Jogszerű összetételű bírói tanács, hogy legyen partja a parttalan jogsértésnek. (Avagy; mit ér a Volkswagen Group pénze?)
Tisztelt Fórumozók!
Előszóként megjegyezném, hogy pótmagánvádlóként én vagyok a másodfokú bíróság mellett működő ügyész, így nem számolandó ez ügyben a fellebbezés felterjesztésére rendelkezésre álló harminc nap.
Nos a probléma lényege a következő: az elsőfokú bírói tanács hozott egy több szempontból is jogsértő ügydöntő határozatot. A határozat a nyolc napos határidőn belül meg lett fellebbezve mind jogi és mind ténybeli okból, továbbá az indoklás is. Törvénynek megfelelően [Be. 343. § (8)] az elsőfokú bírósághoz {Be. 13. § (1), 16. § h) "a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3) bek.]", illetve 6/2002/EK rendelet 80. Cikk (1)}, vagyis a törvényszékhez. A január 24.-én postázott és 26.-án kézbesített fellebbezésre az ítélőtáblának [Be. 358. § (2)] hatvan napon belül "a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást" kell vagy kellett volna kitűznie, mely nyilván függ a felterjesztés időpontjától.
De, hogy a jogsértésre térjek: a helyi bíróság által elfogadott és az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz (törvényszék) a megyei bíróságon keresztül áthelyezett ügyet a törvényszéki bírói tanács a vád törvényességének vizsgálata után, a Be. 373. § II. pontjának c) pontjába (hatáskör túllépés) és e) pontjába (hivatkozott rész: I. pont c) pontja) ütközően a Be. 229. § (4) bekezdését figyelmen kívül hagyva elutasította, melyre jogkörrel nem rendelkezett. Amennyiben a tényállástól eltérően a vádindítvány nem tartalmazta volna a szükséges kellékeket, az eljárást megszüntetni lett volna jogköre. De mivel ez a körülmény nem állt (áll) fenn, az eljárást egyértelműen le kellett volna folytatnia.
Egyetlen olyan pontja van a vádindítványnak, amely "kétségeket" ébreszthetett a bíróságban: az a szakértő idézésének hiánya. De az esetlegesen hiányolható szakvélemény tárgyi bizonyítási eszközként mellékelve lett volna (jogi képviselőmnek átadva). Illetve nem kötelez a törvény arra, hogy bolondot csináljak magamból, ezért a kötelezően megjelenni rendeltek megidézésének indítványozása hanyagolva lett.
Tehát; hozott a törvényszéki bírói tanács egy olyan ügydöntő végzést, melyre a körültekintő másodfokú tanács egyértelműen az eljárást lefolytatni rendelő határozatot hozna - figyelembe véve a Be. 360. § (3) bekezdését.
Norbert M. Sziraki Design