guba
2011.06.05. 16:24
Ezt a szegény jó fiút mindig aggasztja valami fontos dolog.
Nyugdíjazzák a bírói függetlenséget is?
guba
#
2011.06.05. 16:23
„Szerintem önmagában az elég aggasztó, hogy az igazságszolgáltatással szembeni propagandacikkeket megenged magának néhány hatalom-közeli fórum.”
A múlt héten még a sajtószabadságért sírtál...
ObudaFan
#
2011.06.05. 09:48
„„A perbeli esetben a felek alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A munkáltató rendelkezhet a dolgozóval, és utasíthatja őt.”
A független bíró dolgozó és utasítható?!”
Abból a szempontból, ahogy a cikk figyelmes olvasása folytán körvonalazódik, hogy az OIT érthette, valóban utasítható. Utasítható arra, hogy a rászignált ügyeket bírálja el. Megjegyzem, a bíró sérelmét nem értem az ügyszakváltással kapcsolatban sem, egy szakvizsgázott bírótól szerintem elvárható, hogy ismerje annyira a Pp-t, hogy tudjon vezetni egy polgári pert. Egyébként minden összeesküvés-elméletet félretéve, a Fővárosból valóban permanens hiány van polgári ügyszakos bírákból. Az ítéletek írásba foglalásának az időszerűségét szintén megkövetelheti a bírói vezetés. Mellesleg pedig épp a gesztenyéskerti eseményekkel kapcsolatban emlékeim szerint több más perben, ha minden igaz, közigazgatási és polgári ügyszakban is, több ítélet, köztük LB ítélet is igazat adott a tüntetőknek, és kimondta pl. az oszlatás jogellenességét, és semmilyen hír nem volt azzal kapcsolatban, hogy más bírák sérelmeztek volna emiatt igazgatási intézkedéseket. A bírónőnek pedig belföldi és nemzetközi jogorvoslati fórumok is rendelkezésére állnak. Hogy ezeket politikai cikkekkel kívánja megtámogatni, pont nem az alkalmasságát támasztja alá.
ObudaFan
#
2011.06.05. 09:38
Szerintem önmagában az elég aggasztó, hogy az igazságszolgáltatással szembeni propagandacikkeket megenged magának néhány hatalom-közeli fórum.
hunfrakk
#
2011.06.04. 18:43
mindenesetre az a legjobb "munkahely", ahol nincs főnök, nincs utasítás, nincs hierearchia
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.06.04. 18:12
Nem azt mondom, hogy néha nem üzennek. De azt igen, hogy az ilyen üzenést a bíró elég könnyen leszarhatja.
hunfrakk
#
2011.06.04. 17:27
bárcsak (remélem) az lenne
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.06.04. 16:44
Hunfrakk, az egy politikai propagandacikk egy sértett ember tollából.
Egyjogász
#
2011.06.04. 14:15
Dr. Attika, amiről te írsz az szerintem nem a bírói függetlenség problémakörébe tartozik, hanem hogy a bírót mennyire befolyásolja vagy nem befolyásolja a személyes ismeretség az ügy elfogulatlan tárgyalásában.
Remélhetőleg a túlnyomó többségnél ez nem számít, ahogy kbs is írja. Sajnos ugyanakkor nekem is volt olyan ügyem, amikor a más pereinkben teljesen normális, szakmailag felkészült bíró nyilvánvalóan elfogultan vezette a tárgyalást, alperes ügyvédjének (a szó szoros értelmében vett) vigyorgása közepette ott szívatott, ahol csak bírt. "Természetesen" első fokon buktuk is a pert, szerencsére a másodfok csont nélkül megváltoztatta a jogszabálysértő ítéletet.
Mint később megtudtam, a bíró és a vigyori csoporttársak voltak az egyetemen.....
hunfrakk
#
2011.06.04. 14:11
idézet:
A munkaügyi perben az alperesek (a Fővárosi Bíróság és az OIT) jogi képviselőjeként eljáró OIT-hivatalnok, ügyintéző nem rejtette véka alá a bírósági vezetés bírákkal kapcsolatos álláspontját,
amikor úgy nyilatkozott:
„A perbeli esetben a felek alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A munkáltató rendelkezhet a dolgozóval, és utasíthatja őt.”
A független bíró dolgozó és utasítható?!
A magyarázat kedvéért a munkáltató alatt a bírósági vezetőt, a dolgozó alatt az utasítható bírót (!) kell érteni.
hunfrakk
#
2011.06.04. 14:03
http://www.magyarhirlap.hu/…epultem.html
retoríók egy ítélet miatt
hunfrakk
#
2011.06.04. 14:00
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.06.04. 12:31
Ne legyél már ennyire laikus! Nehogy már ne lehessen jó, akár baráti kapcsolatban is egymással egy bíró meg egy végrehajtó. (Vagy egy bíró és egy ügyvéd; egy ügyész és egy ügyvéd; egy bíró és egy ügyész. stb.) Ha mondjuk gyerekkori ismerősök, csoporttársak voltak az egyetemen? Szakítsák meg a viszonyt a bírói kinevezéskor?
Attól még lehet elfogulatlan, független döntéseket hozni. A principálisomnak is volt bíró barátja, tárgyaltunk is előtte. Ha úgy adódott, simán elmeszelt bennünket. Ezen nem múlik.
Dr.Attika
#
2011.06.04. 12:05
Te még hiszel a bírói, ügyészi függetlenségben?
Egy kisvárosban lakom (46 éve), de Budapesten van az ügyvédi irodám. Sok ezen kisvárosi ügyfelem van és sokszor tárgyalok e kisvárosban. Van egy végrehajtási kifogásos ügyem. Csütörtökön vettem készhez akifogás elutasítását, mint elkésettet. nem késett el csak a bíróság nem tud számolni. Ma reggel bemegyek a feleségemmel a helyi piacra, mert cipelnem kell az epret, uborkát, paprikát és egyéb zöldségeket. Mit látok? A bírónő és a végrehajtó találkozik, puszilkozik és egy cca. félőrát diskurál. No mennyire független szerinted ezen ügyben a bírónő.
ObudaFan
#
2011.06.04. 11:07
Jönnek a sarkalatos törvények - figyeljünk jövőnkre
2011. június 02.
A BÜK elnöke - a MÜK elnökével egyeztetve - szakértői munkacsoportot hozott létre az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítésében való közreműködésre. A munkabizottság javaslatait a MÜK velencefürdői országos vezetői értekezletén fogják ismertetni. Az előzetes tervekben a következő tárgykörök szerepelnek: a bírói függetlenség intézményes garanciái, az igazságügyi ágazatok elhatárolása és profiltisztasága, a védelemhez és a joghoz való hozzáférés joga és annak modern intézményi követelményei, a tisztességes ügyvédi munkadíj védelme, az ügyvédi titok védelme, az ügyvéd-ügyfél, a bíró ügyfél kommunikáció zavartalansága, a jogi képviselet intézményeinek védelme. A törvényelőkészítő munkához kapcsolódó belső konzultációk megkezdődtek a bírói és az ügyészi hivatásrend különböző szervezeteiben is.
prudens
#
2011.05.06. 12:22
Nem, én sem konkrét egyedi ügyek befolyásolására gondolok. Bár az ördög nem alszik.
Igazad lehet: elég kézenfekvő, hogy nem annyira a fiatalabb bírák a cél, mintsem a Fideszhez lojálisabb bírósági vezetők kinevezése. Akikről már nyilván könnyebb elképzelni, hogy a Fidesznek jobban tetsző módon fognak ítélkezni (vagy befolyásolni az ítélkezést - szintén nem konkrét ügyekben, hanem mondjuk bírókinevezésekkel). Kérdés, megéri-e a harcot és a hátrányokat. (Vö. a mai AB-ítélet a 98%-os különadóról. Kíváncsi vagyok, leteszi-e a Fidesz a fegyvert.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.05.06. 10:27
Nem ilyen bonyolult ez. A fiúk maguk akarják eldönteni, kik legyenek megyei bírósági, táblabírósági elnökök. Ehhez kapóra jött, hogy az érintettek többsége betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Nem azért teszik ezt, mert befolyásolni akarnák az egyedi ügyekben hozott ítéleteket, hanem mert rossz tapasztalatokat szereztek az előző ciklusukban a helyükön hagyott "szakemberekkel" kapcsolatban, és ez némileg paranoiddá tette bőket.
Az valószínűleg igaz, hogy az intézkedés egyébként célszerűtlen.
prudens
#
2011.05.06. 09:53
Ha a legjobb hiszeműek vagyunk, azt a célt feltételezhetjük, hogy a bírák átlagéletkorának csökkentésével javuljon az ítélkezés minősége vagy hatékonysága. Ugyanezzel az erős jóhiszeműséggel feltehetjük, hogy ennek kimondását az érintett idősebb bírák iránti tapintatból kerüli a kormányzat és a jogalkotó.
E tekintetben szerintem egyrészt némileg naív dolog azt feltételezni, hogy a valamivel fiatalabb átlagéletkorú bírák majd jobban vagy hatékonyabban fognak ítélkezni. Ha egyáltalán feltehetjük, hogy az ítélkezés minősége vagy hatékonysága az életkor függvénye, bírák esetében általában éppen azt szokták feltételezni, hogy a munkájuk minőségét javítja, nem rontja, a hosszabb tapasztalat, illetve a magasabb életkor. Másrészt nehezen vitatható, hogy az intézkedés a törvénykezés hatékonyságát rövid távon kifejezetten rontja, mert rövid időszakon belül megoldandó adminisztratív többletfeladatot jelent a bírósági szervezetrendszer számára. Végül - de nem utolsósorban - a demográfiai tények is általában a nyugdíjkorhatár növelését és nem csökkentését indokolják Magyarországon.
Ha szkeptikusabbak vagyunk, akkor feltehetjük, hogy a Fideszt az motiválja, hogy szerinte a fiatalabb bírák majd neki politikai szempontok alapján jobban tetsző módon fognak bíráskodni. Hogy ez veszélyezteti-e a "bírói függetlenséget", az pusztán szemantikai kérdés. Az mindenesetre nyilván nem célszerű, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos szervezeti vagy személyi döntéseket politikai szempontok vezéreljék. Igaz, nem is példa nélküli: az USÁ-ban például a bírák kinevezése tekintetében (amelyek ha nem is szervezeti, de személyi döntések) teljesen bevett. Nekem mindenesetre az az érzésem, hogy még ha el is fogadjuk legitim célnak a törvénykezés politikai szempontú befolyásolását, e cél szempontjából is elhibázott a vitatott intézkedés, mert - a fent írt hátrányok mellett - nincs indok feltételezni, hogy a fiatalabb bírák jobban megfelelnek majd a Fidesz politikai elvárásainak.
Egyjogász
#
2011.05.01. 16:52
emelését=csökkentését
Egyjogász
#
2011.05.01. 16:50
Az intézkedés valós célját Lázár János, mint a javaslat előterjesztője tudhatja.
Az kétségtelen, hogy az a jogalkotási technika, amivel a bírói korhatár emelését benyomták az új Alkotmányba, erős kívánnivalót hagy maga után. Egy ilyen kérdéssel valóban nem egy egyéni képviselői csatlakozó módosító indítvánnyal kellene az utolsó pillanatban előjönni.
LÁzár csatlakozó módosító indítványa pedig ténylegesen nincs megindokolva, mert indokolás gyanánt lényegében a javaslatot ismétlik meg, kb. ennyi: a bírói korhatár 62 év, indokolás: a javaslat a bírói korhatárt 62 évben határozza meg....., az AZÉRT MERT szövegrész hiányzik......
De mondjuk azok után, amit Lázár bátyánk az Alkotmánybíróság neki nem tetsző határozatának lexarása, és az AB megregulázása témakörben előadott pár hónapja ezen én egy cseppet sem csodálkozom. Meg amíg a 2/3-ad Lázár tényleges indokolás nélküli javaslatait is megszavazza visszapofázás nélkül, addig minek fáradni az indokolgatással?
Ezen jogalkotási visszásság ugyanakkor szerintem nem érinti a bírói függetlenséget.
ObudaFan
#
2011.05.01. 08:59
„aminek szvsz a puszta bizalmatlanság az alapja.”
A bizalom alapja az őszinteség lenne, ami egy értelmezhető indoklást feltételez.
„Nem egyenlő, mert számbeli különbség van közte.”
Nem csak a számbeli különbség a lényeges, ahogy azt már többször leírtam. Te viszont ismét nem jutsz tovább a személyeskedésnél, így a veled való vita ismét értelmetlen.
guba
#
2011.05.01. 07:18
„Egy sor jogállamban valóban valamilyen módon a kormány tölti be a megüresedett bírói vezetői pozíciókat, de ez nem egyenlő azzal, hogy a kormányzat megteremt egy olyan helyzetet, hogy be is kelljen tölteni országosan ezeknek a pozícióknak a többségét.”
Ez aztán egy értelmes magyarázat volt, megint. Nem egyenlő, mert számbeli különbség van közte. Vagy évente harminc bírói hely kormány iránt elfogult bírákkal való betöltése még demokratikus, de harminc felett már nem az? Már, ha azon az elhibázott alapon gondolkodom, amiről láthatólag képtelen vagy elrugaszkodni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.30. 22:35
„ Amit állítotok, abból az következne, ”
Nem, nem következne.
„még mindig nem adtatok semmilyen választ arra”
Már hogyne adtam volna. Bár természetesen én is csak találgatok. Vagy azt gondolod, hogy amit én célnak mondok, az csak eszköz? Ez megint egy olyan következtetés lenne, aminek szvsz a puszta bizalmatlanság az alapja.
ObudaFan
#
2011.04.30. 20:03
Egy sor jogállamban valóban valamilyen módon a kormány tölti be a megüresedett bírói vezetői pozíciókat, de ez nem egyenlő azzal, hogy a kormányzat megteremt egy olyan helyzetet, hogy be is kelljen tölteni országosan ezeknek a pozícióknak a többségét. Amit állítotok, abból az következne, hogy az sem jelentené a bírói függetlenség csorbítását, ha a kormány a bírók, vagy a bírói vezetők eltávolításának a jogát is megkapná. Ez pedig azért nehezen indokolható.
És még mindig nem adtatok semmilyen választ arra, hogy vajon az intézkedésnek mi is a valós célja, és a kormány miért nem fedi fel a valós célt.
Egyjogász
Én inkább azt mondanám, hogy most, amikor szükségszerűen elkezdődik jónéhány politikailag érzékeny per, lehetne annyi esze a kormánypártnak, hogy a látszatát is elkerülik annak, hogy az igazságszolgáltatást befolyásolni kívánják. Ha lenne egy tisztességes indoklás a kormányzat részéről, az már egy kis lépés lenne ebbe az irányba.
Egyjogász
#
2011.04.30. 18:03
A jól hangzó topiccímre figyelemmel továbbra sem értem, hogy a bírói tisztség betöltése felső korhatárának leszállításának mi a túró köze van a bírói függetlenséghez? Ha jól tudom, a jogszabály nem úgy rendelkezik, hogy a "felső korhatár 62 év, kivéve a fideszes bírók".
És azt milyen alapon állítja bárki is, hogy a Fidesz kormány alatt kinevezett bírók mind elfogultak lesznek a Fidesszel? De ha ez az alaptézis, akkor az 1990-94 között kinevezett bírák mind MDF-esek? Az 1994-98 és 2002-2010 között kinevezettek meg mind Maszopszadeszesek? Ugyan kérem, ez vicc!
Egyébként ez az egész hangulatkeltés ebben a témában is csak arra jó, hogy Gyurcsány egykori maszopszadeszes miniszterelnök bátran belemondhatja a kamerába, hogy ha ellene eljárás indul az csak azért van, mert az Orbán, meg az elfogult ügyészsége le akarja csukatni. (Azaz, emberek, én ártatlan vagyok, mint a ma született bárány, nem tudtam soha semmiről semmiről, és ha lecsuknak, az nem ám azért van, amit csináltam, hanem mert az a csúnya Polt Péter rámszállt...)
Azt, hogy ténylegesen milyen szerepe volt a sukorói ügyben, vagy a már lecsukott egykori maszopos kisistenek ügyében, stb., még ki sem vizsgálták, a lényeg, hogy ha bármi is derülne ki, lehessen szajkózni, hogy a Fletó bá ártatlan, csak az elfogult ügyészség, meg az elfodult fideszes bíró verte rá a balhét....
Erre mondják, hogy ügyes....
