gitron
2007.05.03. 11:57
Nagyon szívesen.
Pótlásra kötelezés jogerős használatbavételi után
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.05.03. 11:06
Mégegyszer nagyon köszönöm.
gitron
#
2007.05.03. 10:42
Nem kizárólag. A kialakult gyakorlat szerint a tervek vizsgálata jogszabály mélységig történik. (Sajnos sokszor az is elég felületesen.) Tehát Étv, OTÉK, helyi építési szabályzat, stb. 1998 előtt az OTÉK elődje, az OÉSZ sokkal részletesebb volt, míg a jelen szabály inkább keretjellegű.
Egy csomó dolog csak szabványban található. (Általában a hatóságok nem rendelkeznek szabványokkal. Igen sok van, igen drágák.)
Vagy például bizonyos esetekben csatolni kell a dokumentációhoz statikai számítást, energetikai méretezést, talajmechanikai szakvéleményt. Ezek tartalmát sem ellenőrzi a hatóság, konstatálja, hogy darabra megvan.
Ez a kialakult gyakorlat. Ugyanakkor az is levezethető lenne a jogszabályokból, hogy a hatóságnak mindent ellenőriznie kell. (Ez viszont - legalábbis az adott feltételek, körülmények mellett - egyszerűen lehetetlen.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.05.03. 09:46
Így már kicsit biztatóbb a dolog. (Már látom az alagutat. :))
Nagyon szépen köszönöm, és elnézésedet kérem, hogy tovább zaklatlak. Szeretnék felkészült lenni, te pedig szakember vagy építésigazgatásban.
Tehát - ha jól értettelek - akkor a hatóság az építési engedély kiadásakor nem vizsgálja, hogy a tervben szereplő megoldások megfelelnek-e a szabványoknak, előírásoknak? Kizárólag a tervező megfelelőségi nyilatkozatára hagyatkozik?
gitron
#
2007.05.03. 09:12
Az építésügyi hatóság egy csomó dolgot nem közvetlenül vizsgál. Jogszabály előírja, hogy a tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az általa tervezett megoldások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Az ép. hatóság ellenőrzi, hogy csatolták-e ezt a nyilatkozatot.
Abban viszont igazad van, hogy a tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály felsorolja, hogy a műszaki leírásban ismertetni kell többek között a zaj- és rezgés elleni védelmi megoldásokat. Ha ilyen van a műszaki leírásban, akkor a hatóságnak annyi a dolga, hogy meggyőződik a használatbavételi engedély megadása előtt, hogy a szerint építették-e meg az épületet?
Az alkalmazott megoldások megfelelőségéért a tervező tartozik felelősséggel.
Persze, ha a tervdokumentáció nem terjed kia a fentiekre, akkor felmerül a hatóság felelőssége.
Ha pedig nincs életet, egészséget, köz-, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot, akkor tényleg nem volt jogszerű a döntés.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.05.02. 18:09
Köszönöm, de nem vagyok meggyőzve.
Az építési hatóság ugyanis a terveket engedélyezte - vagyis úgy ítélte meg, hogy a terv szerint megépülő fal eleget fog tenni a hangszigetelési követelményeknek. (A terven részletesen szerepelt a rétegszerkezet, vagy mi.)
A konkrét esetben ráadásul szó sincs zajártalomról. A kibocsátó helyiségben nem folytatnak fokozott zajterheléssel járó tevékenységet. A védett helyiségben a helyszíni vizsgálat alkalmával nem mértek a hatértéknél nagyobb erősségű zajt - a határozatot az ún. hangnyomáskülöbségre alapozva hozták meg.
Számomr egy kicsit az egyszer már megadott használatbavételi engedély burkolt visszavonásának tűnik a dolog. Az meg vastagon sérti a szerzett jogokat.
Arról nem is beszélve, hogy az utólagos hangszigetelés - a beépített berendezések miatt - sokkal költségesebb, mintha a hatóság a terveket javíttatta volna ki, vagy legalább a használatbavételi engedély kiadása előtt felébred.
gitron
#
2007.05.02. 14:27
Elfelejtettem, hogy a zajártalom egészségre káros voltára gondoltam.
gitron
#
2007.05.02. 14:25
Az Étv 47. §-a szerint bizony jogos.
„(2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:
- az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,
- az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
- az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.”
(Egyébként végső soron pedig ez a tervező felelőssége. Olyan anyagot, szerkezetet kell betervezni, ami mindenféle előírást kielégít.
Erről pedig tervezői nyilatkozatot is ki kell állítania.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.05.02. 10:46
Jogszerű-e az, ha egy, az építési engedélynek mindenben megfelelően megépített ingatlanon a jogerős használatba vételi engedély megadása után majd két évvel pótmunkák elvégzésére kötelezzék az ügyfelet? Mondjuk azért, mert egy utólag elvégzett mérés szerint a fal hangszigetelő képessége rosszabb a szabványban előírtnál.
