*Lelépett az albérlőm*

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2007.03.16. 11:28

A törvény igen, de magyarázd ezt a bírósági ügyintézőknek, akik ha bármilyen lakcím felmerül (akár olyan lakcím, ahonnan az illető a tényállás szerint kiköltözött), akkor gyakran fiz.meghagyást követelnek 200.000 Ft alatt. Aztán ha a lakcím nem jön be, akkor megengedik a keresetlevelet. Nem mondom, hogy jó gyakorlat, de ezt tapasztalom. Ugyanígy ha tudom a bt. beltag lakcímét, de az nem azonos a csatolt cégkivonatban szereplő lakcímmel, visszajön a hiánypótlás, hogy azt a lakcímet jelöljem meg. Marhaság, de ez a gyakorlat.

guba # 2007.03.15. 12:51

Az, hogy a bíróság a fizetési meghagyásként címzett beadványt keresetlevélként fogja kezelni, még nem jelenti azt, hogy ez lenne a helyes, mégkevésbé, hogy ez lenne a kizárólagos eljárási mód. Kis túlzással akkor azt is lehetne állítani, hogy nem nagyon kell a keresetlevéllel bíbelődnie a felperesnek, mert ha hiányosan adja be, a bíróság majd visszaadja hiánypótlásra. Csak arra kívántam utalni, hogy 200e forint alatt sem mindig kötelező fizetési meghagyással indítani. A törvény eléggé egyértelmű, nem ?

ObudaFan # 2007.03.15. 12:40

BH1994. 155.
A Pp.-nek az 1992. évi LXVIII. törvény 16. §-a (2) bekezdésével módosított 314. §-a szerint helytállóan állapította meg az elsôfokú bíróság, hogy fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye), ezért a fizetési meghagyás hirdetmény útján való kézbesítése kizárt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elsôfokú bíróság az ügyben az eljárás lefolytatását alapos okkal mellôzhetné, és az ügy iratait további intézkedés nélkül irattárba helyezhetné. A Pp. 315. §-ának (4) bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elôterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél benyújtásának. Ehhez képest, amennyiben fizetési meghagyás kibocsátásának valamilyen okból nem volt helye, a beadványt keresetlevélnek kellett volna tekinteni és aszerint elbírálni. A hiánypótlás végett a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján visszaadott keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint csak akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha a hiányok pótlása nélkül a kereset nem bírálható el. Az a körülmény, hogy a fél a korábbi székhelyérôl ismeretlen helyre költözött, nem alapozza meg az eljárás megszüntetését, még kevésbé azt, hogy a bíróság az ügyet intézkedés nélkül irattárba helyezze. A Pp. 101. §-a szerint ilyen esetben a fél kérheti az ellenérdekû fél hirdetmény útján történô idézését, az ezzel járó költségek egyidejû elôlegezése mellett.
Az elsôfokú bíróság ezért akkor járt volna el helyesen, ha a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét keresetlevélnek tekinti, felhívja a jogosultat, hogy 8 nap alatt az illetéket a peres eljárás illetékére egészítse ki, és kötelezi a hirdetményi kézbesítés költségeinek elôlegezésére. Amennyiben a jogosult a felhívásban foglaltaknak eleget tesz, az ügy tárgyalására határnapot tûz, és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet mint keresetlevelet kézbesíti a kötelezettnek, a Pp. 101. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen. Tekintve, hogy a kötelezett részére most már keresetlevelet kell hirdetmény útján kézbesíteni, részére a Pp. 102. §-ának (3) bekezdése, valamint a 74. §-a alapján ügygondnok kirendelésérôl gondoskodni és a keresetlevelet annak is kézbesíteni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsôbb Bíróság az elsôfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az 1992. évi LXVIII. törvénnyel módosított a Pp. 22. §-ának (1) bekezdése, a 36. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1992. évi LXVIII. törvény 29. §-ának (3) bekezdése szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróságot utasította az eljárás folytatására. (Legf. Bír. Gpkf I. 31 586/1993. sz.)

guba # 2007.03.15. 08:59

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye. (Pp. 314.§)
A kétszázezer forintra vonatkozó határ ebben az esetben nem jön figyelembe, azonnal peres eljárást kell indítani.

SolnesM # 2007.03.13. 16:52

Tanulság ?
Első : - minimum 2, de inkább 3 havi kauciót kell kérni,
körültekintőnek kell lenni - már amennyire lehetséges.
"hogy nem adóztam a bevétel után? Ha az Apeh betámad mennyire büntethet néhány hónap sumákolás után?"
Az még nem késő - hátra van a bevallás.
De elvileg előre kell bejelentkezni az APEH -hez. Ad egy adószámot, ad egy eligazitást - gyakorlatilag a bevételek jegyzése egy füzetbe, vásárolsz egy számlanyomtatványt, számlát adsz a bérlőnek, negyedévente adóelőleget fizetsz, adóévvégén (májusban) bevallasz és kiegészíted, ha kell az adóelőleget - Ez nálam az SZJA kiegészítője - az adó 25 %, ha jól tudom.
Másnak mi a véleménye ?
Más :
mi az, hogy átadta egy ismeretlennek - lakónak ??? a kulcsot ?

ObudaFan # 2007.03.13. 15:32

A szerződés teljesítése szerinti bíróságnál. :)

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.03.13. 15:25

te hol nyújtanád be?

ObudaFan # 2007.03.13. 14:58

Viszont amíg ez nem derül ki, fizetési meghagyásnak kell benyújtani és lajstromozni, mert a követelés nem éri el a 200.000 Ft-ot.

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.03.13. 14:46

pontosabban a fizetési meghagyást keresetlevélnek tekintik

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.03.13. 14:46

én úgy tudom hirdetményi idézés kizárt fizetési meghagyásban, azt csak ismert lakhelyű kötelezettel szemben lehet megindítani. Legalábbis ha a fizetési meghagyást a címzett ismeretlensége miatt nem lehet kézbesíteni, akkor az perré alakul (jobb esetben)

ObudaFan # 2007.03.13. 14:31

PEH-nál nem tesz-e bejelentést, de ha neki is van némi sara más ügyben, akkor csak nem.) A fiz. meghagyásban viszon elvileg fel kellene tüntetni az ő lakcímét. Ha ezt nem tudod, a Lakcímnyilvántartótól érdeklődj, ennek a költségét is követeld a meghagyásban. Ha a Lakcímnyilvántartó sem tudja, kérj hirdetményi kézbesítést, és ennek költségét is kérd a meghagyásban.

nokia # 2007.03.12. 22:35

Üdv mindenkinek!
Tavaly november 15-én kiadtam a lakásomat határozott időtartamra.(6 hónapra)
Kötöttünk írásbeli szerződést, kértem 1 hó kauciót. Albérlőm már a kezdetek óta később fizetett mint amiben megállapodtunk és sajnos kevesebbet is mint ami járt volna. Emiatt rendre felszólítottam szóban, később írásban is, hogy rendezze tartozását különben rendkívüli felmondással (3 nap) felmondok neki. Általában hatott a dolog s ha később is de rendezte sorait. Sajnos február 15-e után már hiába fenyegettem nem fizetett sőt a telefonját is kikapcsolta. Az írásbeli felmondás után 3 nappal felmentem, hogy "visszafoglaljam" a lakást (zárcsere stb.) de legnagyobb meglepetésemre a lakás már üres volt. A felmondásom oda volt tűzve az ajtóhoz, azaz azóta nem is járt ott. Az asztalon ott volt az egyik kulcs, a másikat odaadta egy számomra idegen lakónak. Mindezt sms-ben közölte velem. A kauciót levonva 110.000 Ft tartozást hagyott nekem febr. 15-ig bezáróan. Azóta nem tudom elérni sehol sem. Küldött egy sms-t, hogy majd havi részletekben...
Kérdésem: ha a bíróságon elindítok egy fizetési meghagyásos eljárást akkor mennyi esélyem van rá, hogy pénzemhez jutok? Ha a felszólításra sem fizet végrehajtást kérhetek e? Ez mennyi idő mire lezajlik? Vajon mennyire foglalkozik a bíróság azzal, hogy nem adóztam a bevétel után? Ha az Apeh betámad mennyire büntethet néhány hónap sumákolás után? A szerződésben késedelmes fizetés esetére évi 20%-ot határoztunk meg ezt a bíróság jóváhagyhatja? Mekkora kárra adjak be igényt a február 15-ig keletkezettre vagy a május 15-ig jogosan járóra? Mivel a felmondást nem vette át, a kulcsokat nem adta vissza úgy gondoltam máj. 15-ig jogosan perelhetem, hisz nem is mondtam fel neki :) Vagy nem? Segítséget, ötletet, tanácsot, felvilágosítást kérek, és nagyon köszönöm! Üdv: nokia