, aki önző, rosszindulatú és "Epikurosz disznaja". Hanem bizony a világ ennél jóval színesebb.
Én pl. nem rendelkezem különösebb vagyontárgyakkal, közalkalmazotti fizetésből élő orvos vagyok, aki nem fogad el hálapénzt sem, főként azért, mert az ún. "materiális értékek" nem különösebben vonzanak. Viszont materialista vagyok, ami egy filozófiai alapelv, wazze, nem pedig anyagiasság. És persze nem vagyok egyedül, sőt senki sem csak rossz, vagy jó, mint a Jókai-regényekben.
És mint jószívű ember sajnálom mindazokat, akiknek ettől nehezebb eligazodni az életben, dehát mit tehetünk...

Így két áll.vizsg. tétel közt igazán felüdülés volt végigolvasni azt a topicot:-) Igaz, a végére alaposan elkanyarodtak a kedves fórumozók az eredeti témától. Amit igazán sajnálok, mert az az iromány még rengeteg lehetőséget rejt magában:-))))) Stand up-osok nincsenek köztünk? Kár....

KBS, szép hozzászólás volt, gratulálok.

A főpapok sem mentesek néha némi hivalkodástól, és előfordul, hogy elveszítik tisztánlátásukat és igyekezetüket. (és sajnos olyan is előfordul, hogy a gonoszlélek szolgálatába szegődik, szabadkőműves lesz. )
Kedves Kovács Béla Sándor!
A jogos kritika mindig jogos. Ha a mondandómat mindig a tökéletesség mérlegére teszed, akkor előfordulhat, hogy mindig találni fogsz bennem valami hibát.
Szent Pál mondja a Szeretethimnuszban, „töredékes a látásunk és töredékes a prófétálásunk is”, vagyis nem tökéletes. Ilyen tökéletlen valami a szív is, és természetesen az én szívem is.
Jézus mondja: „Legyetek tökéletesek, mint a Mennyei Atyátok”
Ezért küzdök, hogy azokat is szeressem, akik ellenem cselekszenek, vagy megvetnek, kigúnyolnak, elutasítanak, (és a kritikusaimat is :) )
Nem szólítottam senkit sem aszkétizmusra, és így igaz: Az Istenhit nem gátja sem a jó értelemben vett önmegvalósításnak sem az önkifejezésnek sem a magunkról és szeretteinkről történő gondoskodásnak, éppen ellenkezőleg, segítője a talentumaink kamatoztatásának, és a gondviselés érvényre jutásának.

Én sem mondtam, hogy irigylem őket. Mindössze arra kívántam célozni, hogy nem szabad ilyen mereven - mondhatni bigott módon - szemlélni a világot, embertársainak. Az Istenben hinni, Istennel élni nem csak aszketikus lemondással, határtalan altruizmussal lehet. Az istenhit egyáltalán nem akadálya - sőt - a jó értelemben vett önkifejezésnek, önmegvalósításnak.

Egyébként sem keresztényi cselekedet felebarátaink - pláne hitbéli testvéreink - hitét méricskélni, kétségbe vonni.

Én mondjuk nem irigylem a pápát, akinel a viselkedéséstől az egész katolikus egyház megítélése is függ. Igaz, hogy hatalommal is jár ez a pozíció, de ennek meg is fizetik az árát (szegény János Pál pápát én kifejezetten sajnáltam, amikor már lehetett látni rajta hogy nagyon beteg, mégis kitolták az erkélyre, hogy integessen a hívőknek). Egyébként sok igazság van abban, amit KunMacho mondott, ha nem is értek maradéktalanul egyet vele.

„sokszor makacsul ragaszkodnak a kivívott pozíciójukhoz a tekintélyükhöz és a földi dicsfényhez, ami rájuk vetül az emberek részéről.”

A pápákat ezzel szemben mindig úgy kell kényszeríteni, hogy elvállalják a - tagadhatatlanul nagy tekintéllyel, földi dicsfénnyel járó - pozíciót, mert ők valamelyik szegénységet fogadott szerzetesközösségben szolgálnák inkább Isten dicsőségét.

Kedves hunfrakk

Keresztény hitvalló nem élhet mással csak a meggyőzés eszközével.
A mai napig minden művelt ember szembesülhet, azzal a ténnyel, hogy ez a történet 2000 év óta makacsul tartja magát. Pedig voltak idők, amikor tűzzel-vassal üldözték és pusztították Krisztusnak követőit. Szentek százai és hitvallók milliói, vértanuk sokasága tettek tanúságot Krisztusról, mint a felkent Messiásról.
Ha beletekintesz egy szentéletű (szenté avatott) ember élettörténetébe, életútjába, akkor láthatod, hogy az nem az elbutulás folyamatán megy keresztül, hanem valami olyasfélén, amit úgy neveznek, hogy erényekben való növekedés, jellemesség, bátorság, bátor kiállás valamilyen nemes és szent ügy mellett.
Az a tény hogy az egyház mint intézmény és hierarchia elkövetett nagy hibákat és súlyos bűnök generálója volt néha a történelemben, az ne tévesszen meg. Ha ma is beletekintesz egy keresztény fórumba, akkor látható, hogy nagy szellemi háborúság zajlik az egyházon belül is. Ez mostanság a hitehagyás korában egészen viharos, a fény és a sötétség vívja harcát az egyházon belül is.
Az emberiség hátat fordított Istennek és tagad mindent, ami Istentől való, és értékként hirdet mindent, amit egy hitvalló elvet.
A mai „trendi” életelv: valósítsd meg önmagad, juttasd érvényre elképzeléseid, szerezz érvényt a céljaidnak, élj a vágyaidnak, halmozd az élvezeteket, szerezz meg magadnak mindent, amire vágyódsz; sikeres vagy ha gazdaggá leszel és mindent megengedhetsz magadnak, sokat költhetsz , sokat fogyasztasz, így jó vásárló is vagy.
Jézus evangéliumi tanítása ezzel szemben teljesen mást hirdet, az önzés és önérvényesülés helyett az önzetlenséget, az embertársaink iránti segítőkészséget, irgalmasságot, egymás ellen elkövetett vétkeink felett megbocsájtást, az irgalmasság cselekedeteit, az éhezőknek enni adni, a hajléktalanokat fölsegíteni és fedél alá vinni, a reményvesztetteknek, reményt bátorítást segítséget adni, minden bajbajutottnak a segítségére sietni segítségére lenni stb.
A hitetlenségben élő ember ellenállása, ellenszenve a kereszténységgel szemben éppen ebből a különbözőségből fakad. A hitetlen ember látja, sejti, hogy ha elfogadja Krisztusnak tanítását, akkor ott kell hagynia az önzését, kényelmes életét az egoista életvitelét. Akik gazdagságban élnek, magas pozícióba kerültek, jól fizető állásuk van, nagy földi tekintélyre tettek szert, azok sokszor makacsul ragaszkodnak a kivívott pozíciójukhoz a tekintélyükhöz és a földi dicsfényhez, ami rájuk vetül az emberek részéről. Ha valaki szembesíti az ilyen embert Krisztusnak igazságaival, akkor az sokszor dühödten reagál, mert látja hogy Jézus igazságaiban összeomlik a földi tekintélye és veszélyben látja a kivívott pozícióját, kényelmes életét. Így lett vértanúvá Szent István (nem a mi királyunk) az első keresztény vértanú, így fejezték le Szent Pált, így feszítették keresztre Szent Pétert és Szent Andrást, ezért feszítették keresztre Jézus Krisztust is, Heródes király ezért mészároltatta le csecsemők sokaságát, Néró császár ezért hajtotta vadállatok elé a gladiátorok arénájában az első keresztényeket, és ezért teszik meg bűnbaknak ma is a keresztényeket a társadalmi problémák miatt és ezért táplálnak sokan irántunk gyűlöletet, ezért üldözik ma is a keresztényeket.
Nemcsak a távoli századok szentjei tesznek tanúságot Jézus Krisztusról, hanem a közelmúlt tanúságtevői is.
Nemrég avatták boldoggá pl. Salkaházi Sárát, aki megtérése előtt kocsmába járó újságírónő volt, mint a márciusi ifjak. Megtérése után szerzetesnő lett. A nácik belelőtték a Dunába, mert zsidókat bujtatott, segített, a deportálások idején.
Egyszer majd remélhetőleg látni fogod, hogy a Szentírás igazságai makulátlanok, ragyognak, mint egy kristálytiszta gyémánt.
http://hu.wikipedia.org/…zi_S%C3%A1ra

ki fog derülni

Nem a Pázmányon végeztem, de ettől még lehetek hívő római katolikus jogász. Mondjuk egynémely ottani oktatótól (és ott végzettől) semmi sem áll távolabb, mint a katolikus szellemiség. Sőt. Egyenesen katolikusgyűlölő cinikus ateisták.

:O) Bocsáss meg nekik, Atyám, nem tudják, mit cselekszenek.

Hát, leateistázni még úgysem ateistáztak le, most ezt is megkaptam.
Azért a lelkesedés mellé nem ártana legalább alapfokú képesség a szövegértelmezésre, mielőtt valaki rászánja magát a másik kritizálására.

a jogi fórum tele van pázmányosokkal,
volt pázmányosokkal

nem felvételi követelmény oda sem a hit,
egyszerűen alacsonyabb a ponthatár,
mint az ELTE-re, miközben minőségileg azonos a két intézmény

aki minősít, megkérdőjelez, furcsáll egy bibliai szakaszt,
az istentelen, ateista?

az orvosok, akik istennek képzelik magukat,
halálos műhibáikat nem ismerik be,
egymást védik,
sokkal beképzeltebbek, önelégültebbek, mint a jogászok

amúgy meg ki volt itt okosabb (ki akart okosabb lenni) istenél?