TB fizetés


Rexor # 2016.03.03. 09:31

Ne kavarjunk. Én a kijelentkezésre vonatkozó részt egészítettem ki, azzal, hogy ezt addig nem teheti meg, amíg át nem kerül a másik ország esgészségbiztosítási rendszerének hatálya alá.

andris11 # 2016.03.03. 09:21

Tisztelt Rexor!

A kérdező nem jelentkezett be az eü-i szolg. járulék megfizetése alá, így nincs mit jeleznie a NAV felé. Nem tudják azt a bejelentést feldolgozni, hogy a továbbiakban már nem kell fizetnie, ha arra se tett bejelentést, hogy fizetnie kell.
Semmi nem utalt a kérdésben arra, hogy a "bizonytalan" idejű ukrajnai kint tartózkodás alatt visszakerülne az ukrán egészség-biztosítási rendszer hatálya alá, de ha így lesz, akkor erről a későbbiekben valóban szerezhet be igazolást, amit formailag kötetlen bejelentéshez mellékelve nyújthat be az OEP felé, mert a volt szocialista országok vonatkozásában nincs rendszeresített bejelentő lap.
Ha nem fog visszakerülni az ukrán eü-i rendszerbe, de bejelentett belföldi lakcíme sem lesz, akkor megállapodást köthet az OEP-el a Tbj. 34. § (10) bek. szerint, ellenkező esetben kifizettethetik vele az itthoni eü-i ellátások költségét. Ezért javasoltam, hogy az OEP-nél érdeklődjön.

Rexor # 2016.03.02. 14:17

"Ha a továbbiakban nem rendelkezik majd bejelentett belföldi lakcímmel, akkor ezt a járulékot nem kell megfizetnie.":csak ezt a NAV-nak is jelezni kell, illetve igazolni kell, hogy más országban az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik.

andris11 # 2016.03.02. 13:16

Tisztelt csiki620!

Az a magyar állampolgár, aki bejelentett belföldi lakcímmel rendelkezik és nem biztosított - pl. nincs munkaviszonya -, ha már jogcímen nem jogosult eü-i ellátásra, akkor be kell jelentenie, hogy eü-i szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. (16T1011-es nyomtatvány, beadható postai úton vagy meghatalmazott által is)

Ha a továbbiakban nem rendelkezik majd bejelentett belföldi lakcímmel, akkor ezt a járulékot nem kell megfizetnie. Ebben az esetben az itthoni eü. ellátás feltételeiről az OEP-nél kell érdeklődni.

csiki620 # 2016.03.02. 12:42

Jo napot kivánok.Külhoni magyar állampogárként,nemrég hazatalepültem Magyarországra,lakcimkártyát kaptam Budapesti lakcimmel.Ugy hozta a sors hogy a bejelentés után másnapra ,édasanyám megbetegedése miatt vissza kellett térnem elözö lakhelyemre Kárpátaljára,és bizonytalan ideig itt is kell maradnom.Egészségügyi ellátás jogosultságára a navhoz nem érkeztem bejelentkezni,Taj kártyát, személyi igazolvány sem sikerült elkészitenem.Érdekelne mennyi idöm áll rendelkezésemre hogy mindezeket elkészitsem,és hogy a Nav a késöbbiek során ne rojon ki büntetést ,ezek illettve ado nemfizetése miatt.Kaphatok e büntetést ha mondjuk ,3-4 honap mulva kezdem el ezeket intézni,és utolag is behajthassák a tartozást?Vagy jelentkezzem ki a Budapesti lakcimröl külföldi letelepedés szándékával,hogy ne érjen utolag meglepetés,és ha eszt kell tennem kell e a navnál illettve az oepnél bejelentenem külföldre valo távozásomat ha még be sem jelentkeztem náluk,Válaszukat köszönöm ,Attila

andris11 # 2016.03.01. 08:47

Tisztelt Erkovicsn!

Ha más uniós országban biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és ezt igazolni is tudja, akkor Magyarországon jogosult lesz az egészségügy úgynevezett alapellátásaira. Hogy ez melyik évben pontosan milyen ellátásokat jelent, arról az OEP tud felvilágosítást adni.
Jellemző, hogy a magánszemélyek nem jelentik be előre az OEP-nél, amikor külföldre mennek és munkaviszonyt létesítenek. Ez valóban nem "fut össze" sehol, így ha később itthon orvosi ellátást vesz igénybe, akkor kiderül, hogy itthon nem biztosított és más jogcímen se jogosult eü-i ellátásra.
Ha viszont tudja igazolni a külföldi biztosítási jogviszonyát, akkor nem SZABAD! bejelentkezni a NAV-nál a havi eü-i szolgáltatási járulék megfizetése miatt, mert erre nem lesz kötelezett. Ahogy említésre is került, a kettős biztosítási jogviszony törvénytelen. Azt azért meg kell jegyezni, hogy az említett járulék megfizetése nem eredményez biztosítási jogviszonyt belföldön!
Tehát a külföldi biztosítás alapján itthon is jogosult az alapellátásokra, a havi eü-i szolg. járulékot nem kell fizetnie, a NAV pedig legfeljebb azért bírságolhatja meg, mert elmulasztotta annak bejelentését, hogy nem kötelezett az eü-i szolg. járulék megfizetésére.
Bejelentőlapja egyébként a '1011, idén a 16T1011, a mulasztási bírság felső határa pedig 200 ezer ft.

Zengőbérci # 2016.02.18. 12:47

bandi3677 # e-mail Jelentem! 2016.02.18. 11:43

Tiszteletem!Ha valaki folyamatosan tavaj november óta beteg és átnyúlik következő év márciusig,akkor az első 15 napot az új évben a tb vagy a munkáltató köteles fizetni?A munkahely nem tb kifizető hely.

2015-ről 2016-ra áthúzódő táppénz esetén kapja a táppénzt amíg meg nem gyógyul, majd ha ezt követően ismét keresőképtelenné válik a 2016-ra járó betegszabadságot akkor fogják elszámolni, amelyet a munkáltató fizeti.

(A TB betegszabadságot sohasem fizet, a tb. csak tb. ellátást pl. táppézt folyósít.)

bandi3677 # 2016.02.18. 10:43

Tiszteletem!Ha valaki folyamatosan tavaj november óta beteg és átnyúlik következő év márciusig,akkor az első 15 napot az új évben a tb vagy a munkáltató köteles fizetni?A munkahely nem tb kifizető hely.

kadrika # 2016.02.11. 14:29

Üdv mindenkinek! Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra szóló hatósági bizonyítványom van, ismerem ennek a menetét, a hosszabbítását, stb.

Munkanélküli vagyok, de semmilyen segélyt, semmit nem kapok a Munkaügyi Központtól, csak a TB támogatásomat kértem az Önkormányzattól. Ezt meg is kaptam, de most úgy hozta a sors, (vidékre költöztem), hogy törölnöm kell magam a munkanélküliek nyilvántartásából.

Az lenne a kérdésem, hogy a törléssel az egy évre (idén decemberig) megkapott támogatás is megszűnik annak lejárata előtt, vagy azt a Munkaügyi központtól függetlenül élni fog még decemberig? Azt tudom, hogy egy évig szól, de az egy éven belül törölnöm kell magam a munkanélküliek nyilvántartásából a Munkaügyi Központban.

Ilyenkor a Munkaügyi letiltja a már megadott "Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra szóló hatósági bizonyítványomat" december előtt?

Sehol nem találok erre választ, mindenhol csak az egy évet írják, meg a 45 napot, ami a jogosultság után lép életbe... A segítséget előre is köszönöm!

erkovicsn # 2016.02.08. 12:51

Tisztelt Hölgyem/Uram
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy mekkora bírságra, mire számíthatok, ha más uniós országban biztosítási jogviszonnyal rendelkeztem, (munkanélküli ellátás, majd táppénz )de az orvos nem akarta a műtétet megcsinálni az uniós eu kártya terhére. Közölte, hogy fizessem be itthon a tb-járulékot, mondván, hogy ez sosem fog összefutni. Majd ezután bejelentkeztem az Apeh-hez, hogy fizessem az tb-t magamnak. Ráadásul a műtétet követően pár nappal mentő vitt vissza a kórházba, sürgösségire és befektettek. Itt meg már a magyar taj számomat adtam oda.
Egyébként a kinti biztosító a táppénz alatt nem foglalkozott vele, táppénzes ellenőrzésen elfogadták a magyar orvosi leleteket, őket nem érdekelte, hogy hol műtöttek, azt mondták, hogy ők nem fizetik ki, saját döntésem, hogyha itthon műtenek meg. Majd szeptembertől nem fizettem be a tb-t és most Apeh felszólítást kaptam, hogy vagy fizessem be, vagy igazoljam a külföldi jogviszonyt. Igen ám, de azon szerepel, hogy 2012-től volt biztosításom más uniós országban. Magyarul kettős biztosításom volt, amit mint megtudtam, törvénytelen. Igy most nem tudom, hogyha bemutatom most ezt az igazolást, mekkora bírságra, mire számíthatok. Mert mindenképpen szeretnék kijelentkezni itthon a tb-ből, pláne, hogy tudom, hogy jogszabály ellenes és hát a jogszabály nem ismerte még nem mentesít. Válaszokat előre is köszönöm.

Jusztasz # 2016.02.04. 13:12

T. Molnár092!

1.Alany, állítmány, tárgy, jelzők = érthető mondat.

2.A CSED-re való jogosultságot ne keverje a CSED alap kiszámítására vonatkozó szabályokkal.

3.A CSED-nek nem feltétele a folyamatos biztosítás csak a táppénznek.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Ezen ellátások alapja a jelen (szüléskor fennálló) jogviszony irányadó/számítási időszakában elért bruttó –pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező- jövedelem.

A
CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Rexor # 2016.02.03. 20:38

Nem lehet sajnos, a biztosítást nem lehet utólag pótolni.

Molnár092 # 2016.02.03. 18:32

szep estet
Én vagyok a Csedes aki nem értette a (180) napos dolgot
Koszonom mar ertem de felmerült bennem meg egy kerdes ha minden igaz akkor Aug 01 születik meg a kicsiknek es ha vissza számolok Aug tol 3honapot es onnan ugyebár a 180 napot akkor nekem nincs meg csak 120 nap"szűkösen " es pont dec,Jan hónapban nem voltam biztosított sajnos önhibámon kívül (de ez hosszú lenne ) esetleg ha utólag befizettem akkor ugyebár meg lesz a 180 napom ....ezt lehet igy ???? Koszonom a segítséget ismételten

Molnár092 # 2016.02.03. 18:31

Szep estet
Én vagyok a Csedes aki nem értette a (180) napos dolgot

Molnár092 # 2016.02.03. 18:29

Szep estet
Én vagyok a Csedes aki nem értette a (180) napos dolgot

Rexor # 2016.02.03. 15:19

Ha nem stornózzák a számlát csak magukkal szúrnak ki, mert nem kapják vissza az áfát amit feltehetően megfizettek. Ne foglalkozzatok vele.

Könyv # 2016.02.03. 15:15

Számla stornálása

Rokonom rendezvényt akart tartani, oktatási intézményben érdeklődött, mennyibe kerülne a terembérlés. Csak írásban válaszolnak, ezért kiállíttattak vele egy ajánlatkérő űrlapot.

Nem felelt meg a bérleti díj, amit ajánlottak, ezért nem vette igénybe.

Ennek ellenére kiszámláztak neki egy összeget. Ő reklamált, amire e-mailben válaszoltak és elnézést kértek a tévedésért.

Eltelt egy év. Újból kapott egy dörgedelmes felszólítást, hogy fizesse ki azt a számlát, amelyet tavaly már megreklamált.

Újból reklamált, új elnézés kérés. A számla stornálásáról azonban nem hajlandóak hivatalos levélben őt tájékoztatni.
Holott erre többször felszólította őket.
Félő, hogy egész életében ezzel a számlával fogják riogatni.

Nem ő az egyetlen, akivel ezt megteszi ez az oktatási intézmény.

Mit lehet tenni (szerintem bírósághoz kellene fordulni, de ő nem meri megtenni, mert bosszút állhatnak).

Rexor # 2016.02.03. 13:43

A kérdés, hogy megvan e a szülést megelőző 2 éven belül a 365 napos biztosításod. Az álláskeresési járadék miatti kieséssel nem tudsz mit kezdeni, ezt ne számold bele.

Molnár092 # 2016.02.03. 13:06

Valaki tud segíteni esetleg ? Akar fizetnek is , szemelyesen is szivessen fogadom a választ ! koszonom szepen

Molnár092 # 2016.02.03. 08:48

A munkanélkülit szüntették meg

Molnár092 # 2016.02.03. 08:25

Szép jó napot !
Kérdésem sz lenne ,hogy Aug 01-re vagyok kirva mit kismama van jelenleg munkám be us vagyok jelentve Feb.02-tol de viszont elotte munkanélküli voltam 2015.03.09-tol 2015.05.25-ig na igen e viszont nem tudtam megjelenő náluk ezáltal megszüntettek 05.25-en de en erről csak 2015.11.12-en kaptam értesítést !!!!! Ezzel az a problémám ,hog 05.25-11.12 időpontban gondolom Nem voltam biztosított de ugye en ezt csak utólag tobb hónapra ra tudtam meg , ilyenkor mi a tehendo ????? Ők a felelősek mivel tobb hónapra ra értesítettek vagy en ???? Ezt utólag ha befizettem akkor ugye biztosítások fogyamatos lesz (?) igy járni fog a CSED????? Vagy mar mindegy mit teszek es nem jar ....koszonom válaszát !

kririsz # 2016.02.02. 19:32

Beszeretném jelenteni a TB fizetési kötelezettségemet. Az érdekelne, hogy erre ügyfélkapun keresztül van-e lehetőség? Ha igen milyen módon?

Jusztasz # 2016.02.02. 13:39

Crystalheart # e-mail Jelentem! 2016.01.29. 16:17

Üdv! Nem számítottam arra, hogy a KATA kiváltása után még fogunk TB-s sárga csekket kapni (a mellékelt TB-s leírással, 7050 Ft-tal meg az esedékességi időpontokkal együtt) év elején. Mi lehet ennek az oka? Elvileg amikor a NAV felé bejelentettük júniusban a KATA alá való bejelentkezést, jegyezniük kellett volna, hogy mostantól nem kell sárga csekk.

Kicsit aggódom, remélem, nem mulasztottunk semmit.

Valami ötlet?

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
20. § (7) A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek a (6) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek.

Jusztasz # 2016.02.02. 13:36

Moni65 # e-mail Jelentem! 2016.02.01. 19:56

Tisztelt Hölgyek, tisztelt Urak!

2005ben költöztem Németországban és azóta is ott élek és dolgozok. Én nem tudtam, hogy az OEPnél ki kell jelentkezni. Kb. 4 hónapja kaptam egy levelet aNAVtól, hogy rendezzem az eü. szolgáltatási járulékaimmal kapcsolatos dolgokat. Megtehetem a bejelentést anélkül, hogy büntetésre számítsak? Kötelezhetnek,arra, hogy valamit is visszamenőleg fizessek? Ugye kettős fizetés nincs? A gyerekeimet is ki kell akkor jelentenem?
Válaszukat köszönöm
Tisztelettel: Török Moni

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

20. § (7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

  1. huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
  2. tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
biliczki # 2016.02.02. 12:35

Tisztelt Hölgyek/Urak,

kettős állampolgár vagyok (Szerb és Magyar). Magyarországon élek párommal és van bejelentett állandó lakcímem, de viszont Szerbiában dolgozok és ezért ott is vagyok biztosított. A két ország között létezik szociális egyezmény, de én szeretném ha Magyarországon is biztosított lennék, hajlandó vagyok fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. De ahhoz, hogy tudjam fizetni, szükségem van TAJ számra, azom viszont nincs. Az OEP meg azt mondta nem kaphatok TAJ kártyát ameddig a jogviszonyomat nem igazolom. Ez így egy ördögi körnek tűnik. Mi a teendő az én esetemben?
Üdvözlettel,
István