mi van ha az ügyvéd hazudik?

Fórum → segítségkérés
régebbi elöl     új hozzászólás

derill # 2005.07.29. 08:47

Megtámadni mindent meg lehet, de nem lesz eredményes szerintem. Ilyenkor érdemes átgondolni, mert a perköltség nem olcsó, és veszti az egész összeget, ügyvédi költséget, másik fél költségeit ha elvesziti a pert. A jóerkölcs fogalma pedig tág, nézőpont kérdése. Egy arab nő esetében jóerkölcsbe ütközik, ha leveszi a csadort, mig nálunk az sem, ha pucéran rohangálunk a strandon. Egy arab templomban jóerkölcsbe ütközne, ha kitennél egy képet a falra, itt meg az ütközne jóerkölcsbe, ha nem volna ott Jézus képe. Pedig mindkettő erkölcsös a maga módján - kinek mi az erkölcse.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Zoltán György # 2005.07.26. 21:22

Jó erkölcsbe ütköző, és mint ilyen semmis!

Erre alapozva nem lehet megtámadni?

derill # 2005.07.15. 14:59

Ez itt nem releváns, ugyanis az életjáradéki és tartási, öröklési szerződések ilyen jogcimmel nem támadhatóak meg. Ezek ugyanis szerencseszerződések, nyilvánvaló, hogy általában nem azonos az értéke az ingatlannak és a kifizetett tartásnak, hol az egyik irányba, hol a másik irányba.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

TomSecret! # 2005.07.15. 11:38

Tarczay Áronnak van egy újabb érdekes publikációja - itt a jogi fórumon - e témát is érintően, talán az érdekeltek hasznára lehet.

http://www.jogiforum.hu/publikaciok/191

jogvédö

derill # 2005.07.15. 11:00

Hát ez már a hamis tanuzás kategóriája. Nem számit milyen nevén kötötte, a lényeg, hogy beazonositható legyen minden kétséget kizáróan.

Ez akkor még az okirathamisitás.

Na az nem olyan biztos, hogy nem lehet bizonyitani. Ugyanis ezek - hamis tanu, okirathamisitás - már részbizonyitékok, másrészt ha az életjáradékot kötő fél, vagy az ügyvéd tudta, vagy tudhatta, hogy a jogosult közeli halála várható, akkor ez már jó bizonyiték lehet. Szerezzetek orvosi papirokat a beteg egészségi állapotáról. Kérdezzétek ki a nővéreket, hogy mit tudnak, milyen állapotban volt akkoriban a beteg, sőt az orvost is kérdezzétek meg, tanuként meg is idéztethetitek a tárgyalásra. Érdemes lenne ügyvédet keresnetek.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

canada # 2005.07.14. 12:41

Köszi a segítséget.szeretném még azzal kiegészíteni, hogy a szerződést egy kórház folyosóján íratták alá a jogosulttal.
A szerződésen még két tanú is igazolja, hogy a kötelezett is ott előttük valamint az ellenjegyző ügyvéd előtt írta alá a szerződést. Furcsa ,hogy egyikük sem látta hogy nincs ott az egyik szerződő fél. A beteg jogosult elmondása szerint- aki időközben meghalt- felesége ezt a szerződést "csak azért készíttette, hogy ha őt a férje első házasságából származó két gyermeke kiakarná tenni a házból,akkor ő belegyen bíztosítva, egyébként nem fogja felhasználni"Mivel az ügyvéd javasolta hogy életjáradéki szerződést kell kötni valakivel- feleséggel nem lehet-ezért kötötték meg a szerződést a feleségének első házasságából származó leányával aki 1993 óta külföldön él
Érdekessége a dolognak, hogy leánykori nevén kötődött a szerződés, hivatalosan használt neve nem az ami a szerződésben szerepel, mivel külföldön házasságot kötött ,férjezett nevén kapott férje után ott állampolgárságot is
tudomásunk szerint. A szerződésben 1993 előtti lakcíme szerepel, ahol jogcím nélkül maradt bejelentkezve, miután eladták azt az ingatlant.

Az már csak hab a tortán, hogy "átvételi elismervény ellenébeni fizetést kötöttek ki"
13 elismervényből 11db szakértő szerint hamísitvány, nem a jogosult írta alá. Kizárólag
csak a kórházban aláírt elismervényeken valódi az
aláírás.Közben rájött a jogosult, hogy kiküldték
a szerződést,-miután ő aláírta-és bejegyezték a kötelezett javára a tulajdonjogot amig ő kórházban feküdt. Utána már nem tudtak vele
aláíratni semmit.

Az ellenjegyző ügyvéd és a két tanú azt is látta, hogy a kötelezett a szerződés aláírásakor
25.000.-Ft /életjáradék első havi részét/ kifizette a jogosultnak.

Az akkor kb.25MIO Ft.-ot érő ház esetében ez nem volt rossz üzlet, főleg, ha előre tudják, hogy nem kell sokáig fizetni........13 hónap

Ez egy színlelt szerződés volt, csak nem lehet
bebízonyítani.

derill # 2005.07.14. 10:13

27. § (1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy

  1. az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
  2. az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie.
(3) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

Eszerint tehát az ügyvéd aláirhatta az iratot akkor is, ha azt külföldön irták alá, azonban ez esetben nyilvánvalóan annak kellett volna szerepelnie az okiratban, hogy ott irta alá az egyik fél. Mivel az ügyvédek sablont használnak - benne vannak a szerződések a számitógépben, kiválasztja a leginkább az ügyre illőt, és átirja a változásokat, kiegésziti ha kell - ezért előfordulhat, hogy figyelmetlenség miatt maradt benne ez a szöveg. Ez önmagában a szerződést nem teszi semmissé, max megtámadható alaki hibák miatt, de szerintem ettől még nem lesz sikeres a megtámadás, hisz a szerződési akarat attól még az volt, ami a szerződésben szerepel. Az ügyvéd hibázott, de ez maximum a kamarai felelősségrevonására lesz elegendő - ha elegendő egyáltalán - másra nem. Aki dolgozik, előfordul, hogy hibázik is, nem hinném, hogy ez olyan mértékü hiba lenne, amiért el kellene marasztalni.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

canada # 2005.07.14. 07:09

milyen törvényt sért meg az az ügyvéd aki olyan tényt állítva jegyez ellen egy életjáradéki szerződést ami nem felel meg a valóságnak?
Röviden : a szerződés azt tartalmazza, hogy mindkét szerződő fél előtte ugyanazon helyen és időben írta alá a szerződést, - miközben az egyik szerződő félnek postán lett külföldre kiküldve a szerződés aláírásra, mivel évek óta nem is járt az illető Magyarországon. Külképviseleti ellenjegyzés nincs a szerződésen. éLETJÁRADÉKI SZERZÕDÉSRÕL VAN SZÓ. A jogosult kórházban volt,
3 nappal előtte tudta meg, hogy gyógyíthatatlan beteg, a kötelezett külföldön.
A szerződés nem érkezett vissza időben, így a Földhívatali benyujtásra előírt 30 napon túl nyújtotta be az ügyvéd -a Földhívatal -persze soron kívül, mivel akkoriban még 5-6 hónapos
hátralékkal dolgoztak - ezen szerződés alapján
2 héten belül bejegyezte a tulajdonjogot kötelezett javára. mindez történt 2001 decemberében. Szeretnék véleményeket hallani az esetről......