Késve utalt nyugdíj kamata


Kovács_Béla_Sándor # 2013.08.30. 06:10

Vagy tíz éve lehet a nyugdíj mellett is dolgozni. (Lex Horn.) Gyuri bácsinak megvan a magához való esze, egészen biztos, hogy megigényelte a nyugdíjat, amikor jogosulttá vált.

szafika # 2013.08.30. 05:51

Kedves Egyjogász !
Lehet , h annyit ugrabugrált a szinpadon , h az felért 30 évnyi balett-táncos ...egyéb , fizikai igénybevételével !
Előttem Bárándy György lenne a hatalmas példakép , aki 91 évesen ment nyugdíjba , adjon neki a Jóisten jónéhány szép nyugdíjas évet ! Ő biztosan nem lesz 30-40 évig nyugdíjas , nem kell állambácsinak attól rettegni , h annyi ideig kell majd nyd-at fizetni neki !!!!!!!!! / Lehet , a sima mezei nyd előtt állóknak ezért is lökdösik mindig odébb a korhatárát , mert ha egyiknek sikerül , sikerülhet a másiknak is ! /

Egyjogász # 2013.08.30. 04:14

"Gesztesi Károly kihasználja lehetőségét, és 47 évesen nyugdíjba megy. Gesztesi ugyanis úgy döntött, kihasználja a törvény biztosította lehetőségeit, mely szerint a színészek – akárcsak a táncosok – korengedménnyel mehetnek nyugdíjba."

Na ezt magyarázza meg nekem inkább valaki. Azt még csak-csak értem, hogy egy táncosnak 40-50 éves korára szarrá mennek az ízületei, de ezt a színészeknél (akik akár 80 éves korukig is tudnak haknizni) mi is indokolja?

A jogász is egy stresszes szakma, akkor pl. a jogászok miért nem mehetnek el 40 évesen nyugdíjba?

Illetve számos katona és rendőr évfolyamtársam volt, akik eleve azért jöttek jogra, mert úgy tervezték, hogy pont mire leszakvizsgáznak 40-45 évesek lesznek, elmennek "rendőrnyugdíjba", és a nyugdíj mellett "hobbiügyvédkednek".

efi99 # 2013.08.29. 18:45

"Ha 1 évvel növelik az átlagéletkort, akkor 1 évvel nő a befizetett járulék, de 1 évvel kevesebb nyugdíjat kell fizetni, ez tehát két év nyereség."
Miért nőne? Csak akkor nő, ha a nyugdíjhatárt is emelik.
Az egyik nagy "probléma", hogy nő az átlagéletkor, ezért egyre többet kell kifizetni, valamint, hogy egyre kedvezőtlenebb a korfa. A 2. - és ezt az állam magának csinálta - hogy az emberek felét mindenféle mondvacsinált indokokkal elengedte 1-2-3-20(!) évvel korábban nyugdíjba, ami nem igazán van belekalkulálva. A 3. hogy - a fizetéshez képest - a nyugdíj túl magas. Bezony. Régen - elég régen az igaz - ezt azért vezették be, hogy ne haljon éhen és ne fagyjon meg (de szó szerint) az, aki már nem tud dolgozni. Nem azért, hogy meló nélkül a fizetésének 70-80%-át zsebre tegye. 4. A lehető legrosszabb, ha az állam (vissza)oszt, mert lenyúlja. Csak annyit kéne levonni, amiből mindenkinek a minimálbérrel megegyező nyugdíj fizethető ki, a többit rakja össze mindenki maga (értelemszerűen az emiatt magasabb nettóból). Valahol erről szólt volna az elvét tekintve az mnyp is, kötelező jelleggel. De azt ugye szétverték politikai okokból.

efi99 # 2013.08.29. 18:35

Bandi1
"5-én jönnek a számlák, amelyeket csak 21-30-án tud a nyugdíjas kifizetni",
Már megint a régi lemez. Ahogy valaki már lejjebb utalt rá, ettől még ugyanannyi a havi bejövő-kimenő. Egyszer 17 vagy 30 vagy 50 évvel ezelőtt nem kellett volna előre elkölteni egy 1 havit, akkor most nem lenne ilyen gond...
Sőt, szerintem még jól is jártál: a számlák 5-én jönnek, a pénzt nem előtte 4, hanem már 20 nappal megkapod...nézőpont kérdése.
Amúgy meg egyébként sem mind 5-én jön, meg fizetési határidő is van azon ám pl 15-e, 20-a, melyiknél hogy.

Továbbá, ha valaki így áll anyagilag, akkor milyen kamatról beszélsz a gyakorlatban, netalántán minden hónapban 15 napig (1-15-e között) bevágod a bankba kamatozni? Mikor meg lenne a helye egyébként is minden Ft-nak? Az, hogy az államnak kamatozik, az is csak egy feltevés, ami azt feltételezi, hogy már 1-jén nála a pénz és ül rajta.

WWallace # 2013.08.29. 18:13

Ha ennyire biztos vagy a dolgodban, amennyire osztod itt az észt nekünk, miért indítottál már egy pert államigazgatási jogkörben okozott kár miatt?

Bandi_1 # 2013.08.29. 17:37

Amikor kitalálták a kirovó-felosztó rendszert akkor egy generáció szerinted befizetéssel, vagy kifizetéssel kezdett?

Volt-e bármely államnak befizetés nélkül annyi tőkéje, amiből nyugdíjat tudott fizetni alapképzés nélkül?

Szerinted mért találták ki az alapokat, amiket, amit mára megszüntettek szétloptak?

Az átlagéletkor nem nőtt meg, csak rájött a kormány, hogy az a jó neki, ha beszedi a járulékot de nem fizet nyugdíjat. Ezért hiteti, hogy nőtt az átlagéletkor, és ezért tovább kell dolgozni, de később kell nyugdíjat fizetni.

Ha 1 évvel növelik az átlagéletkort, akkor 1 évvel nő a befizetett járulék, de 1 évvel kevesebb nyugdíjat kell fizetni, ez tehát két év nyereség.

Ha 10-et elosztunk kettőnknek, akkor neked 5, nekem öt, 1-1 az arány, de ha én 1-gyel többet kapok, akkor nekem 6, neked 4, ez 3-2 arány. Ha kettővel többet kapok, 7-3 lesz az arány. Érthető ez?

Ha a korhatár ma mondjuk 60 év de az átlagéletkor férfiaknál 67 év, akkor 7 év a nyugdíj. Ha 65 re csökken az átlagéletkor, és erre emeljük a korhatárt, akkor 0 év nyugdíjat kell kifizetni. Érthető ez is?
Nagy üzlet ez!!

Bandi_1 # 2013.08.29. 17:27

Réka76!

Jó beszélgessünk a problémám meg marad...

"Az átlagéletkor kitolódott és tolódik folyamatosan, köszönhetően a javuló munkakörülményeknek, az egészségügy rohamos fejlődésének."

Ez bizonyított tény, vagy csak hit?

Az átlagéletkor egy gazdasági válság mélypontján, amikor 4,5 millió szegény van és 2 millió munkanélküli, miközben emberek százai lesznek nap mint nap öngyilkosok, amikor a munkahelyek száma állandóan csökken, amikor a 8 órás közmunkát 4-re csökkentik, amikor az étel ára logaritmikusa nő, pl az útdíj bevezetésével, vagy a benzin heti kétszeri áremelésével, az 1 út helyett 10 napra kifizettetett autópálya matricával, amikor a dolgozók minden nap rettegnek a kirúgástól, amikor a kórházakban halálosan megfertőzik a fél éve várólistán lévő betegeket, nos mitől is nőne nálunk az átlagéletkor, amikor csökken??

Réka76 # 2013.08.29. 17:15

Te Bandi... És szerinted az alapokban hogy lesznek pénzek? Varázspálcával? Csirbú-csiribá?!
A kérdésfeltevéseid nagyon jók, csak nem jogi kérdések - viszont igazak. Bár téged valószínűleg nem nyugtat meg, de épp ezzel a gonddal küzdenek a nálunk fejlettebb társadalmak is: hogy egyre kevesebb az aktív kereső és egyre több a nyugdíjas. Ezért van az, hogy Japánban 70 év körül van a nyugdíjkorhatár... Egy kis nyugdíjtörténelem: amikor anno kitalálták a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert valamikor a 18-19. században, az emberek átlagéletkora 50 év körül volt. Nem volt tilos a gyerekmunka, nem 8 órás volt a munkaidó, rakás betegség, miegymás - ergo pont a munkából haltak meg. Az a kevés, aki mégis életben maradt, elvárhatta, hogy a sok munkájáért cserébe az állam ellátást biztosítson neki. Ezzel nem is volt gond. Dolgoztak az emberek 8 éves kortól halálig, tehát jó sokan; cserébe ott volt pár "nyugdíjas". Akik ráadásul nem is éltek sokáig a nyugdíjbamenetel után, csak pár évet.
Ezzel szemben mi van ma? Az átlagéletkor kitolódott és tolódik folyamatosan, köszönhetően a javuló munkakörülményeknek, az egészségügy rohamos fejlődésének. Tilos a gyerekmunka (szerencsére), 8 órás a munkaidő (van, ahol kevesebb), a jóléti társadalmak meganny szolgáltatással megnövelik az emberek élettartamát. Tehát: kevés az aktív kereső. Nem csak hazánkban. Máshol is. Viszont a nyugdíjasok meg már nem 1-2 évig nyugdíjasok, aztán irány a temető, hanem nyugdíjazás után még jó esetben 20 évig élnek (hála Istennek és a jóléti társadalmak különböző vívmányainak)! Ergo a kevés aktív keresőnek nem 1-2 évre kell a nyugdíjakat megtermelni, hanem 20-ra... Ehhez az államnak nincs köze, akármennyire is szeretnéd belekeverni. És ebből a szempontból teljesen mindegy, mikor fizet - ugyanis csak látszólag az állam fizet, gyakorlatban az aktív keresők. És igen, 20 év múlva a nyugdíjasok éhenhalnak, ha az állami nyugdíjra akarnak alapozni. Ez nem 20 nap késedelem kérdése és nem egy pohár söré fejenként. Sorry.

Szilvia0801 # 2013.08.29. 17:08

Miből, és ki fog nyugdíjat fizetni, ha 20-40 év múlva már nem is lesz dolgozó? Hogy fizet majd az akkori generáció a mostaninak?

Bandi1!

Nyugodt lehetsz mi azt nem érjük meg. Két verzió lehetséges: 100 év lesz a nyugdíj korhatár vagy infarktusban ( egyéb más betegségben) úgyis elpatkolunk.

Bandi_1 # 2013.08.29. 17:03

WWallace!

Jogi szakértők, ügyvédek pontosan tudják a napok, határnapok jelentőségét. Milliók, vagy életek múlhatnak rajtuk. Ezt én magyarázzam el éppen itt?

Bandi_1 # 2013.08.29. 17:00

Réka76!

Menjünk sorban!

"a nyugdíjak nem az állam pénzéből mennek, hanem az aktív dolgozók járulékaiból"

Ez egy súlyos tévedés!

A nyugdíjak az alapokból mennek. Azokból a tőkékből, amelyeket az egyes generációk, kamatos kamatokkal megsokszorozottan összegyűjtöttek volna, ha az állam azokat nem pocsékolta volna el, azaz nem vette volna kölcsön, örökbe. Mint a 3000 milliárdot mos. Emlékszel?

"Nem az állam adja a nyugdíjat."

Egyet értek. Akkor miért vette el a mai generáció nyugdíj alapját? Miből, és ki fog nyugdíjat fizetni, ha 20-40 év múlva már nem is lesz dolgozó? Hogy fizet majd az akkori generáció a mostaninak?

Látod, hogy minden generációt abból a pénzből kell fizetni nyugdíjasként, amelyet ők gyűjtöttek, lerablás nélkül s nem az aktívak közvetlen befizetéseit kell kiosztani, hiszen akkor nem lesznek kamatos kamattal sokszorozott alapok.

Amikor valaki nyugdíjba megy pl. december 31-ével, akkor 1-jétől jár neki a nyugdíj.

Most már arra várnék, hogy legyen itt valaki, aki megérti a problémát, és korrekt megoldást ad, nem engem tesztel és bírál.

WWallace # 2013.08.29. 16:51

Tegyük fel, hogy valaki minden hónap 20-án kapja meg a nyugdíját. A következő huszadikáig ugyanúgy 30(31) nap telik el, mint bármely hónap 1-je és a következő hónap elseje között...Úgyhogy igazából nem is értem ezt a vihar a biliben dolgot. Vagy valaki szerint a nyugdíj csak a tárgyhónapban költhető el, és 30 (31)-ig mindenképpen meg kell szabadulni tőle?! Bármikor is kapja meg az illető a nyugdíját, ugyanúgy 1 hónapra kell beosztania!

Réka76 # 2013.08.29. 16:46

Bandi, a nyugdíjak nem az állam pénzéből mennek, hanem az aktív dolgozók járulékaiból - ahogyan ezt luck-666 leírta. Az állam beszedi a járulékokat és kiosztja a nyugdíjasoknak. Nem az állam adja a nyugdíjat! Ergo előbb be kell szednie - és 10-ig járnak a fizetések. Megjegyzem, hó 1-jétől következő hó 1-jéig ugyanannyi nap van, mint hó 10-től következő hó 10-ig, valamin pont ugyanannyi, mint hó 15-tól következő hó 15-ig... Ha hó 20-án kap nyugdíjat, akkor azt nem hó végéig kell beosztania, hanem következő hó 20-ig. Teljesen mindegy, hogy hanyadikán kapja, 30-31 napra kell beossza. Ha pedig az első ésszerűen beosztott hónap azt jelenti, hogy egy nyugdíjból apukádnak két szolgáltatói csekket kell befizetnie (mert többször nem fog előfordulni, ugyanis félre tudja tenni), akkor légy olyan kedves, segíts neki ezt megtenni, hiszen ő is segített neked, amíg rászorultál.

szafika # 2013.08.29. 16:40

Nem adtam tanácsot , csak a magam rövid kis eszével belegondoltam abba , h , annak adnak kölcsönt , akinek szüksége sincsen rá ! Akinek meg szüksége lenne rá , az nem fogja tudni fizetni , mert még kevesebb lesz a pénze ! / sajnos itt a többségnek nincsen több 100 ezres nyd-a , ezért a kicsit kénytelen a lehető legjobban beosztani ! ne sértődj meg , sokan vagyunk egy csónakban , sokan járunk egyforma cipőben ! /

szafika # 2013.08.29. 16:36

Mit tartottál hátrányosnak ?! csak nem azt , h a férfiaknak 60 , nőknek 55 volt a nyd korhatára hajdanán ?! V esetleg azt , h a nők ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kaptak ?!

Bandi_1 # 2013.08.29. 16:36

Szafika!

Te életvezetési tanácsot adtál. Miért?

A nyugdíjas "hitelezése" csak egy példa egy magyarázat akart lenni, az idézőjeleket nem érezted?

Bandi_1 # 2013.08.29. 16:34

Kovács_Béla_Sándor!

Én olyan segítséget szeretnék, amelynek során nem hangzik el hogy feltéve, hogy nem helyes....

Te sem értetted meg a problémát! Nem gond, mondom:

Nem egy silány nyugdíj havi kamatelmaradása a tétel, hanem 20 napnál és 100 eFt-nál maradva havi 222 Ft, ami évi 12*222 Ft, azaz 2664 Ft/fő/év, és 3,5 millió nyugdíjassal számolva 9 324 000 000 Ft/év. Durván 9,5 milliárd forint kedves KBS. Ez egy szombathelyi stadion ára, amelynek a nyugdíjasok lehetnének a tulajdonosai, bár ez egy rossz veszteséges beruházás. Csak az építő nyer rajta, nem keveset.

Bandi_1 # 2013.08.29. 16:24

monalisa1!

Évekkel ezelőtt az volt a problémám, hogy a férfiak nyugdíjazásakor hátrányos nemi megkülönböztetésben volt részük. Mindenki azt közölte, hogy ez így helyes, pl. te is. Azonban nem volt helyes, és a kormány korrigálta ezt a hibát.

Azon kívül pedig te már akkor is személyeskedtél, ahelyett hogy helyes jogi tanácson törted volna a kis buksidat. Te csak szórakozol itt.

..És nem hiszek már neked, kérlek te se adj válaszokat!
Te meg se értetted a felvetett problémát.

szafika # 2013.08.29. 15:24

Bandi !!! Ha nem tudok megtakarítani egy vasat se , akkor hitelt pláne nem szabad felvennem , mert a hitelt vissza is kell fizetnem , és attól fogva még kevesebb lesz az elkölthető pénzem ! Vannak emberek , akik a sokból se képesek félretenni semmit , ugyanakkor vannak , akik a keveset is képesek jól beosztani , az utóbbiakat lesd meg , hogyan csinálják ? / Nincs az a sok , amit ne lehetne elkölteni , nincs az a kevés , amit ne lehetne beosztani ! / Persze , ha nem 47 e ft az a hatalmas !!!! összeg , amiből létezned kell ! /

Kovács_Béla_Sándor # 2013.08.29. 13:23

Feltéve - bár nem megengedve - hogy valóban késedelmes a kifizetés, számoljunk egy kicsit.
Legyen az a nyugdíj 100 ezer forint. A késedelmi kamat most évi 4% körül van. Ha tehát egy egész hónapot késik a 100 ezer forintos nyugdíj, akkor 333,- Ft kamat járna. Ha egy fél hónapot késik, akkor értelemszerűen 165,5 Ft. Tényleg egy üveg silányabb sör ára miatt nyitott valaki egy új rovatot?

monalisa1 # 2013.08.29. 12:51

Bandi, veled évekkel ezelőtt sem lehetett egyéb témákban sem "zöldágra" vergődni", hiába is próbáltak többen is segítséget- érdemi adni., konokul, csökönyösen csakis a sajátodat.

Hidd el a nyugdíjat jókor, idejében fizetik ki, a probléma az hogy kevés (...), a beosztása nem könnyű...

Más. A neked hitelező bankot is kérdeheted, hogy a havi törlesztő dátumát tegyék át a nyugdíjfizetés utáni időpontra. (Valami okból kölcsönt voltál kénytelen felvenni azóta az adósságspirál...)

Bandi_1 # 2013.08.29. 12:40

Szaporodnak a bajok.

  • Két kifizetési listánk van. Mért nem egy?

A Postának hamarabb kellene utalni, mint a bankoknak!

  • A nyugdíj alapok hatalmas összeget jelentettek. Háromszor ürítették ki. Történt-e hűtlen kezelés?
  • Mért nem 1-je a kifizetés időpontja, vagy előző hó 28., 30., 31.?
  • Mért vegyen fel a nyugdíjas hitelt, hogy eltartsa magát, amikor egész hátralévő életére befizette a járulékot, ami javarészt az államnál marad?
  • Mért nem kapja meg végső dátumként 4-ig a járandóságát, ami nem szociális juttatás(!), hanem egy biztosítási járadék!
  • Törvény nem szabályozza a kifizetés pontos dátumát, csak kormányrendelet. Az pedig a nyugdíjasok kárára adott meg határidőket; hóvégére.
  • A biztosítási rendszer azért lett kitalálva, hogy ne haljon éhen a biztosított. Most a kifizetésekkel 20 napig haldokolhat, utána lök neki kis kenyeret az állam. Ez nem jelzi azt, hogy államformánk demokratikus. Inkább diktatórikus.
monalisa1 # 2013.08.29. 12:28

Soha nem késik a nyugdíj csak a postai kifizetés el van osztva 4-5 napra. Az éves kifizetési naptár is ekként van mindenkinek kézbesítve.

Sajnálatos de azt kell mondanom: muszáj megpróbálni beosztani a pénzt, mely sajnos egyre kevesebbet ér...

Ami a szolgáltatókat illeti mindeniknél lehet kérni, hogy a csekkeket 3-4 nappal későbbi befizetési dátummal készítsék el. Ez a banki csoportos beszedésnél is lehetséges.

luck-666 # 2013.08.29. 11:49

Hogyan és mikor vehetik fel / kaphatják kézhez a nyugdíjasok az őket megillető ellátást?

  1. Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban -

amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőző év novemberében, avagy
(újonnan megállapított ellátás esetén) az első nyugellátási utalvány összegének
kifizetésekor az érintettnek – meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (viszi ki a postás).

  1. Ha a nyugdíjas magyarországi pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor:

2013.
Banki jóváírás időpontja
január 11. péntek
február 12. kedd
március 12. kedd
április 12. péntek
május 10. péntek
június 12. szerda
július 12. péntek
augusztus12. hétfő
szeptember12. csütörtök
október11. péntek
november12. kedd
december4. szerda