Nem kell figyelembevenni ay illetékkedvezménynél. Az első lakás illetékkedvezménye nyaralóra egyáltalán nem vehető igénybe.
ingatlan vásárlás utáni illetékfizetés
Kérem, legyen kedves ezt elmagyarázni. Mit jelent az, hogy a nyaralót "nem kell figyelembe venni"?
A nem lakásingatlant nem kell figyelembe venni.
Nagyon köszönöm kimerítő válaszát!
Még egy kérdés merült fel a témával kapcsolatban: még nem dőlt el, hogy az épület lakóingatlanként, vagy nyaralóként fog szerepelni a tulajdoni lapon. /Eddig az épület egyáltalán nem volt feltüntetve a tulajdoni lapon, ezt most fogja pótolni az eladó/
Amennyiben nem lakóingatlanként, hanem nyaralóként kerül bejegyzésre az épület, akkor hány százalékos illetékre számíthatunk, ill. ebben az esetben jár-e a 35 év alatti első ingatlanos kedvezmény?
Előre is nagyon köszönöm a válaszukat!
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.
Tiszteletem!
Az ingatlan vásárlás utáni illetékkel kapcsolatban szeretném szakvéleményüket kikérni.
35 év alatti vagyok, első lakástulajdonomat kívánom megszerezni vásárlás útján, ugyanakkor nagymamám halála után édesapám az örökségét (egy lakóingatlan 1:3 tulajdoni hányadát) a hagyatéki eljárás során rám íratta.
Ebben az esetben van bármi lehetőségem arra, hogy az 50% járulékkedvezményt megkapjam? A megörökölt tulajdoni hányadra nem tartok igényt, sosem laktam ott, így bármilyen lehetőség érdekel!
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Köszönöm szépen, most én is utánakerestem, és végre találtam egy érthető, és egyértelmű leírást. Eszerint amit én írtam, az igaz volt 2014.január 1.-ig, de azóta illetékmentes minden ügylet, függetlenül attól, hogy milyen az adott dolognak a viszonya a külön- vagy közösvagyonhoz.
Hát ez érdekes azért így, és felvet néhány problémát...
Minden ügylet, sőt még az is, ha az életközösség megszűnése után a házassági közös vagyont szüntetik meg.
Tisztlet KBS,
egy másik topikba írtad nekem valaki más kérdése kapcsán, hogy az egyenesági rokonok között az adásvétel is illetékmentes. Most olyan merült fel máshol, hogy a házastársak között is illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
Én az alábbit találtam a NAV oldalán erről :
https://www.nav.gov.hu/…lleteke.html
De ez alapján nekem nem világos, hogy visszterhes vagyonátruházásnál mi illetékmentes, és mi nem.
Szerintem házastársak között csak akkor illetékmentes egy ingatlan adásvétele, ha az a közös vagyon körében történik. Tehát ha egy már közös vagyonnak számító lakás, ami az egyik fél nevén van, és átírják a másik fél nevére (adásvétellel), akkor előtte és utána is 50-50% tulajdonosok a valóságban a házastársi vagyonközösségi szabályok miatt, tehát nincs valójában vagyonmozgás, ez illetékmentes.
De ha valaki eladja a saját különvagyonába tartozó lakást a házastársának, akkor az illetékköteles adásvétel lesz. Ha közös vagyonú pénzből veszi meg a házastárs, akkor is legalább a lakás fele után illetéket kell fizetnie a szerzőnek.
Jól értelmezem? Az illetéktörvényből sem lettem okosabb, próbáltam megkeresni az erre vonatkozó passzusokat.
Kell.
Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne:
3 éve vettem egy lakást 6.6m forintért,amit most szeretnék eladni(kb.a duplájáért),de rögtön vennék egy házat az eladásból származó pénzből(ugyanazon az áron).Ez esetben kell e bármilyen adót fizetnem?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Forumozók
Érdeklődnék, hogy nektek volt-e már tapasztalatotok az alábbi céggel? www.kerelmek-beadvanyok.hu
Mi is mérséklésen vagy részletfizetési kérelmen törjük a fejünket. Érdemes-e felkéri Őket?
Csak a lakóingatlan eladása számítható be.
Tisztelt Szakértők!
Ezúton szeretnék tájékoztatást kapni:ingatlanvásárlást tervezünk, melyhez meglévő ingatlanunkat+nem lakás célú garázsunkat is eladjuk, és ezt kiegészítve kívánunk lakóingatlant vásárolni.eladásra kerülő ingatlan beszerzési ára 2010-ben 14.350eft volt, a garázs pedig 2014-ben 2.7mft. Amennyiben most ezeket kb. 24mft +4mft értéken reméljük eladni (össz.:28mft)és a vásárolt ingatlan kb. 30mft, akkor a különbözeti 2mft után kellene illetéket fizetni,v. sajnos a lakó- ill.nem lakóingatlan értékesítése nem összevonható,azaz az eladott+vásárolt lakóingatlanok különbözete után számítják a fizetendő ingatlanvásárlási illetéket? Fentiek ismeretében mi képezi a 4%-os illeték alapját?
Válaszukat előre is köszönöm!
M.Andrea
Ahogyan a kolléga mondja: látni kellene a szerződéseket és a B400-asokat.
"Önök szerint melyik illeték kiszabás a helyes?"
Ehhez látni kellene a szerződéseket, ugyanis nagyon sok múlik a fogalmazáson!
Szerintem egyik se. De az elsőt alighanem ti szúrtátok el, sőt, sanszos, hogy a másikat is.
Eljárást lehetne indítani a mulasztó tisztviselővel szemben.
most adtuk el a lakást...
augusztusban kell birtokba adni
na majd kiderül
egyébként nekem kellene a NAV-ot sürgetni?
megvan a cím, nyugodtan kiküldhetnék...
és mi a véleményed arról, hogy a másik esetben egyszerűen lemondtak a több mint 3 milliós illetékről, erről a bonyolító ügyvédnek el is küldték a határozatot
Ha neked jobb lesz akkor fizetni, amikor már bejegyezték a végrehajtási jogot... Csak tessék.
mert 2 éve szólt az ügyvéd
azt mondta jelezte a NAV-nak, hogy mi a címünk (ami persze a szerződésben is benne van) és majd küldik
de nem küldték
legutóbb azt mondta, hogy egy svéd ügyfelének 5 év után törölték az illetéket arra hivatkozva hogy nem tudták kipostázni...
Úgy érted, lefoglalhatja-e az adóhatóság? Le bizony!
(Megjegyzem, valahogy mégis csak értesültél az illetékkötelezettségről, ha egyszer tudsz róla. Mi az akadálya a fizetésnek?)
Igazán az érdekelne, hogy rá lehet az illetéket terhelni az ingatlanra?
Nincs magyar adószáma a vevőnek.
Ezt tudom
3 éve nem küldték el a külföldi címre, a lakásba pedig senki sincs bejelentve.
Illetve a szerződést készítő ügyvédhez ment az illeték levél, aki jelezte a NAV-nak, hogy nincs kézbesítési megbízása velünk. Ez 2 éve volt. Azóta semmi.
Jár a posta külföldre is.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02