Kovács_Béla_Sándor
2007.03.12. 21:18
Valami azt súgja nekem, hogy ez nem kifejezetten törvényszöveg. :)
Egy haznak 3 tulajdonosa van
ObudaFan
#
2007.03.12. 21:06
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsôsorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelô ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzô tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetô meg, illetôleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerû használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelôen felosztani. A tulajdonostársakat az elôvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Ha olyan közös ingatlanról van szó, amelyben az egyik tulajdonostárs benn lakik, s kiköltözni a közös tulajdon megszüntetése esetére sem hajlandó; ennek a körülménynek az értékre gyakorolt hatását megfelelôen figyelembe kell venni.
Ha méltányolandó körülmények mást nem indokolnak, a saját bennlakása folytán elôállt értékcsökkenés következményeit a bennlakónak kell viselnie, mind a magához váltás folytán fizetendô ellenértéknek, mind pedig az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál.
Ha az ingatlanra fennálló közös tulajdont árverés útján kell megszüntetni, és a bennlakó tulajdonostárs nem vállalja azt, hogy az árverés után az ingatlanból kiköltözik, a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a bennlakó tulajdonostárs - igényeinek méltányos figyelembevételével - mekkora lakásra, illetôleg a lakásnak melyik részére tarthatna igényt, és amennyiben az általa használt lakás ezt a mértéket meghaladja, a bíróság ítéletében azt is megállapítja, hogy árverési értékesítés után a bennlakó (volt) tulajdonostárs mely lakrészeket lesz köteles kiüríteni és a vevô rendelkezésére bocsátani. Ilyen esetben a legkisebb árverési vételárnak és a vételár felosztási arányának meghatározása a bennlakás értékcsökkentô hatásának figyelembevételével történik.
Ha a közös tulajdonban álló ingatlanban lakó tulajdonostárs nem vállal kötelezettséget arra, hogy a közösségnek árverés útján való megszüntetése esetére az ingatlanból kiköltözik, kérelemre a bíróságnak azt is ki kell mondania a közös tulajdont megszüntetô ítéletében, hogy az árverési értékesítést elsôsorban olyan feltétellel kell megkísérelni, hogy ha az árverési vevô a bennlakó tulajdonostárs részére megfelelô cserelakást ajánl fel, a bennlakó (volt) tulajdonostárs köteles az eladott ingatlanból kiköltözni. Vita esetén a felajánlott cserelakás megfelelô voltát a bíróság a vétel után a kiköltözésre köteles és a beköltözésre jogosult fél közötti perben dönti el. Ilyen értékesítés esetén a bíróság csak azt az értékcsökkentô hatást veszi figyelembe a bennlakó tulajdonostárs terhére, amely a cserelakás felajánlásának szükséges volta miatt jelentkezik a beköltözhetôség mellett mutatkozó értékkel (vételárral) szemben. Viszont a kiköltözô javára megfelelôen értékeli a költözéssel felmerülô költségeket.
SolnesM
#
2007.03.12. 15:04
3 tulaj ? az nem is olyan sok !!
én átéltem amikor olyan ingatlannak voltam résztulajdonosa, aminek volt még vagy 6 rajtam kivül. A tulajdoni hányadok rendszerint nem azonosak, a résztulajdonosok egy idealizált árban gondolkodnak, ami rendszerint nem reális.
Erre jó a régi magyar közmondás : ha a toronynak gatyája volna , ő lenne a legszebb legény a faluban. Sajnos nincs gatyája, így nem ő a győztes.
Minden résztulajdont el ehet adni, már amennyiért viszik. Aki birtokon belül van természetesen mindig másként gondolkdik. A végső megoldás az árverés - ami egyik félnek se jó !
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.03.12. 13:48
Nem. A közös tulajdon megszűntetésének módjai:
- természetbeni megosztás
- egyik tulajdonos magához váltja a másik részét
- értékesítés és a vételár elosztása.
A társak bármelyikben megállapodhatnak, a bíróság azonban általában ezt a sorrendet követi azzal, hogy nem rendelhet el olyan módszert, amelyet egyik tulajdonostárs sem kíván.
colino
#
2007.03.12. 12:31
ha jol ertem a kozos tulajdon megszuntetese, ha ok kifizetnek? s ha nem egyeznek bele?de talan ha ok is eszrevennek a kenyszerertekesites veszelyeit, talan belemmenenek a legkedvezobb uton?koszonom a valszt
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.03.12. 10:50
Bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését. (Megjegyzem: a kényszerértékesítés és a vételár elosztása nagyon rossz üzlet.)
colino
#
2007.03.12. 09:43
A tortenet a kovetkezo: edasapam 1.5 eve sajnos meghalt. VAn egy batyam, akivel orokoltuk a lakas felet, tehat 25-25%-a a mienk. Edesanyame az 50%, de mivel elvaltak edesapammal nagyon reg, nincs haszonelvezeti joga. A batyamhoz, bekoltozott egy no, aki nem is ismerte, modortalan, es elakar uldozni a lakasbol. Azt hiszi, hogy o barmiben donthet. A vitak hatalmasak! En szeretnem a ha a reszem kifizetnek ami kb3.5M. De nem tudnak, elmondasuk szerint. Mi a teendo ilyenkor? Van jog ami kimondja, hogy a lakast ilyenkor el kell adni? 24 eves vagyok, az eletem nem tudnam elkepzelni ilyen emberekkel, sem batyamek nem akarnak elkoltozni, sem en.persze ertheto. A csaj gyereket akar, 3honapja ismeri a batyam...Mi lesz akkor velem? Ez a lany, tobbszor betort a szobamba, s ormotlan hangnembe mondta nekem, hogy takarodjak ki a szobambol..nevetseges de ez van, en nem tudom megturni..
