Elvi építési engedély

Fórum → közigazgatási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

_Lala_ # 2006.10.30. 22:19

Másik oldalról is meg lehet fogni a dolgot:

A közúti csatlakozáshoz a közút kezelőjének hozzájárulása kell, aki pedig feltételeket szabhat a közlekedés ill. a biztonság fenntartása érdekében. Egyszerű családi házas kapubejáróknál nem szoktak szórakozni, de egy nagyobb társasháznál bizony beleszólnak, hogy hol lehet a csatlakozás! Tipikus eset pl., hogy saroktelek esetén, amely belvárosi főútra néz, csak a mellékutcába engedélyezik a garázskijáratot, hogy a főút forgalmát ne zavarják a ki/behajtók.

Az építési hatóság egyébként valóban nem alkalmas arra, hogy a szomszédok érdekeit figyelembe vegyék. Erre a tervező, ill. a beruházó az alkalmas személy. Ha pl. a beruházónak sürgős a dolog, akkor az egy nagyon frappáns tárgyalási alap, hogy ha figyelembe veszi a szomszédok elvárásait (amennyiben azok reálisak), akkor mondjuk a szomszédok nem élnek a törvényadta jogorvoslati lehetőségeikkel. Ez jó néhány hónappal fel tudja gyorsítani az építkezést, és így egy nagyobb építkezésnél akár 10-20 milliós extra kiadást is megspórolhat a kedves beruházó (aki ugye a pénz nyelvén beszél, tehát mindent erre kell lefordítani neki).

erdeklodoo # 2006.10.30. 21:12

Köszönöm gitron!
Értem amit mondasz, de ha így van, akkor az szomorú!
A példád nem teljesen jó, hiszen nem megakadályozni akarjuk az építkezést, hanem azt igényeljük, hogy a mi érdekeinket is vegyék figyelembe.
A másik megjegyzésedre a kártérítési esélyre pedig az jut eszembe, hogy az egérút mentén lakók közül jónéhányan kaptak kártérítést, mert a megnövekedett forgalom miatt csökkent az ingatlanjaik értéke. Egy úton pedig a forgalomnövekedés semmiképpen nem jogellenes.
Elnézésedet, hogy segítesz és én pedig vitatkozom, de hátha mások is csatlakoznak és így előrébb jutunk, esetleg találunk valami megoldást.

gitron # 2006.10.29. 17:37

Nagyjából a következő a lényeg: Vannak országos érvényű és helyi építésügyi szabályok. Ha egy tervezett építkezés ezeknek megfelel, az építésügyi hatóságnak az engedélyt ki kell adnia, mérlegelési jogköre nincs. Nem mondhatja, hogy célszerűbb, vagy akár gazdaságosabb lenne más megoldás, mint a tervezett. Előfordul, hogy ez a helyzet a szomszédnak hátrányt okoz. Tegyük fel, hogy olyan helyen lakom, ahol a szomszéd telkek nincsenek még beépítve. Ez bizonyos szempontból kellemes állapot, kevesebb árnyék, kevesebb zaj, kisebb forgalom, stb. Ha a szomszédos telkeket beépítik (az építésügyi szabályoknak, településrendezési tervnek megfelelően), ez a korábbi állapothoz képest nekem roszabb. De hát mégsem lehet kijelenteni, hogy a lakótelek rendeltetésű telek maradjon beépítetlenül, mert nekem az jobb lenne!
Vagyis: ha az építés megfelel a szabályoknak, akkor ezt csak tudomásul lehet venni. Persze lehet bírósághoz fordulni, intimitásvesztés, stb. miatt kártérítési igénnyel, de ennek nem túl nagy az esélye. Ugyanis ez nem jogellenesen okozott kár. (Ebben az esetben a perilleték a követelt összeg függvénye)

A másik vonal a II. fokú határozat bírósági felülvizsgálata lehetne, ha annak meghozatala során jogszabálysértés történt, van is esély Ezt viszont bizonyítani kell. A közigazgatási perek illetéke - ha jól emlékszem - tízezer forint.

erdeklodoo # 2006.10.29. 14:25

Bocs a gyors "pötyögés" miatti hibákért!
Pl:
ElutasításBAN és nem ba!:-)

erdeklodoo # 2006.10.29. 14:20

Kérem a témában szakértők véleményét, tanácsát.
Rövid esetleírás:
Házunk mellett egy nyugdíjasházat terveznek építeni.
Ezzel semmi baj, de alá egy két szintes mélygarázst terveztek, amelyben 100 gépjármű parkoilását tennék lehetővé.
Ezzel sem volna baj, de a mélygarázs ki és bejáratát a tervek szerint egy csendes, minimális forgalmú utcára, két lakóház "orra alá" vezetnék ki, pedig az épület egy másik oldalán vezet el egy széles és épp a tervezett épület melletti talán 100 méteresrészen egy sávval bővülő út.
Megfellebeztük ( a társasház), kértük az első fokú elvi építési engedély elutasítását de ezt a a másodfokú hatóság elutasította.
Az elutasításba többek között ez a mondat is szerepel: "Az épület alaprajzi kialakítása, ezen belül a gépkocsi behajtó elhelyezése a műszaki adottságok és a tervezői szabadság eredménye.. Az épület megvalósulása és használata során a környező ingatlanok környezeti terhelése vitathatatlanul növekedni fog. Az ebből eredő kárigények polgári jogi igények, amelyek a közigazgatási eljárásban nem érvényesíthetők."
"A bírósági felülvizsgálat lehetőségét a Ket. 109.§(1) bekezdése alapján biztosítottam."
.
Számomra nonszensz, hogy majd ha felépül az épület, akkor kárigényt nyújthatunk be, amikor az eljáró engedélyező hatóság maga is látja, hogy valós a felvetés, ami a fellebbezésben szerepel.
Mennyi az illeték ilyen esetben, ha bírósághoz fordulunk?
A Közigazgatási Hivatal határozatát kell-e megtámadni, vagy milyen módon tudjuk az érdeksérelmet megakadályozni?
Köszönöm előre is a véleményeket, segítséget.