Az ÁLLAMOSÍTÁS kísértete: SEGÍTSÉG!

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

jorde # 2007.06.10. 20:04

Világos.
(Egyébként hosszú és bonyolult történet volt ez – talán egy, az államosításokkal kapcsolatos joghézagban éltünk - nem taglaltam azokat a válogatott és a történet vége felé már meglepően mocskos – korántsem jogi - módszereket, melyekkel mind a két fél meg akart szabadulni tőlünk, úgyhogy egyikükkel szemben sincsenek skrupulusaink.)
Köszönet a hozzászólásokért, nagyon hasznosak voltak: sokkal érthetőbb a helyzet.
További szép estét mindenkinek.

gitron # 2007.06.10. 19:28

Hát ha a bérlők is úgy viselkednek, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, akkor számolhattak azzal, hogy valakinek majd meg kell fizetni a bérleti díjat, meg a közüzemi költségeket.
Ha a tulajdonjog per tárgya volt, akkor milyen alapon kérte volna az egyház a díjat, költséget?

jorde # 2007.06.10. 18:15

Rendben: ingatlanhasználati díjról és költségekről van szó.
De úgy járt el az egyh, ahogy elvárható ?
Nem kellett volna felszólítania minket - 5 év alatt - hogy fizessük neki - és ne a letétbe tegyük - a lakbért és a közös díjakat ? Vagy figyelmeztetni, hogy majd kérni fogja ?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.06.10. 17:42

Miféle kártérítés?

jorde # 2007.06.10. 17:17

Az egyház ez alatt a kérdéses 5 éves időszak alatt egyszer sem szólított fel minket arra, hogy fizessük a közös közüzemi díjakat. Azért nem tette, mert semmiféle kvázi-bérbeadói viszonyba nem akart kerülni velünk attól tartva, hogy gyengíti a helyzetét az önk.-al szemben - ekkor már foly a per - vagyis adjon csak az nekünk cserelakásokat.
A kártérítési igényével kapcsolatban úgy járt el ebben az időszakban, ahogy az adott helyzetben általában elvárható? Nem kellett volna felszólítania minket, hogy fizessük a közös közüzemi díjakat? Vagy jeleznie, hogy azt majd kérni fogja tőlünk ?
Nem érvelhetünk azzal, hogy mint károsult, nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének ?

gitron # 2007.06.10. 16:34

Rendben, nem figyeltem.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.06.10. 16:13

Gitron: amikor az önkormányzat beszedte a lakbért, az már elévült.

jorde # 2007.06.10. 15:54

Ez , úgy tudom, meg is történt vagy történik. A mi esetünkben arról az 5 éves időszakról van szó, amikor az önk. már "megszüntette az épület kezelését" és nem fogadta el tőlünk a lakbért. (Nem mondta fel a bérleti szerződéseinket, mert akkor cserelakásokat kellett volna adni.)
Ebben az időszakban mi a lakbért - jogi tanácsra - letétbe helyeztük.

gitron # 2007.06.10. 15:41

Ha az önkormányzat beszedte a lakbért, de erre - mint utóbb kiderült - nem volt jogalapja, akkor talán ezt tőle vissza lehetne követelni. Nem jól gondolom?

jorde # 2007.06.10. 15:24

Meg kell próbálnunk, mert az átalány és a követelt közüzemi tartozás között nagyon nagy a különbség (nem is értjük, hogyan.)
Úgy gondoljuk, az önkormányzatot terheli a felelősség azért, hogy egy olyan ingatlanba költöztetett lakókat, szedte a lakbért, stb. amely nem volt a tulajdona: majd magára hagyta őket. (Úgy sejtem, ez inkább erkölcsi érv, mint jogi – mindenesetre megpróbáljuk.) Ez az egész egyébként – jogi szempontból – bonyolult ügynek számít? (Úgy értem, többféle értelmeztése lehetséges, etc.)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.06.10. 14:47

Csak a saját véleményemet mondhatom:

  • A lakás használatáért díj jár, akkor is, ha nem kötöttek bérleti szerződést a tulajdonossal. Nem történik visszamenőleges bérleti díj emelés, csak azt állapítják meg, mennyi ez a használati díj. egész méltányos, ha az önkormányzati bérleti díjakból indulnak ki, nem a piaciakból.
  • A közüzemi díjak azt terhelik, aki használta az illető közszolgáltatásokat.
  • Az egyetlen dolog, ahol talán (hangsúlyozom: talán) lehetne fogni valamit az önkormányzaton, az lenne, hogy ő fizesse meg a közüzemi számlák és a lakbérrel megfizetett átalány közti különbözetet. De ezt is kétségessé teszi, hogy az önkrományzat az ezt lehetővé tévő szerződést felmondta, no meg az, hogy miért fizetne ő közüzemi díjat egy, a a tulajdonában nem álló ingatlan használói helyett.

Nem vagyok benne biztos, hogy ez a csekély esély ebben az egy részkérdésben megéri a perbe bocsátkozást.

jorde # 2007.06.10. 14:25

Értem. Tehát nem lehet elkerülni az önkormányzattal egyetemleges felelősséget ? És a visszamenőleges kvázi-lakbéremelést + az átalányon felüli közüzemi számlák kifizetését sem ?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.06.10. 14:20

A felperes fizeti a perköltségeket - mint oktalanul perlő -, ha az első tárgyaláson felajánljátok a kereset szerinti teljesítést.

jorde # 2007.06.10. 10:08

Az ÁLLAMOSÍTÁS kísértete: SEGÍTSÉG !

Szervusztok;
évekkel ezelőtt kiderült, hogy az önkormányzati lakás, melyet bérlünk, és az egész épület, kilencven év óta egyházi tulajdonban van, vagyis elfelejtették – papíron – államosítani.
Az egyház perben követelte vissza a tulajdonát az önkormányzattól: persze, mind a két fél a másiktól várta, hogy cserelakásokat biztosítson a lakóknak.
Mi, amint az egészről – véletlenül – tudomást szereztünk, fogadónapokra jártunk, levelekkel bombáztuk az önkormányzatot, adjon cserelakást.
Nem adtak.
Sőt – hogy ne kelljen cserelakásokat adni – nem mondták fel a bérleti szerződéseinket, hanem egy lakonikus levél kíséretében az önk. „megszüntette az épület kezelését”: nem fizette a közös közműveket és nem szedte a lakbért – és az ingatlant „átadta az egyháznak.” (ez 2001-ben történt )
Mi továbbra is az önkormányzat bérlőinek tekintettük magunkat és a lakbért – nehogy a nem-fizetése bármire is ürügyet adjon - letétbe helyeztük, továbbra is kilincseltünk az önk- nál: eredménytelenül.
Közben folyt a per tovább.
Számlák:
a ház közös -villany -szemétszállítási -csatorna - és vízórájának számlái ezek után az önk. helyett az egyházhoz mentek, ők kezdték fizetni. (Ezeket a közös számlákat szívesen fizettük volna mi is, de ez szóba sem jöhetett, hiszen ezek a számlák most már a régi-új tulajdonoshoz mentek, és ők összesen kétszer álltak szóba a lakókkal, ez a kvázi-társasházi téma fel sem merülhetett: azt hajtogatták, járjunk az önk. nyakára cserelakásokért és minél előbb menjünk az ingatlanból.)
Végül a bíróság – 2005-ben – érvénytelenné nyilvánította a bérleti szerződéseinket – mivel nem a tulajdonossal kötöttük – és – mivel mi teljesen vétlenek voltunk a kialakult helyzetben - az önkormányzatot kötelezte arra, hogy cserelakásokat adjon a lakóknak.
Az önkormányzat nem sietett a cserelakások felajánlásával, jóval túllépte az ítéletben megállapított 30 napos határidőt – az egyház végrehajtást is kért rá - de végül, 2006 elejére mindenki kiköltözött.
A letétbe helyezett lakbért egyik fél sem kérte tőlünk, az egyház egy szót sem szólt a számlákról, sőt, ez egyik lakót még segítette is pénzzel abban, hogy az új önk-i cserelakását beköltözés előtt rendbehozza.
Mi, lakók, úgy gondoltuk, ez így méltányos is, hisz az önk. és az egyház évekig titkolták előlünk a valós helyzetet, titokban egyezkedtek, majd hosszan húzódott a per: ezalatt mi a lakásainkat sem elcserélni, sem megvásárolni nem tudtuk, röghöz kötve vártuk, hogy döntsenek rólunk: károsultnak éreztük magunkat.
Azt hittük, vége az ügynek: de nem. Újabb idézés. Felperes: egyház. Alperes: az önkormányzat és az egykori lakók.
Az egyház kéri:

  • a 2001-2006 közötti lakbért (egyenlőre – „minimálisan kalkulált bérleti díjként” - csak a 2001 évben érvényes bérleti díjak szerint, de kéri, hogy az önk. közölje, milyen bérleti díjakat érvényesített 2001-2006 között, és majd ezt fogja követelni;
  • és az erre az időszakra általa kifizetett közös közüzemi díjakat. (Ez jóval magasabb, mint amit fizettünk volna, mert a lakók a lakbérrel együtt átalányt fizettek).

Az egyház szerint nem megítélhető alperesek felróhatóságának aránya a kiürítési kötelezettség elhúzódásában, ezért a Ptk. 341. (2) szerint a fenti költségekre és a perköltségre egyetemlegesen kéri kötelezni az alpereseket. (Nem tudni, a felróhatósággal kapcsolatban miről van szó, hiszen mi csak akkor tudtuk elhagyni az ingatlant, amikor cserelakásokat ajánlott fel az önk., és ezt jó ideig nem tette.)
Ottlakásunk alatt az egyház soha semmilyen módon nem jelezte, hogy lakbért, térítést kér vagy fog kérni tőlünk.
Kérdésünk: hogyan lehetne elérni, hogy:

  • az egyház csak az önkormányzattól követelje a fentieket; (az egész ügy kialakulásában és elhúzódásában teljesen vétlenek vagyunk)
  • ha ez nem lehetséges, hogyan lehetne elkerülni, hogy kvázi visszamenőleg „felemeljék a lakbért”: úgy gondoljuk, úgy méltányos, ha mi a csak a (2001 évben érvényes bérleti díjak szerint) letétbe helyezett lakbért adjuk oda;
  • s hogy a közüzemi számlákból mi csak a lakbérrel kalkulált (2001-es) átalányt fizessük.
  • Na és a perköltség is tetemes lesz (azt az előző ítéletben – vétlenségünk okán – nem kellett állnunk.) Most kell ?

Szóval ezeket szeretnénk. Bár a szerződéseink érvénytelenek.