Illeték - ingatlan


Hugi # 2002.03.26. 17:09

Ingatlant eladok mondjuk 8 millióért, veszek rögtön 7.5 millióért másikat.
Illetéktv. azt mondja, a különbözet után
kell fizetni illetéket. Létezik, hogy
akkor is kell fizetnem illetéket, ha példánkban nem nőtt hanem csökkent az ingatlanvagyonom? Vagy csak én komplikálom túl, és 'logikusan' ha kisebb értékű az új lakás, akkor nem kell fizetnem?

Gyula # 2002.03.27. 04:08

Igen, ha az illetékhivatal a 7,5 mFt-ért vásárolt ingatlant nagyobb értékűnek ítéli meg mint az az adás-vételi szerződésben áll.


Üdvözlettel: Gyula

Két Lotti # 2002.03.28. 17:52

Én úgy tudom, hogy ilyenkor is kell fizetni, függetlenül attól, hogy a hivatal felülbírálja-e a szerződésben foglalt forgalmi értéket vagy sem.  Mivel az Itv. különbözetről beszél.

Láttam már ilyen kiszabó határozatot.  De a legegyszerűbb, ha felhívod az ügyfélszolgálatot, és ott erre kell tudniuk válaszolni.

(Én persze már kaptam ugyanarra a kérdésre más választ a fővárosban mint Pest megyében.)


Ügyvéd - Társasági szakjogász

barbarella # 2002.08.08. 15:32

Hugi írta - 2002.03.26 18:09
Ingatlant eladok mondjuk 8 millióért, veszek rögtön 7.5 millióért másikat.
Illetéktv. azt mondja, a különbözet után
kell fizetni illetéket. Létezik, hogy
akkor is kell fizetnem illetéket, ha példánkban nem nőtt hanem csökkent az ingatlanvagyonom? Vagy csak én komplikálom túl, és 'logikusan' ha kisebb értékű az új lakás, akkor nem kell fizetnem?

Az illetéktörvény nem határoz meg a csökkentendő számérték és a kivonó között sorrendiséget, azaz nem rögzíti, hogy a kivonandó minden esetben a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke, a kivonó pedig az eladott lakástulajdon forgalmi értéke lehet. Emiatt “negatív értékkülönbözet" nem keletkezhet - tehát az illeték alapja mindig egy pozitív szám, vagy (azonos értékű ingatlanok esetén) nulla. Tehát fizetni kell.


barby

Két Lotti # 2002.09.04. 19:35

Ma hallottam, hogy valamelyik kolléga próbapert akar indítani ez ellen a némileg kifogásolható illetéktörvényi rendelkezés ellen.

Kíváncsian várom az eredményt.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

Jubin # 2002.10.09. 07:42

Ajaj, az illeték hivataltól mentsen meg mindenkit az ég. Nekem két ingatlanos illeték ügyem is fut párhuzamosan, de egyikkel sem jutok zöld ágra velük.
Az egyik esetben egy nagyobb értékü; ingatlan eladása után két másik kisebb ingatlant vettem és a kettöt szeretném együtt beszámítatni az eladásba, mert külön-külön túl kcsi az értékük a kedvezményhez. Tudom, hogy az 1990es törvény szerint csak egy számítható be, de utána néztem az érvényes CD Jogtárban és egy 1996os Bírósági Határozat szerint kettö is. Lehet igazam, ha arra hivatkozok?
A másik esetben ugyan ezen az eladott ingatlanon a volt férjemnek haszonélvezete volt, amit ki kellett neki fizessek. Ö a valós forgalmi értéknél jóval nagyobb összegért volt csak hajlandó lemondani a haszonélvezetröl (naná) és erröl szól persze a szerzödés is. Nekem a haszonélvezet megvásárlása után is kell illetéket fizetnem (hurrá!), de azt úgy, hogy a haszonélvezetért fizetett összegböl számolták ki az egész ingatlan összegét és abból az illetéket. Így kétszer annyit ér szerintük a volt ingatlanom, mint amennyiért ténylegesen eladtam vagy akár a hivatalos ingatlanbecslöi véleményben szerepel - és persze kétszer annyi illetéket gombolnak le rólam. Mit tegyek?


Üdv: Jubin

laci (törölt felhasználó) # 2002.10.13. 22:12

 Lakásingatlant szeretnék vásárolni,most.Ebben szeretnén a segitséget,megkérni.Már van egy 50%-os lakásingatlanom,rokkant nyugdijas vagyok,és özvegy.

Bosi # 2002.10.18. 11:25

Elnézést, hogy vendégként beleszólok, de sürgős választa lenne szükségem.
A minap nyiltakoznom kellett, hogy ezt a bizonyos lehetőséget, miszerint a vásárolt alkás és az eladott lakás ára közötti különbözetre fizettem illetéket, öt éven belül nem használtam ki. Vagyis, egyes vélemények szerint az, hogy nem a teljes vételárra fizettem illetéket, hanem csak a különbözetre, az egy kedvezmény és csak öt évente lehet igénybevenni. Tudni szeretném, hogy ez igaz-e, mert a nyilatkozatban hivatkozott 1990 évi XCIII tv. 21. par (5) bekezdésben erről a szeptemberi kiadású CD jogtárban szó sincs.
Nagyon fontos lenne a pontos válasz, mert illeték csalás esetén a kiszabható illeték háromszorosával lehet büntetni.

Előre is köszönöm.

Keömley Nóra # 2002.10.18. 16:45

Üdv Mindenkinek!
Kérdésem: AZ Édesanyám és én saját ingatlanhányadunkat Fiamnak ajándékoztuk az én haszonélvezetemmel. Ez egy kis nyaraló. Kinek kell illetéket fizetni és hány %-ot? A haszonélvezetért is kell fizetni?
Köszönöm a választ!

simci # 2002.11.03. 19:22

Helló!

Kérdésem a következő:

Eladtam a lakásom 6.8M forintért. A vásárolni kívánt ingatlant 10M forintért veszem meg. Mennyi illetéket fogok fizetni? Sajnos nem ismerem az ide vonatkozó szabályokat.
A feleségemnek 50%-os tulajdoni hányada lesz belőle. Mivel az Õ nevén először fog szerepelni bármilyen ingatlan tulajdoni hányad, illeti e meg Õt valamilyen illetékfizetési engedmény?

Előre is köszönöm a segítséget!

longdancer # 2002.12.03. 19:18

simci írta - 2002.11.3 20:22
Helló!

Kérdésem a következő:

Eladtam a lakásom 6.8M forintért. A vásárolni kívánt ingatlant 10M forintért veszem meg. Mennyi illetéket fogok fizetni? Sajnos nem ismerem az ide vonatkozó szabályokat.
A feleségemnek 50%-os tulajdoni hányada lesz belőle. Mivel az Õ nevén először fog szerepelni bármilyen ingatlan tulajdoni hányad, illeti e meg Õt valamilyen illetékfizetési engedmény?

Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves Simci!

Ha az eladott lakásnak a feleséged nem volt tulajdonosa (nem a házasság fennállása idején és vagyonközösségbe tartozóan szerezted), és más lakástulajdonban sem volt 50%-ot elérő hányada, akkor érdemes a 35 év alatti fiatalok első lakásvásárlásához kapcs. illetékkedvezményt kérni. Ebben az esetben te ettől függetlenül - ha az eladás az új lakás megvételéhez képest egy éven belül történt - kérheted a cserét pótló vételi kedvezményt.

Ha viszont az eladott lakásnak a feleséged is tulajdonosa volt, akkor mindkettőtök kérheti a cserét pótló vételi kedvezményt - a feleséged a 35 év alattival együtt is, ha az eladott lakásban a tulajdoni hányada kisebb volt mint 1/2.

Üdv.


longdancer

Két Lotti # 2002.12.05. 12:07

Ez már nincs benne az Itv.-ben.  Egy-két éve kiszedték és nem is volt hosszú ideig benne.  Mikor vetted a lakást?

A Jogtár időgépével meg tudod nézni, hogy Rád akkor éppen milyen szabály volt érvényes.

Bosi írta - 2002.10.18 13:25
Elnézést, hogy vendégként beleszólok, de sürgős választa lenne szükségem.
A minap nyiltakoznom kellett, hogy ezt a bizonyos lehetőséget, miszerint a vásárolt alkás és az eladott lakás ára közötti különbözetre fizettem illetéket, öt éven belül nem használtam ki. Vagyis, egyes vélemények szerint az, hogy nem a teljes vételárra fizettem illetéket, hanem csak a különbözetre, az egy kedvezmény és csak öt évente lehet igénybevenni. Tudni szeretném, hogy ez igaz-e, mert a nyilatkozatban hivatkozott 1990 évi XCIII tv. 21. par (5) bekezdésben erről a szeptemberi kiadású CD jogtárban szó sincs.
Nagyon fontos lenne a pontos válasz, mert illeték csalás esetén a kiszabható illeték háromszorosával lehet büntetni.

Előre is köszönöm.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

tutmi # 2003.01.10. 13:03

Némi segítségre lenne szükségem:

Ha 7M-ért eladom a lakásom és veszek  12M Ft értékben egy ingatlant amelynek felét (6M Ft) OTP hitelezi, és 6M Ft az eladott ingatlanból származik
Illetve veszek még egy 4M Ft-ot érő lakást is amelynek szintén felét OTP hitelezi.

1 lakásnak az árából kettőt vettem, tehát 8M Ft kp+hitel vettem 2 lakást.

Mennyi illetéket kell, hogy fizessek???

A 7M Ft-ért eladott ingatlan több, mint 5 éve volt a tulajdonomban.

Előre is köszönöm a választ

Két Lotti # 2003.01.13. 11:59

Az illeték a vagyonszerzést terheli és ingatlanonként kell figyelembe venni.

Tehát a 12 millió és a 4 milliós lakást is külön-külön kell megítélni.

Mivel 7 millióért adtad el a saját lakásodat, ezért célszerű, hogy ezt kérd beszámítani a 12 milliósba, és így csak a különbözet, azaz 5 millió lesz az illeték alapja.

Ha 4 milliós után teljes illetéket kell fizetni, azaz 2%-ot.

Az, hogy a vételárakat részben OTP hitelből fedezed, az illetékre semmilyen kihatással nincs.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

tutmi # 2003.01.15. 14:49

Köszönöm a válaszod!

Még egy fontos kérdésem lenne:

Új építésü ingatlan után kell illtéket fizetni? (ha az nem az első tulajdonom)

üdv :
Tutmi

Két Lotti # 2003.01.15. 15:55

Ha új építésű lakásról van szó, akkor 30 millióig nem kell illetéket fizetni.

ITv. 26. §(1) f)-ben tudsz utánanézni.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

tutmi # 2003.01.16. 08:34

Köszönöm a segítségedet.
:-)

Laca42 # 2003.01.16. 13:45

Két Lotti írta - 2003.01.15 16:55
Ha új építésű lakásról van szó, akkor 30 millióig nem kell illetéket fizetni.

ITv. 26. §(1) f)-ben tudsz utánanézni.

Ehhez tartozó kérdésem lenne. Új építésü ingatlan 30 millióig illetékmentes, ugyancsak illetékmentes az építési telek. Ingatlanfejlesztö cég több lakásos társasházat épít. A lakás ára mondjuk 50 millió. A cég úgy köt szerzödést, hogy eladja az építési telekhányadot pl. 25 millióért, majd a vevövel megbízási szerzödést köt a lakás felépítésére a telken másik 25 millióért. Igy a cég ügyvédje szerint az 50 millás lakás illetékmentes.
Mennyire vállja meg a helyét ez a konstrukció jogilag az Illetékhivatalnál?
Sürgösen szükségem lenne egy autentikus válaszra. Köszönöm.

Két Lotti # 2003.01.16. 15:36

Itt egy másik szabállyal játszanak, éspedig azzal, hogy ha vállalod, hogy a telken 4 éven belül lakást építesz, akkor a szerzés illetékmentes.  Egyébként a telek csak így illetékmentes, amúgy 10% illeték fizetendő utána.

Ebben az esetben viszont a használatbavételi engedélynek a vevő nevére kell szólnia, csak így épít 'Õ', és illeti meg a teljes illetékkedvezmény.

A 30 milliós szabály arra vonatkozik, amikor már van használatba vételi engedély az építő cég nevére, tehát praktikusan már kész a lakás, mégis az ún. első tulajdonos illetékmentes.

Remélem, érthető voltam.:-)


Ügyvéd - Társasági szakjogász

Laca42 # 2003.01.17. 08:56

Két Lotti írta - 2003.01.16 16:36
Itt egy másik szabállyal játszanak, éspedig azzal, hogy ha vállalod, hogy a telken 4 éven belül lakást építesz, akkor a szerzés illetékmentes.  Egyébként a telek csak így illetékmentes, amúgy 10% illeték fizetendő utána.

Ebben az esetben viszont a használatbavételi engedélynek a vevő nevére kell szólnia, csak így épít 'Õ', és illeti meg a teljes illetékkedvezmény.

A 30 milliós szabály arra vonatkozik, amikor már van használatba vételi engedély az építő cég nevére, tehát praktikusan már kész a lakás, mégis az ún. első tulajdonos illetékmentes.

Remélem, érthető voltam.:-)
Kedves Két Lotti!
Ha jól értelek két eset lehetséges.

  1. Megveszem a telekhányadot normál adás-vételi szerzödéssel. Mivel erre 4 éven belül épül lakóingatlan, ezért az így illetékmentes. Mivel a lakás használatbavételi engedélyének az én nevemre kell szólnia, ezért azt pl. vállakozási szerödés (építtetés) keretében kell 'megvenni', és nem adásvételi szerzödéssel. Igy a lakás is illetékmentes. De mi van az építési engedéllyel? Annak ebben az esetben szintén az én nevemre kell szólnia, vagy tévedek?
  2. A fenti módon megveszem a telekhányadot és adásvételi szerzödéssel a lakást. A használatbavételi engedély ekkor a cég nevére szól. Igy a lakás tuti illetékmentes, de a telekhányad nem.

Ezzel együtt nekem ez a konstrukció nagyon sántít. Érzésem szerint ebbe az Illetékhivatal nagyon könnyen bele tud kötni (szinlelt szerzödés illetékcsökkentés céljából) Különösen, mivel ez egy többlakásos társasház. Mi van akkor, ha nem minden tulajdonos választja ugyanazt a szerzödési formát. Az 1. esetben hogy lehet társasházzá alakulni? Mi van az osztatlan közös tulajdonnal? Nekem nem jön össze egy olyan szerzödés, ahol megbízom X-et, hogy építsen a telekhányadomra egy 2. emeleti lakást és egy garázshelyet az alagsorban. Kérek válaszolj, mert nagyon sürgös a dolog. Akár magánban is az emil címemre. Köszönöm!

czigi # 2003.03.04. 09:59

Kedves Fórum

Egy érdekes illetékkel kapcsolatos problémám van. A párommal két éve vettünk két darab telket (egymás mellett), hogy azon építsük fel álmaink házát ...
Akkor azt mondták, hogy ha 4 éven belül felépül akkor nem kell illetéket fizetnünk. Erre tavaly októberben fizetési felszólítást kaptunk illeték fizetésre. Akkor mások tanácsára nem törödtünk vele mondván, hogy az építés miatt nem kell illetéket fizetni. Most jött a második felszólítás..... Gondolotam azért felhívom az illetékhivatalt. Ott azt mondták, hogy a kedvezmény csak egy telek után jár. Viszont mi az építés miatt egyesítettünk a két telket és az építési engedély is az egyesített telekre szól.

Most akkor mi van? Kell illetéket fizetnünk vagy nem? Mit gondoltok?

Üdv Czigi

Két Lotti # 2003.03.04. 14:18

Ez érdekes. Tképpen az illetékhivatalnak igaza van.  Ha úgy építed fel a lakást, hogy két külön lakásra kérsz használatbavételi engedélyt, akkor nyerő vagy, ha csak egyre, akkor szerintem sokat fogsz még velük harcolni.  

Formailag ugyanis igazuk van.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

Norbert # 2003.03.17. 13:16

2002.10.31-ei szerzödés dátummal megvásároltuk feleségem volt férjétöl a házuk 1/2-ed részét (a másik fele a feleségemé volt) 4M forintért, 1/4-1/4 arányban osztozkodva.

Az illetékhivatal kiküldte a vásárlásra a kiszámított illetéket fejenként:

A megszerzett vagyon adatai:
Lakástulajdon   3.8M
Egyéb           0.2M
Illeték alapja  2M

(ez érthetö, fejenként 2M forintot áldoztunk)

Illeték kiszámítása (fejenként):
1M x 2%         20.000
0.9M x 6%       54.000
0.1M x 10%      10.000

Elsö kérdésem:
Miért 1M forintra számolják a 2%-ot és miért nem 1.9M-ra? Tudtommal 4M forintig 2% az illeték 2002 évben, tehát fejenként 2M forintra kellene számolni.

2002.12.16-ai szerzödés dátummal eladtuk a 100%-ban az én tulajdonomban lévö lakást 4.8M forintért.

Ugye a cserét pótló vételi kedvezményben a feleségem javára megszerzett vagyon is beszámítható, azaz 4.8M-4M=0.8M forint után kell majd illetéket fizetni? Vagy csak a saját részem után igényelhetnék kedvezményt (bár akkor nem is lenne kedvezmény).

Köszönettel
Podhorszki Norbert


Podhorszki Norbert

g.bogica # 2003.03.21. 22:26

Ha anyukám eladta a lakását,de azon a pénzen nekem lakást vett,akkor tényleg nem kell adozni?Nekem ennek a dolognak a törvénye kellene,ki szeretném nyomtatni.igazolásnak kellene.Hol találom meg?Köszi


g.bogica

Rexor # 2003.03.24. 08:47

Személyi jövedelamadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 63. §  (2) bekezdés.