Közbeszerzés


dr.joci # 2005.09.05. 09:56

ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGZÉS!

Éves statisztikai összegzésekkel kapcsolatban valaki kapott már esetleg hiánypótlásra felhívást(május 31-ig kellett megküldeni),vagy esetleg valamilyen bírságot?!
Mivel nagyon drága a hirdetmény díja,sok település ahol nem volt közbeszerzés a 2004-es évben nem akarta üresen megjelentettni a 30-as mintát sok pénzért,hanem küldtek egy "nemleges"levelet a Tanács részére.Egyenlőre nem piszkálják őket.
Esetleg kíváncsi lennék ez irányú véleményekre,tapasztalatokra az Összegzéssel kapcsolatban

üdv:dr.joci

dr.joci # 2005.09.05. 13:19

Közben választ kaptam a saját felvetésemre:)
Az összegzést nem kötelező megjelentetni,tehát elegendő volt csak megküldeni a Tanácsnak( nem kellett érte fizetni)

Üdv:dr.joci

KBeatrix # 2005.09.06. 08:40

Referenciával kapcsolatos kédésem lenne:
Szolgáltatás tekintetében a referencialevelet a szakmai osztályunk olyan tartalommal szeretné kérni, hogy az ellenszolgáltatás összege helyett a hitelesített vagyonmérleg összege szerepelne.
Szerintetek ez így jó?
Nekem van egy olyan érzésem, hogy az ellenszolgáltatás összegét mindenképpen kell kérni.
A törvény is azt írja, hogy "legalább".
Előre is köszi a segítségeteket.

marcsika # 2005.09.06. 13:05

Szerintem nem lehet, pontosan a törvényi "legalább "követelményből eredően ezt mindeképpen tartalmaznia kell.

marcsika # 2005.09.06. 13:16

Hitelnél szerintetek mit kell a becsült értékbe beleszámítani? Magát a hitelösszeget is hozzá kell adni az eljárás kiválasztása szempontjából?Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

KBeatrix # 2005.09.06. 14:02

Mi a becsült értéknél csak a kamatok összegét adtuk meg, a hitelösszeget nem adtuk hozzá.

renatak # 2005.09.06. 20:55

Marcsika!
mi is a kamatok ill. egyéb - várható - díjak, költségek összegét adtuk meg becsült értéknek. a hitel összegét nem adtuk hozzá, hiszen azt felvesszük majd visszaadjuk... az egyebek + kamat így is nagyobb a tőkeösszegnél... :(

KBetti! az ellenszolgáltatás összege mindenképp kell.
és lehet, hogy süsüséget kérdezek, de a vagyonmérleget - ha annyira kérni szeretné ajánlatkérő - nem lehet a 66. § (1) bek. d) pontjára hivatkozva (mint pénzügyi/gazdasági alkalmasság igazolása) kérni?
tényleg bocsi, ha hülye az ötlet...

üdv
r

KBeatrix # 2005.09.07. 06:56

Köszönöm a véleeményeteket. Én is úgy gondoltam, hogy kell az ellenszolgáltatás összege is. Bár a szakmával néha nehéz megértetni, hogy mi az amit kérni kell. És egy kicsit el is bizonytalanítottak.
A hitelesített vagyonmérleg összegét azért itt szerepeltettük, mert vagyonmérleg hitelesítésre kértünk referenciákat.
Üdv.Beatrix

marcsika # 2005.09.07. 09:23

Köszönöm én is a hozzászólásokat, újra megerősítettetek:))

renatak # 2005.09.12. 10:47

sziasztok!

tud-e valaki gyakorlatot (pl. határozatot) a jogelőd-jogutód kérdéskörre?

pl: ha a jogutód ajánlatot tesz, holott az előkészületi fázisban a jogelőd közreműködött... (?)

pl2: referenciák... (én elfogadnám a jogelődét... de ha a jogelődből lett 3 kft, és mind a 3 ugyanazt nyújtja be????)

előre is köszönök minden véleményt!!!

TomSecret! # 2005.09.13. 10:46

Szerintem a jogutódra is vonatkozik az a szabály, amely az eljárás előkészítésébe bevont személyekre (szervezetekre) nézve tiltja az ajánlattevőként vagy alvállalkozóként való részvételt, mivel a jogelőd jogai mellett annak kötelezettségei (tehát ebben az esetben a részvételtől való tartózkodás) is átszállnak.

A referencia elfogadása szerintem már inkább az ajánlatkérő saját belátásán, döntésén múlik. Bár elég képtelenségnek tűnik, hogy ugyanazon referenciát 3 különböző cég is felmutasson azonos tárgyban.


jogvédö

renatak # 2005.09.13. 20:05

hali!

bizony érdekes dolgokat produkál a gyakorlat... és most a referenciákra gondoltam... :)

a másikat tetézném: jogelődnél egy konkrét személy fejlesztett szoftvert, illetve csak belekezdett, és ez alapján lett egy "működési leírás", ami az ő munkájának gyümölcse.

szokásos menetrend: két év után pályázat -> támogatás elnyerése -> közbeszerzés átadása lefolytatásra nekünk.
majd az eredményhirdetés után közli a második helyezett ajánlattevő (aki pár hónapja, a pályázat elnyerésekor alapította cégét): neki kellett volna nyernie, hiszen kizárólag az ő szellemi munkájának köszönhető a műszaki leírás, és azért lépett ki az akkori cégből és hozott létre saját maga újat, hogy ne legyen összeférhetetlen(!!!)... és szerinte ezt a nyertes cég is tudja...

ilyenkor van jogelőd-jogutód? (a gt alapján nemigen...) vagy mi a manó van?

a'szem kezdek belefáradni...

továbbra is jól jön minden ötlet :)

renatak # 2005.09.14. 16:32

hali... újra én... az utóbbi helyzet bonyolódik tovább... mit tesz a gyakorlat :)

tehát a lentebb kifejtett második helyezett ajánlattevő -kvázi jogutód - támad. indok: a D. 596/11/2005 DB határozat (KÉ 2004. évi 134. szám, 19107. oldaltól) [leinfóztam: jogerős, nem támadták keresettel] kimondja, hogy "a nemzeti rezsim szabályai szerint meghirdetett közbeszerzési eljárásban ajánlattevőnek a nemzeti rezsim értékhatárán belüli ajánlatot KELL benyújtania".
nálunk a 3 ajánlattevőből az egyik jóval fölélőtt a nemzetinek, magasan uniós az ára. de mi érvényesnek vettük, és - összlegelőnyösebb ajánlat - így pontoztunk. azonban a támadó cég úgy lett második helyezett, hogy mindhárom ajánlatot érvényesnek vettük.
ha a "drágát" érvénytelennek tekintjük, fordul a sorrend, a támadónkkal kell szerződnünk. (ami egyébként jó, mert ajánlata 2M-val olcsóbb...)

akkor nézzük az aggályaimat remek KÓGENS törvényünkkel, és aformállogikai értelmezésével szemben.

1.) mit teszek fordított esetben? árubeszerzek uniós rezsimben, és kapok 2 ajánlatot alatta (egy 46M és egy 48M-s), meg egyet felette - szem előtt tartva persze az irrealitást.
köteles volnék érvénytelennek kikiáltani a számomra és az adófizetők számára jóval kedvezőbb ajánlatokat, és 53M-ért szerződni??? ez nem durva??? közpénzek felhasználása meg minden...
vagy ha - tekintettel a DB határozatra - új eljárást írok ki, most nemzeti rezsimben, mit csinálok az első eljárásommal? mi alapján eredménytelen?

2.)nézzük a még durvábbat, ami miatt végképp tarthatatlannak tartom a DB határozatban lévőket.
mit teszek az összeszámítási kötelezettségemmel? amikor eleve minden kisebb értékű eljárást nagyban írok ki... nálunk ez rendszeres...
márpedig ott nem fogok rezsimértékhatáron belüli ajánlatokat kapni...
(emellett vicces is, amikor a 300 eFt-os beszerzésemet hirdetgetem agyba-főbe... ugyanennyiért - durrogok is miatta)
akkor hova tegyem a DB határozatban kifejtett elgondolást???

3)meg a manóba is! hol lenne nekem vagy a jogalkotónak joga előírni, hogy ajánlattevő milyen melót mennyiért vállal??? nanemá'!

tényleg bocsi a hosszadalmas írásért, de őszintén véleményeket várok... kíváncsi vagyok, ki mit gondol erről a határozatról (még jó, hogy nincs precedensjog) :)

üdv
r

marcsika # 2005.09.16. 05:45

Szia! A hivatkozott esettel kapcsolatban szerintem is érvényteleníteni kellett volna a közösségit meghaladó ajánlatot a 88. (1) f) alapján. Bár a kogens törvény megint enged valamit, hiszen egyéb oknak bármi minősülhet....

Fordított esetben szerintem nem kell érvényteleníteni, hiszen az alapelvekből fakadóan az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot kell elfogadni, így az nem minősül érvénytelennek.

A 3. eset jó kérdés, hiszen akkor az ajánlattevő nem tudhatja, hogy mekkora összegről is van szó valójában, de valószínűleg ha pl. nemzetiben írod ki és csak 1.000.000 Ft értékű, ő pedig 50 millióért adná, azt ki kell zárni, mert eleve túlzottan magas az általa adott ár. Tehát szerintem a gyakorlatban nem igen fordul elő a 3. eset.

Egyébként hol tart az ügyetek a döntőbiz. előtt?

TomSecret! # 2005.09.16. 09:50

Nekem az elsődleges észrevételem az lenne, hogy a 2004/134. sz. KÉ 19107. oldalán én a 10519/2004 .sz. döntőbizottsági határozatot találtam....
?

De nagyon szívesen elolvasnám a renatak féle határozatot is. Ennek híján személy szerint a szóban forgó határozatot úgy értelmezném, hogy a nemzeti értékhatáros ajánlat is a közösségi rezsim értékhatáron belülinek, illetve az egyszerű értékhatáros aqjánlat a nemzeti rezsimes értékhatáron belülinek számít. Gondolom az értékhatárnak inkább csak felfelé van jelentősége, és annak túllépése esetén a marcsika féle érvénytelenségi okot állapítanám meg én is.

nálunk előfordult az, hogy a benyújtott ajánlat nem érte el a kétM-ós határt, de azért nem gondoltuk, hogy emiatt érvénytelen is lenne az ajánlat (miután kirívóan vagy túlzóan alacsonynak sem értékeltük)


jogvédö

renatak # 2005.09.16. 11:45

sziasztok!

köszönöm, hogy elolvastatok!!!

a jogorvoslat: kérelem benyújtását követő napon (azaz tegnap) jött a fax, hogy ideiglenes intézkedésként megtiltják a szerződéskötést. /egyébként nem kötöttük volna meg, amikor tudomást szereztünk erről a "kötelező jellegű", DB általi törvényértelmezésről.../
belátom: ez az én eljárási hibám volt, ha ez így van, miattam kaphatunk bírságot :(

Tom! jót találtál! a KÉ 10519/2004. sz. határozat az! csak az alatta lévő DB iktatási számot adtam meg!
érdemes elolvasni a 19109. o. utolsó 3 bekezdését, abban van a lényeg!!!

és szerintem, amit hivatkozik, és Marcsika is ír: én logikusnak tartom, hogy lefelé el lehet térni az értékhatártól, mert felfelé szigorodnak a rezsimek.
de a törvényszöveg azt mondja ki a nemzetiben: (240.§) E FEJEZET SZERINT KELL ELJÁRNI ... HA MEGADOTT TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSEIK ÉRTÉKE ... ELÉRI VAGY MEGHALADJA A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT, ÉS NEM A IV. FEJEZET SZERINT KELL ELJÁRNI

ez számomra egyértelműen kimondja, hogy van alsó korlát is!!!
és amikor hirdetményemet olvassák a majdani ajánlattevők, gőzük nem lesz róla, hogy én az összeszámítási kötelezettségre tekintettel választottam-e azt a rezsimet...

viszont akkor egy strikt törvénnyel szemben igenis legyünk következetesek: ha felfelé nem lehet eltérni, mert az a 240. §-ba ütközne, hát ne lehessen lefelé sem, mert igenis az is beleütközik...
ha nem így járunk el, az számomra jogbizonytalanságot jelent!

másik oldalról: a 19109. o. utolsó előtti bekezdésében írtak, mely szerint ajánlattevői kötelezettség, hogy nemzetiben adjon ajánlatot, számomra nem áll meg, mert a 204. § kifejezetten az ajánlatkérő számára ír elő kötelezettséget!

álláspontom: a 88.§ f) nem a joggyakorlatba ill. nemhivatalos jogértelmezésbe ütközést, hanem a jogszabályba ütközést "bünteti", ezért nem értek egyet a jelenlegi gyakorlattal...

állítólag még vannak ilyen tartalmú határozatok... hát elkezdem böngészni... bár jobban érdekelne egy bírósági ítélet :)))

köszi mindent továbbra is!

üdv
r

dr.joci # 2005.09.19. 09:48

Üdv Mindenkinek!

Tudna esetleg valaki tájékoztatást adni arra vonatkozóan,hogy jan.1-től milyenek lesznek az új közbeszerzési értékhatárok.
Én voltam egy közbeszerzési konferencián ott azt hallottam,hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 5millióFtlesz.Esetleg valaki tud valami konkrétat?

Üdv:

dr.joci

KBeatrix # 2005.09.19. 10:34

Szia dr.joci!
A nálam levvő kormányhatározat-tervezetben ezek az értékek szerepelnek:
egyszerű eljárásnál
árubeszerzés és szolgáltatás 8 mill.
építési beruházás 15 mill Ft
nemzati értékhatár:
árubeszerzés: 22§(1)a.) pontja alá tartozó ajánlatkérőknél 25 mill, a többi ajánlatkérőnél pedig 30 mill Ft
építési beruházás 90 mill
építési koncesszió: 100 mill
szolgáltatás: 25 mill
szolgáltatási koncesszió: 25 mill Ft.
Üdv.

dr.joci # 2005.09.19. 11:14

Köszönöm szépen!!

dr.joci # 2005.09.23. 06:37

Gyorsabb és átláthatóbb közbeszerzést ígér az IM
Dátum: Szeptember 21, szerda, 08:39:56
Téma: ANCO

Az igazságügyi tárca közzétette a közbeszerzési törvény módosításának tervezetét, a módosításokkal egyszerűbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válnak a közbeszerzési eljárások. Emelkednek az értékhatárok, és új jogintézményeket is bevezetnek.

Az új közbeszerzési törvénynek köszönhetően egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások, átlátható, ellenőrizhető és versenysemleges lesz a közbeszerzés - ígéri az Igazságügyi Minisztérium. A tárca elkészítette a közbeszerzési törvény módosító tervezetét, a jogszabály jelenleg közigazgatási és szakmai egyeztetés alatt van.
A törvényt egyrészt azért kell módosítani, mert az előző változat elfogadásakor még nem jelentek meg az ide vonatkozó európai uniós irányelvek. Másrészt az elmúlt évtized tapasztalatai alapján gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá tennék az eljárásokat, valamint új jogintézményeket vezetnek be.
Az EU-irányelvek 2006 január 31-től írják elő az új szabályok alkalmazását, a kormány ezért még októberben a parlament elé terjeszti a javaslatot, hogy a Ház még az őszi ülésszakon elfogadhassa azt. A nemzeti értékhatárok változási nem ebben a jogszabályban, hanem a 2006-os költségvetési törvényben szerepelnek majd.
Emelkednek a nemzeti értékhatárok
A tárca honlapjáról letölthető (Pdf, 1,3 Mb) tervezet szerint a klasszikus ajánlatkérőknél a nemzeti értékhatár az árubeszerzésnél 25-ről 30 millió forintra, az építési beruházásoknál 70-ről 90 millióra emelkedne, az építési koncessziónál pedig megmaradna a 100 milliós határ.
A közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó összegek nem változnának, vagyis árubeszerzésnél és szolgáltatás-váráslásnál 50 millió, építési beruházásnál 100 millió maradna az értékhatár. Közbeszerzés
Magyarországon tíz éve szabályozza törvény a közbeszerzéseket. Az első közbeszerzési törvényt 2003-ban módosította a parlament, hogy a jogszabály megfeleljen az Európai Unió előírásainak, a módosított törvény a 2004. május 1-jei csatlakozással lépett hatályba. A közbeszerzések értéke 2003-ban 558,3 milliárd forint volt, 2004-ben viszont már 1129,7 milliárd forintot tett ki. A nemzeti értékhatárok alatti (egyszerű) közbeszerzéseknél az árubeszerzés és a szolgáltatásvásárlás értékhatára 2 millióról 8 millióra, az építési beruházásoké 10-ről 15 millióra emelkedne.
Új jogintézmények: csak lehetőség
Az új törvényben új jogintézmények szolgálják majd a versenysemleges, átlátható és ellenőrizhető közbeszerzéseket. Ezek bevezetését az Unió mint lehetőséget adja meg a tagállamok számára, alkalmazásuk nem kötelező. Ilyen új elem a versenypárbeszéd, amikor a klasszikus ajánlatkérő már beszerzési igényeit is a résztvevőkkel folytatott konzultáció alapján állítja össze.
Szintén újdonság, hogy a keretmegállapodás lehetőségét a klasszikus ajánlatkérők nemzeti értékhatárt meghaladó beszerzéseinél is biztosítják. A törvény - igaz, csak 2007 január 1-jétől - bevezeti a dinamikus beszerzést, vagyis amikor a közbeszerzést tisztán elektronikus úton intézik. Ehhez kapcsolódik az elektronikus árverés lehetősége, amikor a korábban beérkezett és értékelt ajánlatok után újabb ajánlatok benyújtására lesz lehetőség elektronikus úton.
Nem lesz szükség hiteles másolatokra
A tervezet szerint az egyszerű és nemzeti közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők az igazolásokat egyszerű fénymásolatként is benyújthatják, nem lesz szükség az eredeti példány vagy a közjegyző által hitelesített másolat benyújtására. A rendszer bizalmi elven működik majd - mondta Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára.
Egyszerűsödnek az építési koncesszióra vonatkozó szabályok is. Ha egy építési koncessziónál kiderül, hogy kiegészítő beruházásra van szükség, akkor az ajánlatkérő a korábbi nyertessel új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a nemzeti beszerzéseknél.
A postai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek bekerülnek, az elektronikus hírközlési ágazatban működő szervezetek pedig kikerülnek a közbeszerzési törvény hatálya alól. A tervezet szerint közbeszerzési eljárásban kell megvásárolni telekommunikációs szolgáltatásokat (telefon, rádiótelefon, személyhívó, műholdas szolgáltatások), néhány pénzügyi szolgáltatás kikerül a törvény hatálya alól.
Rövidülhetnek az eljárások
A tervezetben az is szerepel, hogy a klasszikus ajánlatkérők hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak árubeszerzésnél az árutőzsdén jegyzett és beszerzett áru esetében, és ha az árut kivételesen kedvező feltételekkel lehet beszerezni.
A nemzeti beszerzéseknél akkor is lehetőség lenne a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra, ha ezek a kedvező feltételek csak rövid ideig állnak fenn, és más, hosszabb eljárás esetén meghiúsulna a beszerzés. A tervezetben új elemként megjelennek a környezetvédelmi és szociális szempontok is.
2005. szeptember 20., kedd

Szép Napot Mindenkinek:)

TomSecret! # 2005.09.23. 10:04

Joci, ez tök jó, nálam is itt van az előterjesztés, 209 oldal....
A sajtónak tényleg ezt nyomják ki, meg a nyilvánosságnak..

De ha belenéz valaki a módosítás tervezetébe.. hát minimum gyorsan bevesz egy nyugtatót! Szokás szerint minden sza*rt átvettünk az utlsó betűig a nem kötelező irányelvi előírásokból, de mindent az égvilágon!
Eddig sem volt felhőtlen a jogalkalmazás, de szvsz. a bevezetendő új jogintézményekkel sikerül az egyik legbonyolultabb jogszabályt összeeszkábálni. Az ajánlatkérők és tevők legnagyobb örömére...

Pozitívum: az értékhatárok emelése, meg néhány eljárási ésszerűsítés...


jogvédö

dr.joci # 2005.09.23. 10:19

Igazad van Kedves TomSecret!

Most olvasom éppen ezt a szuper 209 oldalt.
Nyugtatóra valóban szükség van...

miles1 # 2005.09.26. 08:39

Üdv Mindenkinek!

Irreális megajánlások (Kbt.87.§) témakörében az új Kbt. alapján született döntőbizottsági határozatokat, bírósági ítéleteket keresek. Tud valaki segíteni?

dr.joci # 2005.09.26. 09:06

Nézegesd a Közbeszerzési Értesítő Számait ott biztosan találsz.
kozbeszerzes.hu oldalon megtalálod az értesítőt

KBeatrix # 2005.09.26. 13:18

Sziasztok!
A segítségeteket és a véleményeteket kérném az alábbiekkel kapcsolatban:
Egyszerű hirdetmény nélküli eljárásban bejött 3 ajánlat. Amikor kibontottam az egyiket kiedrült, hogy abban nem ajánlat van, hanem nyilatkozott a cég, hogy nem kíván ajánlatot tenni. De már kibontásra került mindegyik.
Kívülről egyáltalán nem gondoltam, hogy az nem ajánlat, mert a külső borítékon belül volt még 5 másik boríték és azokban volt ez a levél (ráadásul 5 példányban) Kívülről is ajánlatként volt megcímezve.
Most mit tegyek?
A bontási jegyzőkönyvben ezt így leírtam, de most mehet tovább az eljárás mintha meglenne a három, vagy eredménytelenítsem.
Előre is köszönöm a segítségeteket.
Bea