Strassbourgi bíróság

Sziasztok!

Szeretnék a strassbourgi bírósághoz fordulni, de SEMMIT nem tudok ennek a folyamatáról és költségeiről.
Bármilyen segítségnek örülnék a témával kapcsolatban.
Sajnos nagyon fontos ügy miatt kell elindítani.
A Magyar Állam elvette valakitől az élethez való jogot.

ha az ügyedben az összes magyarországi jogorvoslatot kimerítetted, akkor az azt követő 6 hónapon belül tudsz oda fordulni

amúgy google és rá tudsz keresni

Nem kötelező ott a jogi képviselet?

az eljárás első szakaszában nem kell ügyvéd

persze nem árt, ha van :)

Bezzeg a Törvényszék előtt... Hiába, az nyilván sokkal bonyolultabb...

T.Derrick!

Gondolom a leszázalékolás miatt kerültél ilyen helyzetbe, mert írod, hogy "elvették az élethez való jogot".

Alattam jól írják, hogy a megkapott határozatoddal ki kell meríteni az itthoni jogorvoslatot, egészen a legfelsőbb szintekig. Utána mehetsz Strasbourgi bírósághoz. Ajánlok egy ügyvédet, aki maga is dolgozott a testületben. Sajnos ez hosszú folyamat lesz, akár több év.

http://drkarsai.hu/

Kedves Attila!

Igen, így van, eltaláltad!
Mert ha valaki igazoltan súlyos beteg és munkaképtelen, viszont nem jár neki egyetlen fillér se, az szerintem simán kimeríti az élet jogának elvételét.

Mit jelent a "legfelsőbb szintekig"?
A bizottság "rokkantsági ellátást véleményezett", tehát elismerte a betegság komolyságát, de mégse adtak egy fillért se részben azért, mert az illető a középiskola utolsó évében betegedett le, ezért nincs biztosítási ideje, másrészt pedig, mert az egészségkárosodására nem kapta meg az 50%-ot, csak 45-öt.
Rögtön történt fellebbezés is, de ugyanúgy B2 kategóriát kapott, ezúttal már csak 42%-ot. Rokkantsági ellátást véleményeznek, a rehabilitációt nem javasolják. De pénzt nem adtak egy fillért se.
Aztán eltelt 3 év, most októberben kell megpróbálni a bizottságot újra, de ugyanúgy el fogják utasítani a biztosítási idő hiánya miatt. Aztán fellebbeznek és azt is el fogják utasítani.

Ez a strassbourgi dolog az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodni tudnak. Az nem gond, ha több évig tart. Sok évet elpazaroltak már itthon és nem történt semmi. Feltételezem, hogy az ügy elindítása előtt érdemes megvárni az újabb bizottsági határozat eredményét, majd a másodfok (fellebbezés) eredményét is?
Ez kb. fél év lehet mostantól, mert októberben kell beadni a papírokat, aztán valamikor télen hívják be. Aztán még pár hónap a másodfok.

Kedves Derrick!

Mivel a törvény sajnos így rendelkezik, hogy az ellátások valamelyikéhez szükségeltetik az eltöltött munkaidő. Régen is így volt, most is így van. Annyiból javítottak a helyzeten, hogy nem az elmúlt 5 évet számolják, hanem elmennek 15 év távlatig is, hogy meglegyenek a kötelező minimum munkaévek. Lehetségesnek tartom azt, hogy nem kell elmenni a legfelsőbb szintekig (Kúriáig) mivel a törvény nem engedi az ellátást, hiába van meg a megfelelő százalék, de nincsenek meg a munkában eltöltött évek. Javaslom keresd fel amit beidéztem Dr. Karsai ügyvédurat, hogy neki van e erre javaslata.
Továbbá próbálkozhatsz Kézen fogva alapítvány jogsegélyszolgálatán is.

http://kezenfogva.hu/jogsegely

Sajnálom, hogy ilyen lehetetlen helyzetbe kerültél.

szerinted kimeríti, de ebben a Strasborgi Bíróság sem fog tudni segíteni...

Kedves Burn Out!

Miért ne tudna segíteni? Hisz pont az ilyen esetekre van kitalálva.
A kormányt talán nem tudja kötelezni arra, hogy változtassa meg a törvényt, viszont megítélhet a perelőnek egy X-összeget, amit a Magyar Kormánynak kell kifizetnie. Az illetőnek ez is segítség.

Kedves Attila!

Nagyon szépen köszönöm a segítséged!
Nem rólam van szó, hanem egy közeli rokonomról, de ez lényegtelen. Biztos vagyok benne, hogy nem egyedi eset. Minimum több száz ilyen lehet még az országban.
Nem értem, hogy aki 16-20 évesen betegszik le és nincs biztosítási ideje, azt miért fosztják meg mindentől, mintha valami állat lenne.
Így kell büntetni azt, aki "rossz" életkorban betegszik le?
Lehet, hogy én vagyok a dinka, de ezt nem veszi be az agyam.
Köztudomású, hogy a mentális betegségek (skizofrénia stb.) jelentős része pont ebben az életkorban jelentkezik, tehát a serdülőkor végén vagy fiatal felnőttkorban.
Ha valaki ilyenkor betegszik le és nincs lehetősége munkába állnia, akkor az dögöljön meg, haljon éhen?

Ebben a konkrét esetben az illetőt a 65 év körüli szülei tartják el. Az apa kezdődő Alzheimer kóros, kétnaponta dialízisre jár, veseátültetésre vár. Az anya szintén beteg, nyugdíja 49 ezer ft.
Amíg élnek, addig nincs gond, eltartják a gyereküket, de mi lesz utána???

Kedves Derrick!

Ez borzasztó és sajnos valóban sok ember van hasonló helyzetben. Sajnos a mostani rendszer nem szimpatizál a leszázalékoltakkal, betegekkel. Amikor kevesebb ellátást adnak egy 30 évet ledolgozott betegnek mint közmunkásnak, akkor mi várható a későbbiekben??? Amikor egy siketnéma nem jogosult fogytámra és sorolhatnám a visszásságokat a végtelenségig, mit várhatunk? Nem vagyok fiatal, tudom, hogy próbáltak csalókat kiszűrni, na de a valóban betegek és hátrányosok kárára nem gondoltam volna. Amíg van energiád és erőd harcolj a végsőkig, hátha Te általad változik valami.

Kedves Attila!

Szegedi ügyvédet esetleg nem tudnál ajánlani?
Mivel szegedi vagyok.
És az üggyel kapcsolatban még annyit kérdeznék, hogy nincs valamilyen alapítvány, aki az ilyen kiszolgáltatott és ellehetetlenült helyzetben levő embereknek segít?

Kedves Derrick!
Sajnos nem tudok ajánlani ügyvédet Szegedről.
Talán Helsinki bizottság?
http://www.helsinki.hu/…segithetunk/

Kedves Attila!

A Helsinki bizottság a honlapjuk szerint nem tud ilyen ügyekben segíteni.

"Miben NEM tudunk Önnek segíteni:

Szociális problémákkal, pénzügyi ellátással kapcsolatos problémák, kérések (nyugdíj, gyermekpótlék, aktív korúak ellátása, ápolási díj)."

Ügyvéddel semmilyen tapasztalatom nincs. Szegediként lehet, érdemes pesti ügyvédet fogadni?

Derrick

Nem szeretném magam ismételni, mert korábban írtam egy ügyvédről aki jártas a Strasbourgi beadványokban.
Sajnos többet nem tudok segíteni, nincs más ötletem.

szerintem elég veszett ügy, még akkor is, ha strasszburg utóbb megítélné a sértettnek az igazát. jogilag talán igazat kap és ez az ítélet a magyar államra nézve is kötelező érvényű, tehát elviekben végre kellene neki hajtania az ítéletben foglaltakat és így a károsult is megkaphatná valamikor az utólag papíron igazolhatóan bekövetkezett kárait (különben kötelezettségszegési eljárásnak néz a magyar állam elébe). de a baj az, hogy ennél semmivel nem többet. azokat a járulékos károkat, stressz, idő, a leterheltség által kialakulandó új betegségek, az elment életidő, tönkrement egzisztencia, elszalasztott lehetőségek - esélyek - élet - jövő, apró költségek (esetleges utazás, nyomtatások, stb. amik felmerülnek ilyenkor és mégis milliókra rúghatnak) azokat már nem. igen, és az ügyvéd kiválasztásánál semmiképpen ne az legyen a preferencia, hogy hol is lakik. ha ez a teher nem vállalható, akkor bele se kezdjen a károsult egy pereskedésbe. értem én, hogy nincs más esélye. erre szoktam én azt mondani, hogy vagy "én oldom meg a helyzetet, vagy a helyzet old meg engem".

valójában bármit megtehetsz ma a másikkal a világban, annyit kell legfeljebb kompenzálnod, amennyit egyébként is teljesítened kellett volna + esetleg némi kamat. de a kamat helyett mit tudtál volna kezdeni a jogoddal, ha a ráfordított idő és harc helyett kezelni és élni tudtál volna alapból is vele. a kárt okozónak mindenképpen megéri tehát így járni el, mert akár meg is úszhatja. a vesztes mindenképpen az akinek a jogát megsértették, akinek kárt okoztak. ha a károsult oldalán állsz mindenképpen vesztettél. egyik pillanatról a másikra, minden felkészülési lehetőség, eredő ok és segítség nélkül ott állsz hirtelen a lehető legnagyobb életkrízis közepén. úgy nyúlnak bele kívülről az életedbe (főleg ha amúgy is megrendültél már, mint itt is pl. egészségileg), úgy változtatják meg őshirtelen, erőszakkal előtte teljesen idegenek az életed folyását hogy többet visszatérni a pályádra már semmiképpen nem tudsz, ne tudj. ezek az úgynevezett életrontók! az egész jogrendszer, az egész ítélkezési bizottság erre van kihegyezve ezt segíti elő és nem ennek ellenkezőjét. mindez történik veled úgy, hogy te semmit nem tettél esetleg előtte és ott állsz mint péterke a szerencséjében. érezni egyáltalán ezekből a mondatokból milyen elkeseredett és elkeserítő is a helyzet!? ott fent akik döntenek az életedről, azok legyenek, bírók, ügyfeleikkel szemben tiszteletlen - semmit nem törődő, szakmailag felkészületlen, hebehurgya ügyvédek, joghoz semmit nem értő politikai potentátok, szenzációhajhász segélyszervezetek, egymás híreit másolgató sajtóorgánumok így is úgy is megkapják a millióikat és társadalmi státuszuk biztosította, önimádatukban, öntetszelgésükben fürdőzve nem érzékelnek semmit a való világ élete súlyából.

tehát esetlegesen az ellátási összeget, az ügyvédi költségeket és az okkal kauzális - direkt összefüggésben álló kiadásokat tudod behajtani. egy perből nyertesen nem fogsz kijönni az biztos! ha ügyes vagy, annyit tudsz elérni, hogy a bajodat okozónak is fájjon és utóbb azt gondolja "bár ne tetem volna, rossz emberbe kötöttem belel". de ez a maximum.

elviekben van olyan, hogy nem vagyoni jellegű károk, de ezeket nem erre találták ki és jól ki kell találni mennyi is az annyi, hogy aztán el is fogadják a bírók és ne kurtítsák meg, a végén pedig a károsult részéről is stimmeljen az összeg. egyébként nagyon fontos, hogy mivel egy többeket érintő ügyről van szó ezért valószínűleg az állam mindent elkövetne, hogy ne kelljen teljesítenie ezeket a követeléseket mert és főleg nem csak egy károsult jelenne majd meg, hanem talán jó páran (kb mint a milliárdos börtönügyben). ezért lehet, hogy mint mondtam jogilag igazat kapnál mint károsult, de technikailag apróságokon szőrözve mégis meg tudná az állam a végrehajthatóságot akadályozni, hogy aztán legyen belőle konkrét kártérítés is. volt már ilyen ügy is a jelen kormányzás ideje alatt.

egy ítélettel meg egyéb esetekben ki lehet tapétázni a falat mégha nemzetközi is az a papír. biztos, hogy az ilyen károsult nem egy papírért megy el strasszburgba, hanem mert a legalapvetőbb, leghúsbavágóbb alapjogaiban sértették meg őt. a jelen konkrét esetben ha jól értem a szülők idősek, alacsony összeggel rendelkeznek a megélhetésre, feltehetőleg az élettől megfáradtak, betegek és egy súlyosan beteg gyerekkel a vállukon. egy ilyen ügyet végig vinni nagyon nehéz, nem fog nekik menni és ha mégis, akkor Burn Out -nak is van/lehet igaza, de nem is kicsit (ebben strasszburg sem fog segíteni).

nekem kettő ilyen strasszburgos, humánjogi ügyem is van és valamikor elég erősnek voltam mondható a legtöbb szükséges vonatkozásban megvédeni a jogaimat, de hidd el nekem végül rámész minden vonatkozásban és eredményt mégsem fogsz elérni. rámegy mindened, vagyonod, egészséged, időd, életed, az életbe vetett hited és a reményed. én már 15év alatt kissé belelátok talán, beleérezhettem a rendszerbe mi, miért is történik és mekkora disznóság is folyik például a jog világában. az egyik idősebb, tapasztalt, okos ügyvédem mondta egy elkeseredett pillanatában "fiam felejtse el, két jog van az egyik az övék, a másik a magáé". ő elintézte azt az ügyemet és nem csak önfelmentő szabadkozásként mondta ezt akkor nekem, hanem valós elkeseredésében. ennyit erről.

én az egyik ügyemben semmilyen pert nem indítottam előtte magyarországon. ez egy új jogszabályváltozással kapcsolatos ügy volt. talán pont ezért és súlyos sokakat érintő sérelmet takart (szintén az egyik emberi legalapvetőbb alapjogba ütközött nekem is). a játékgépesek is így jártak egy egyébként teljesen más, az enyémmel semmiben nem egyező esetben (megítélték nekik strasszburgban, aztán a részletekre vonatkozóan most mégis valahol magyarországon fejezhetik be az ügyüket). ebben az ügyemben szerintem velem is így fog történni.

a másik egy ennél fajsúlyában sokkal nagyobb végül is ez is egy új jogszabályból következett, de ezt előbb magyarországon a kúriáig vittük végig és elég nonszensz helyzetre vezethető vissza. ezt ott mégsem akarta látni senki, mondom politika az egész.
engem a posztolás során valaki által itt is nevén evezett fiatal szakember például úgy hajtott el ezt illetően mint a macskát szokás a tudod hová. politika az élet! ennek ellenére egy ügyemet utóbb csont nélkül fogadtak be strasszburgban is mint indokoltat. nekem tehát befogadták mindkettőt, ami nagyon fontos és nem is teljesen egyértelmű cselekmény a részükről, mert amit nem látnak indokoltnak azt alapból elutasítják. sokat utasítanak el ezt jó ha szintén tudod.

a lényeg, hogy az elsőnél hoznak majd talán egy amolyan elvi döntést, aminek részleteit vissza fogják utalni a magyar bíróságokra, a másikat talán összegszerűen is megítélik és nem kell tovább folytatni a pert magyarországon később.

amit mondani akartam, ha belekerülsz egy ilyen örvénybe és a hatalom nem akarja, hogy jogot kapj, te mint az "egy személy" szinte esélytelen vagy ellenük. ők pihentek, cserélik egymást, kezükben az összes technikai lehetőség, felkészültség, know how. ha kell menet közben átírják a jogszabályokat. nekem volt olyan, hogy az AB trükkösen elsinkófálta a TÉRTIVEVÉNYES postámat és így egy jogszabályváltozás utánira tudta áttenni az ügyemet, ami következménye persze az ügy elutasítása lehetett. BÁRMI MEGTÖRTÉNHET!

én az ügyvédekben sem bíznék annyira, a gyakorlatban nincs valami jó véleményem róluk bár itt és az életben is van egy két rendes és felkészült szakember, de általában felejtsd el a kívülről jövő segítséget. én legalább 20 ügyvédet fizettem már az utóbbi 15évem élete során (vagy többet), vagyonokat elköltöttem rájuk (most nekem is jól jönne) és mégis mindig csak abból lett talán valami, amit aztán magam csináltam meg helyettük. de erről nem akarok többet mondani. tekintettel másokra, akik nem ilyenek közöttük és okkal sérthetné őket a negatív áthallások, általánosítások. egy biztos könyvet lehetne írni belőle miket tapasztaltam, olyan sérelmeim vannak amik a képzeletet meghaladják. ezt nem magam miatt mondom mindet el, hanem hogy okulhass belőle, mert úgy látom bajban vagy egy komoly problémát érintően. a bíróságok, a sajtó, a jogvédő szervezetek, fel egész az AB -ig, a minisztériumokig, a köztársasági elnök hivataláig amúgy dettó, mind egy katasztrófa és mind egy csapat, együtt játszanak, egy húron pendülnek. mind ellened. keress már csak egy ügyvédet is, amelyik egy bírót be mer majd miattad perelni ítélkezési vétségért, amelyiknek az ügyed elég fontos lesz ahhoz, hogy nekimenjen a rendszernek amelyik előtt ő egy életen át dolgozni fog, amelyik előtt nap mint nap meg fog jelenni egy egész karrieren keresztül a nyugdíjig. nem fogsz találni! alá is írná a halálos ítéletét ezzel. egy helyen van az ellenfél, a szabályok megalkotása és a végrehajtás. érezhető kicsit is mégis miről is beszélek!?

elviekben tehát strasszburgban igazat kaphatsz, gyakorlatban viszont el fognak veszejteni magyarországon a jogi bürokrácia útvesztőiben. és ők bármeddig el tudják húzni az ilyen ügyeket. értsd, amíg meg nem hal a jogában sértett, akár 20évekig is ha kell. ez ma a trükk, így működik a demokratikus diktatúra. amíg ők bármit hibát elkövethetnek (megfogni egy kis gógyival nem lenne amúgy nehéz őket, mert dilettánsok és trehányak mindamellett), nincs olyan hiba a részükről ami számítana, neked meg formalitásokon, nem, tudod mit nem létező, általad és senki által nem mondott dolgokat rád terhelően belemagyarázva meszelnek el téged. nem adnak második esélyt (simán, az ellentmondásod ellenére lezárják a pert), meg sem hallgatnak, lehetőséget sem adnak, hogy elmond, hogy ilyen nem történt, ilyen nem hangzott el. szerinted miért nem lehet bevinni diktafont a tárgyalásokra!? mert még bizonyítani tudnád, hogy az nem igaz, az nem úgy volt. de nincs ember aki egy komplexebb ügy után el ne veszítené a szálakat és még utólag is képes lenne átlátni az előzőekben történteket. ellenére annak, ha rendelkeznél mégis felvételekkel. belekavarodsz magad is az évek elteltével. te mernél feljelentést tenni egy bíróval szemben!? én nem mertem és már amúgy is benne voltam a sodrásban, mindig a következő szintben bíztam inkább. mire felgöngyölíthetnéd meg már olyan régen volt, hogy ki tudja összerakni és ha össze is tudod rakni senki nem fog foglalkozni veled. ez egy igazi politikai thriller (a társadalom tisztességeseinek becsülete). a sima pereskedés is egy igazi hadviseléssel egyenlő ma már. ha egy nem bír el veled küldenek rád még többet, még és még. jönnek a mr. smith -ek, amíg ki nem fulladsz és egyszer mindenki ki fog. erre szerintem a néni havi 49ezerrel + 3emberrel biztos nincs felkészülve semmilyen vonatkozásban. csak a bajai szaporodnak ettől.

a helsinkieket (stb, stb, stb) meg jobb ha rögtön elfelejted, de el is mehetsz hozzájuk, majd ők elmagyarázzák neked maguk (küldenek a szobába néhány percre valami 21éves zsinóron rángatott pont végzős kismajmukat, hogy dobjon ki), hogy ők miért is nem illetékesek ez ügyben sem.

és ne gondold, hogy egy politikai kormányváltás majd megoldaná! rendszerváltásra lenne szükség, mi több totális mentális forradalomra! írmagjában kellene eltávolítani a fészkeikből, elefántcsonttornyaikból másokon uralkodó regnáló kommunista gondolkozású őskövületeket, az előre biztosított helyekre beültetett fattyaikat, szekértolóikat, kiszolgálóikat, lakájaikat. de ez meg jelenleg még csak kinézőben sincsen az országban és a világban.

az a te helyzetednek is a baja, hogy túl nagy neked, hogy csak úgy hagyhasd és túl kevés vagy, hogy a jog mellé végrehajtó erőt, nyomatékot is tudj magadnak szerezni. szinte esélytelen. én ezt látom 15év felesleges, elkeseredett, pusztító harca után, erre ment rá az életem. de az is igaz, amit valaki itt is mondott, csináld amíg bírod, ne add fel mégha értelme nem is sok van! gyakorlatban talán próbálj meg a sajtóhoz fordulni (talán a NOL), vagy a jogi segélyszervezetekhez. ez az egyetlen esélyed. csindarattát kell mindenképpen csinálnod ha tudsz. velük menj aztán strasszburgba, velük talán menni fog. de az sem biztos, nem biztos, hogy egyáltalán felkapnak. nekem nem sikerült (minden f*szságra hivatkoztak, hallottam olyanokat, hogy a hajam az égnek állt). az ilyen témákat mint a tied viszont ők is szeretik, mert szívszakajtóként lehet tálalni. legalább a sajtó és ott meg lesz valakinek egy ismerőse a segélyszervezetnél és így talán menni fog, de amúgy...! egykeként, egyedül!? sajnálom a mennyiséget és a dezillúzionáltságomat. egyik sem oktalan. sok sikert kívánok az ügyedben! remélem tudtam valamennyit segíteni, hogy tisztábban láss minek nézel elébe. a te érdekedben szántam rá ennyi időmet és energiámat. hogy ne legyél teljesen felkészületlen és ne csináljanak olyan könnyen áldozatot belőled. menj a sajtóhoz és sírj, nekik de nagyon és velük menj a jogi segélyzőkhöz. ezt tudod tenni! ez az egyetlen esélyed!

MÁS:
azt a csudába, a kérdés minőségéből jól kitűnik egy folyton itt páváskodó alak általános felkészültségi szintje és az oktalan, semmivel nem indokolt pökhendi stílus mögött rejlő mély szakmai űr. de neki azért mindenbe bele kell néznie, mint egy tükörbe, hogy csodálhassa benne magát és ő is megjelenjen itt a felületen. ettől az ürgének a kérdésétől én most haltam meg!!! ilyen nincs, én ezt nem hiszem el!!! ennyi!
:D :D :D

itt találsz információkat (vagy keress a google -ban a European Court of Human Rights szóra, ha például nem működik):

http://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?…
és itt:
http://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?…

az ECoHR pusztán írásos formában kommunikál, rendszerint nincs meghallgatás, nem kell utazni, nincsenek nyilvános meghallgatások - tárgyalások, nem kell megjelenni személyesen, nincs ügyvéd általi képviseleti kényszer. beküldöd és értesítenek, hogy befogadták, vagy elutasítanak e. ha befogadják az már jó jel! nincs perköltség, az eljárás ingyenes. az angol nyelv ismerete tanácsos, de ha jól tudom magyarul is beadhatod a formanyomtatványt. ezt nem annyira komplikált kitölteni. én angolul adnám be azért inkább.

a jelentkezés online is letölthető, a lényeg, hogy te magad és élőszóban is elmondhatod ugyan a problémádat,
de szerintem ha nem vagy tapasztalt nem fog menni és keress inkább egy jó szakembert. én adtam be önerőből is sikerrel, de ezt nem javasolnám mégsem egy kezdőnek. ezeket én így tudom, így tapasztaltam.

Az ír páváskodásról, aki előtte akkorát posztol a semmiről, hogy negyedóráig kell görgetni, mire a végére érsz...

nem kellett volna jelentkeznie, nem biztos, hogy önre gondoltam. a mennyiség pedig nem volt kritérium. van aki mindenhez kényszeresen hozzászól és mégsem mond semmit és van aki ritkán és akkor az egy nagyobb lélegzetvételt igényel. de ha nem akkor is, ön nincs abban a pozícióban, hogy másokat a pulpitusról tőmondatokban kedve szerint igazgathasson.

nem gondolnám, hogy az élet mint olyan, az életem (amit legott ismét negligált), a konkrét személyesen megtett tapasztalataim semmik lennének. egy felelős ember szájából az ilyenek elég furcsán, visszatetszően, tiszteletlenül (nem csak velem, de a szakma becsületével szemben is), arrogánsnak hangozhatnak. megkérdőjelezik a személyt magát, komolyan vehetőségét és annak kompetenciáját. egyébként a hosszabb szakaszban semmiképpen nem önhöz, hanem konkrét és más személyhez szóltam (ez még önnek is kitűnhetett) és oldalról bekiabálni amúgy sem ér. de ha mégis, akkor azt olyan módon, hogy az egyébként fontos lap céljának, feladatának és szándékainak mindenben megfeleljen és a szakmai becsület által megkívántakkal is megegyezhessen. önnel, mint szakemberrel, amúgy is magasabbak lehetnek itt az okkal való elvárások mint velem szemben gyalogos közpolgárral. nekem nincs akkora respektszükségletem. ez a lap, ha okosan használná jó lehetne ügyfélakvirációra is az ön szempontjából, de a megszólalásai inkább elrettentenek ettől szerintem bárkit is.

a gonolatrendőrségekre senkinek nincs már szüksége, jelezném ez a kor remélhetőleg már végleg lemenőben van (sajnos nem úgy néz ki, de ez más lapra tartozik és megint egyre több tért nyernek az ilyen alakok, akik úgy gondolják magukról hogy pozícióikból írhatják felül a másikakat, rekeszthetik ki őket). erről nemkülönben előbb is szóltam már, pont abban a részben amit itt kifogásolt. nem szeretném olyan módon megalázni magam, ahogyan azt önnek magára nézve viszont mindig sikerül és magát tekintve sem eléggé sajnálatos ezt tennie. megmaradhatunk abban, hogy hozzászólásai alapján (nem csak felém, általában) én biztos nem választanám önt jogi képviselőmként, de legyen is ennyi ebből most elég. engem tényleg visszataszít az önnel való civakodás.

nem tenném ezt tehát, ellenben többekkel (szakemberekkel) szemben, akik itt is rendszeresen hozzászoktak érdemben és értékesként szólni a témákhoz és amivel rengeteget segítenek a bajba jutott embereken és az ő első jogi eligazodásaikban. erre, rájuk vonatkozóan (tiszteletből konkrét neveket ugyan meg nem nevezve, de általánosságban) tiszteletem és elismerésemet szeretném ez úton is kifejezni feléjük. csodálom ezeknek a szakembereknek a már igen régóta fennálló, altruista segítési szándékukat, a közösség érdekében folytatott munkájukat.

de innentől nekem magával szemben ez az egész irány kimondottan alantas és alább helyezkedik el mint én azt magamra vonatkozóan elfogadhatóként tartanám és ezért szeretném be is fejezni még idejekorán az önnel való semmi célú és semmiről nem szóló vitát. köszönöm szépen, hogy tekintettel van erre. ön soha nem hagy lehetőséget egy win - win szituációra, az önnel való kommunikációban vagy kapitulálni, vagy ignorálni, vagy a tekintélyünkből veszíteni lehet, mert rászánjuk magunkat egy válaszra és az sem lehet több mint annak az eredője. az ilyen mentalitás a társadalmak fejlődésének akadályozói, kerékkötői. a lényeg helyett mindig velük kell foglalkozni, magukra vonják a figyelmet és igényt jelentenek be a személyes törődés felé. nem tudom az ilyesmi mikor, a személyes fejlődés melyik korszakában gyökerezik és mi, mikor ment félre, hogy az végül mégis ennyire félre sikerült. de ez nem az én szakterületem, ennek nem is kell az én gondomnak lennie.

szóval részemről sajnálatos az egész. kérem kerüljön el a jövően és másokkal szemben is gyakrabban, jobban fontolja meg miket is szeretne nekik a maga részéről mondani. persze csak ha egy tippet esetleg én is adhatok.

T. Noway!
Azt értem, hogy kiakadtál KBS-re, pedig csak annyit jegyzett meg, hogy túl hosszan írsz. Lehetne sokkal tömörebben, rövidebben is. Kire haragszol ennyire, mert írásodból nem derült ki? Bocs, hogy én is bekérdezek az oldalvonalról :)

nofene, betévedt egy újabb zakkant a fórumra :)

kedves Atilla,

szerintem le van írva kire haragszom. tulajdonképpen az egész közigazgatási szervekre és a rendszerre magára mert tudom, hogy milyen és hogyan működik. ennél ő egyébként sokkal többet mondott. én konkrét gyakorlati élettapasztalatokról beszéltem, amit ő "semminek" nevezett. ez konkrét sértés. megszólalásából ítélve ön nem ilyen, sokkal magasabb szinten áll. pont ezért sajnálnám, ha a maga számára sem lenne érthető, hogy ez az inkriminált megszólalás morális vonatkozásában miért és az mennyire nem volt tartható az úr részéről. mellesleg ennek a megállapításomnak vannak régről származó vonatkozásai és előzményei is. azért szóltam eredendően hozzá mert a kérdezőnek szerettem volna konkrét tapasztalataim alapján segíteni. semmiképpen nem előtérbe nyomulni. mivel is a sorsommal!? ugyan! ezért is szántam rá energiát, mert szerettem volna ha meg tudja magát óvni olyan tapasztalatoktól, amire nincsen szüksége.

kedves Burn Out,

a szint összezár és a szolgalelkű, kiszolgáló, szervilis, dependens típus rögtön megtalálja a sajátjai között a helyét. nem tudja gondolom miért nincs rendben amit mondott. elég baj! ne nevezzen többet zakkantnak, csak mert többet láttam mint esetleg maga és azt túlzottan a frontvonal perspektívájából nézve. köszönöm szépen!

.................
ha kérhetem foglalkozzunk már mással is, mert ez nem csak velem szemben tiszteletlen, de magukkal, a szakmájukkal és mindenekelőtt a kérdezővel szemben. majd ha úgy érzem, hogy eljött az ideje keresek én is egy pszichológust addig viszont ne klikkesedjenek ez olyan szánalmas!

elnézést kérek a név elírásért! Attila111111