szja örökölt ingatlan értékesítés után


Mungdal # 2018.04.11. 17:37

Üdv mindenkinek!
Olyan kérdéssel fordulnék önhöz, önökhöz, hogy van-e nekem teendőm egy 2011-ben egyenes ági öröklés jogán megszerzett családiház, 2017-es, pontosabban, 2017.07. havi eladásával ill. a megszerzett összeg , szinte azonnali (2017.09) befektetésével egy másik ingatlanba. A saját tulajdonban lévőt, 5m ft adtam el és 3,7m-ért vettem a jelenlegit. Kell e valamelyik után adót fizetnem, vagy esetleg a külömbözet után ?
Válaszokat elöre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.11. 18:21

Van számos teendőd, de adót és illetéket nem kell fizetned. (Feltéve, hogy a megvásárolt ingatlan is lakó~.)

Mungdal # 2018.04.12. 04:59

Temészetesen az. Földhivatalnál be van jegyeztetve, illetve át van íratva minden. A sok dolog alatt remélem ezeket értetted, remélem nem kerültre el a figyelmemet semmi. Először és , bízom benne, utoljára adtam el házat, ezért a hozzá nem értés.

wers # 2018.04.12. 05:29

Annyit esetleg, hogy a 2017 évi adóbevallásban az értékesítést fel kell tüntetni, de fizetned nem kell, mint már KBS írta.

drbjozsef # 2018.04.12. 06:09

Ha nincs adófizetési kötelezettség, akkor bevallási sincsen, nem kell semmit beírnia az adóbevallásába.

wers # 2018.04.12. 06:15

Khmmmm....
A nav nem ezen a véleményen van.

drbjozsef # 2018.04.12. 06:24

Tényleg? Miért?

drbjozsef # 2018.04.12. 06:31

Soha nem is kellett bevallani ingatlan eladást ha nem volt belőle jövedelem. Meg még sok más önálló tevékenységből származó bevételt sem, ha nincs jövedelem így adófizetési kötelezettség.

De hogy ne csak "nav véleménye" típusú magvas, tényszerű, és alapos indoklást írjak :

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
...
11. §
...
Nem kell bevallani azt a bevételt,
...

  1. amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
wers # 2018.04.12. 06:37

Mittomén miért kellett, de nekem/nekünk kellett. Nem én csináltam.

wers # 2018.04.12. 06:38

Öröklésre hivatkoztak. Tovább nem érdekelt.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.12. 06:55

Egy ideig be kellett vallani, mert úgy tekintették, hogy van adó, csak nulla az összege.

wers # 2018.04.12. 06:59

Konkrétan egy éve kellett szerepeltetnem az adóbevallásban, én sem értettem minek, de nem tartottam érdemesnek a kérdést, hogy tovább foglalkozzam vele. Nem fájt az nekem.

drbjozsef # 2018.04.12. 09:32

Nem kellett volna, de azon nem csodálkozom, ha esetleg ezt a tanácsot a NAV-tól kaptad volna.
Félelmetesen tájékozatlanok tudnak lenni néha az ügyfélszolgálaton, és minél nagyobb a tévedés, annál biztosabbak benne...

wers # 2018.04.12. 09:44

:) nem csak nekem, öten örököltük az egyik ingatlant. Az ügyvéd is ezt mondta (állítólag, én nem voltam ott)
Az adóbevallást a nav készítette e nélkül, a nyáron valami önellenőrzés bizét adtunk be, könyvelő segített. Ennyi.

drbjozsef # 2018.04.17. 10:58

Egyiktől sem.
Öröklés jogcím esetén a szerzés az öröhagyó halálának a napja. Teljesen mindegy, mikor van a hagyatéki, van-e póthagyatéki, de még az is, hogy mikor jegyeztek be az ingatlan nyilvántartásba. (Egyébként : ha megnézed a tulajdoni lapot, akkor elvileg, ha nem tolták el, az elhunytának napja van bejegyezve a neved mellé).

Egyszóval nem, nem kell adót fizetned (se adóbevallanod ezért).

ism66 # 2018.04.17. 11:55

drbjozsef
Köszönöm a gyors választ.
A tulajdoni lapon a póthagyték időpontja van bejegyezve.

drbjozsef # 2018.04.17. 12:26

Nem számít. Akkor azt elrontották.
Egy kérelemmel javíttathatod, de ha úgyis eladod, akkor mindegy.

1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról
...
60. § * (1) * Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.

ism66 # 2018.04.17. 14:08

Köszönöm a választ

gatosz # 2018.04.20. 07:58

Szép napot!
Érdeklődnék, házeladás után fizetendő szja összege csökkenthető pl. ingatlanközvetítői kiadás számlájával?
Köszönöm: gatosz

drbjozsef # 2018.04.20. 08:40

Igen.

A törvény a "bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások" levonását teszi lehetővé. Ebben benne lehet az ingatlanos díja is, hirdetési költség is, akár az értékbecslés és a tulajdoni lap is, meg minden, ami az eladással összefügg.

Porsolya # 2018.04.23. 19:34

Üdvözletem. A férjem édesapja halálával örökölt 1/4 rész ingatlant. Ezt az ingatlant 1 éven belül értékesítették. A keletkezett jövedelemből miket lehet levonni annak érdekében, hogy kevesebb adót kelljen fizetni? Tudomásom szerint az eladással kapcsolatos költségek vonhatok csak le. A temetési költségről viszont nem tudom. A hagyatéki okiratban tételesen fel van sorolva, hogy mennyi a temetési költség. Illetve még a kérdésem, hogy hány részre kell osztani a költségeket, ha 2en vannak testvérek és az édesanyjuk is él. Előre is köszönöm a segítséget.

drbjozsef # 2018.04.24. 06:21

Porsolya,

ez egy kicsit kevés, kicsit zavaros.

Gondolom, az eladott ingatlan 1/2-e a férjed édesanyjáé, és 1/4-1/4 részt örökölt a párod és a testvére.

Van a hagyatéki végzésben egy érték az ingaltanra.
Ezt vonhatjátok le az eladási árból.

Ezen kívül a "jövedelem megszerzésével közvetlenül összefüggő" kiadásokat lehet levonni. Mondjuk az ingatlanos díját ha volt, hirdetési díjat, az ügyvéd díját, ha Ti fizettétek eladáskor. Természetesen mindenről számla van.

A hagyaték költségei nem közvetlen kiadások, azokat nem vonhatjátok le, a temetési költséget sem.

Az így, levonások után kapott összeg a jövedelem, ennek 15%-a a befizetendő adó. Ezt tulajdonrész arányosan kell elosztani, felét az édesanyának kell befizetnie, a negyedét-negyedét a két testvérnek (már ha igaz volt a kezdeti feltételezésem a tulajdonrészekről).

Ha nem adtátok el drágábban, mint amennyire a hagyatéki végzésben értékelték, akkor például senkinek nem kell semennyi adót fizetni, sőt adóbevallásba sem beírni (hiszen nincs jövedelem, annyiért adtátok el, mint "szereztétek")

Porsolya # 2018.04.24. 08:28

drbjozsef
Igen így van a tulajdonrész én nem fogalmaztam pontosan. Többért lett eladva, mint amennyi a hagyatékiban szerepel és igazából a temetési költség volt a nagy kérdés, nagyon köszönöm a segítő válaszát. Illetve még azt kérdezném, hogy amik le vonható költségek, azoknak 1/3 részét vonhatja le a saját részéből mindenki? Illetve még az hozzatartozik hogy anyósom befektette a részét új lakas vasarlasba, igy neki nem kell adoznia, emiatt merül fel a kérdés, hogy hány részre oszthatók a költségek 2 vagy 3.

Köszönöm ha elolvassa és válaszol.

drbjozsef # 2018.04.24. 08:44

Porsolya,

Én is pontatlan voltam, mert a teljes jövedelemből vontam le a költségeket, és az adót osztottam szét. Nem helyes.

Az eladási ár és a hagyatéki érték különbözete a jövedelem alapja. Ezt kell tulajdonrész arányosan szétosztani.

És akinek még volt kiadása - tehát az ő nevére szól a számla -, az még azt IS levonhatja, és azután kell mindenkinek a saját jövedelmének 15%-át adóként befizetni.

Az, hogy anyósod másik ingatlant vesz sajnos már jó ideje nem számít : adót kell fizetnie neki is ugyanúgy.

Viszont, ha az új lakás vétele 3 éven belül van az előző eladásához képest, és drágábbat vett, akkor csak a különbözet után kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Porsolya # 2018.04.24. 08:51

drbjozsef

Hálásan köszönöm a segítséget mindenre megkaptam a választ. Szép napot.